Vége lehet a nyugdíjasok kifosztásának a termékbemutatókon

2015. július 2-án benyújtásra került a Magyar Országgyűlés elé az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során a fogyasztók védelme érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/5486. számú törvényjavaslat. Nagy örömünkre szolgál, hogy abban a Szövetség által korábban megtett számos észrevétel visszaköszön, amely a fogyasztók érdekeit szolgálja.

• E szerint a termékbemutatókkal foglalkozó cégek ügyfélszolgálatot kötelesek fenntartani székhelyükön vagy telephelyükön, valamint fióktelepükön és biztosítani kell a fogyasztókkal történő kapcsolattartást egyszerre többféle módon is. Az ügyfélszolgálat működtetéséhez kapcsolódó kötelezettség kiterjed egyúttal a személyes, az írásban, telefonon és az elektronikus úton történő ügyintézési lehetőség biztosítására. A fogyasztók tehát egyszerre több csatornán jelezhetik majd kifogásaikat a termékbemutatós cégek felé. A törvényjavaslatban egyúttal meghatározásra kerül a fogyasztói jogok hatékony érvényesítése érdekében az, hogy a hét legalább egy napján este 20 óráig nyitva kell tartani a vállalkozás személyes ügyfélszolgálati irodájának úgy, hogy az ügyintézés időpontját akár elektronikusan vagy telefonon is le tudja foglalni a fogyasztó.

• Emellett rögzítésre kerül a javaslatban szintén, miszerint tilos az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan az ajándék juttatás és ajándéksorsolás reklámja.

• 3. Végül, de nem utolsósorban pedig tilos lesz a termékbemutatók során pénzügyi szolgáltatást nyújtani, ami egyúttal azt is jelenti, hogy kapcsolt hitelszerződések nem kerülhetnek megkötésre e rendezvények alkalmával.

Jobban védik a fogyasztókat az előírások - mire van még szükség?

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének tapasztalatai szerint már régóta fennálló problémákat kezelnek az új előírások.

A jövőben - legyen az bárhova bejegyezve éppen - kötelező lesz e cégeknek a többféle kapcsolattartást is biztosító ügyfélszolgálat fenntartása.

Pozitív az ajándék juttatás és ajándéksorsolás reklámjához kapcsolódó tilalom rögzítése is - ugyanis számos olyan bejelentés érkezett a Szövetséghez, hogy a termékbemutatós vállalkozások megtévesztő módon nyereménynek titulálják reklámjukban az érintett terméket és csak később derül ki: valójában fizetni kell, hogy azt megkapják. Hasonlóan járt az a fogyasztó, aki a szórólap szerinti "nyereménysorsolással egybekötött termékbemutatón" vett részt egy közösségi házban, ahol végül ő nyerte meg az 1 millió forintos főnyereményt - a termékekhez végül 300 ezer forint befizetése után jutott hozzá. Hasonlóan rég várt módosítás már a pénzügyi szolgáltatás nyújtását megtiltó rendelkezés is a termékbemutatók során. Ugyanis az esetek elenyésző arányában kerül sor csak készpénzben a termék vételárának rendezésére és a fogyasztók kapcsolt hitelszerződést írnak alá, hogy ki tudják fizetni a sokszor több százezer forintba kerülő árucikkeket.

A Szövetség üdvözli és támogatja a fenti módosításokat, ugyanakkor álláspontunk szerint szükséges még néhány további fogyasztóvédelmi előírás rögzítése a törvényjavaslatban. A jelek szerint ugyanis a termékbemutatós cégek átveréseinek tárháza kifogyhatatlan, újabb és újabb fogyasztóellenes gyakorlatokkal rukkolnak elő.

• Így - mint az üdülési joghoz kapcsolódó fogyasztóvédelmi előírásoknál -, meghatározásra kell, hogy kerüljön az előlegfizetés tilalma az indokolás nélküli elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőn belüli időtartamra. E szerint a termékbemutatós cég nem kérhetne, követelhetne a fogyasztótól semmilyen összeget, mielőtt le nem jár a tizennégy napos elállási határidő. Ha pedig erre mégis sor kerül, úgy azt kamataival együtt kell visszatérítenie a fogyasztó számára.

  Az érintett rendezvényeken ugyanis rendszeresen kerül sor előleg vagy éppen foglaló átadására, amit aztán később a fogyasztók akkor sem látnak viszont, ha élnek az indokolás nélküli elállási jogukkal. Hiába érvényesítik azt ugyanis, a cégek egész egyszerűen nem foglalkoznak ezzel és elmarad a kifizetett pénzösszegek visszatérítése.

• Rendszeres szintén, hogy a termékbemutatókon a fogyasztóknak több százezer forintos vételáron kínálják a különböző termékeket, és csak későbbi tudakozódás után értesülnek arról, hogy azok rendszerint tizedannyi áron is elérhetőek. Ezért rögzítésre szorul az is, hogy ha a fogyasztó feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással megtámadja a szerződést akár békéltető testület vagy bíróság előtt, akkor a bizonyítási teher megfordul. Ennek alapján pedig a kereskedő köteles bebizonyítani és igazolni azt, hogy nem alkalmazott túlzó árakat. Ha erre nem képes, akkor az pedig a szerződés semmisségét kell, hogy maga után vonja.

  A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:98. § (1) bekezdése szerint ugyanakkor egy kivétel is érvényesül: nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta. A fogyasztók ugyanakkor sokszor nincsenek abban a helyzetben az alkalmazott agresszív marketingtechnikák miatt, hogy ezt felismerjék: ezért ezt a kivételt törölni kell a termékbemutatókat illetően.

• Végül, de nem utolsósorban meghatározásra kell, hogy kerüljön a termékbemutatós cégek számára a békéltető testületek előtti személyes meghallgatásokon való kötelező részvétel - függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e az illetékes testület megyéjében bejegyzett székhellyel vagy telephellyel.

  A tapasztalatok szerint ugyanis e vállalkozások rendszeresen távol maradnak a fogyasztók számára ingyenes és gyors, hatékony jogérvényesítést szolgáló békéltető testületi meghallgatásokról. Azonban ezzel maga az eljárás célja, azaz a felek közötti egyezség elérése nehezül el: a fogyasztó nem találkozik személyesen a cég képviselőjével, és az eljáró tanácsok nem tudnak segíteni az álláspontok közelítésében.