Egyre több magyar jár külföldre bevásárolni: vajon miért éri meg?

A Központi Statisztikai Hivatal külön méri a vásárlási célú turizmust, így képet lehet alkotni a változásokról. Az elmúlt években kisebb-nagyobb hullámvölgyek jellemezték a bevásárlóturizmust, miközben ezeknek a vásárlásoknak az értéke a kiskereskedelmi forgalom 1 százaléka körül mozgott.

A már említett tényezők közül külön is érdemes figyelni arra, hogy 2010. még a válság időszaka volt, nem sok kedvük és pénzük volt a családoknak utazgatni és vásárolni, az elmúlt években pedig 2012-ben volt a legdrágább a benzin (426 forintos éves átlaggal), 2013-ban viszont a forint/euró árfolyam már megközelítette a 300 forintot. Mostanában ennél is több, a benzin viszont nagyon olcsó.

A 2015-ben bevezetett vasárnapi boltzár nyilvánvalóan szerepet játszott a bevásárlóturizmus népszerűségének növekedésében. Egy bevásárló turista átlagos költésének értéke az elmúlt években 2015-ben volt a legnagyobb, átlagosan tizenhatezer-hatszáz forint.

A webáruház is egyre népszerűbb

Ne feledjük, az internetes költekezés, bármilyen furcsán is hangzik, kemény versenytársa a bevásárlóturizmusnak. Hiszen arra ösztönöz, hogy ne a kocsiba üljön a vásárló, ha már nem akar elmenni bevásárolni, hanem az internetről rendelje meg, amire szüksége van.

Az elmúlt években 30-40 százalék körüli mértékben nőtt évről-évre a magyar webes vásárlás, tehát a bevásárlóturizmus versenytársa alaposan elhúzott. 2015-ben - a kiskereskedelem áruösszetételét nézve - már 222 milliárd forintnyit vásároltak a magyar családok a webáruházakban, melyek egy része külföldi. 2010-ben ennek az értéke még csak 46 milliárd forint volt.