Most aztán kiderül, mi a magyar élelmiszer

A fogyasztók egyre gyakrabban keresik a boltokban a magyar termékeket, nő a magyar élelmiszerek iránti igény, ugyanakkor a vásárlók nehezen igazodnak el a különféle címkék és jelölések között. Ezért a szaktárca elkészítette "az egyes önkéntes megkülönböztető jelölések élelmiszereken történő használatáról szóló" rendeletet, amely szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel a jövőben az élelmiszerek csomagolásán a "magyar termék", a "hazai termék" és a "hazai feldolgozású termék" megjelölés.

A röviden csak magyar termék rendeletként emlegetett jogszabály három kategóriába sorolja a magyar eredetű élelmiszereket.

A magyar termék minősítés, vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el.

Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt.

A harmadik kategória a hazai feldolgozású termékek köre. Ide tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek.

A rendelet nem teszi kötelezővé a kategóriák használatát, mindössze a tájékoztató szöveg önkéntes feltüntetésének szabályairól intézkedik, és nem kapcsol hozzá védjegy, vagy logó használati kötelezettséget. Ennek megfelelően a Vidékfejlesztési Minisztérium nem tervezi logók, vagy tanúsító védjegyek bevezetését, ugyanakkor támogatja a rendeletnek megfelelő civil tanúsító védjegyek használatát.

Például a hurka

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter csütörtökön az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a rendelet lényegét összefoglalva közölte: az a magyar termék, amely 100 százalékban magyar alapanyagból készül, azt Magyarországon dolgozzák fel és csomagolják. Fazekas Sándor jelezte: a szóban forgó rendelet a fogyasztók számára nyújt ismereteket a megvásárolandó termékekről, így tájékoztatja őket, hogy milyen árut vesznek meg.

Hozzátette: a rendelet a magyar termék megjelölésen kívül tartalmaz még átmeneti kategóriákat is. Azokat a termékeket, amelyek magyar, de külföldi alapanyagot is tartalmaznak, ám Magyarországon gyártják azokat, hazai termék kategóriába sorolják. Ilyen például a hurka, amelyben a rizs nagy valószínűséggel külföldről származik - magyarázta a miniszter.

Emellett példaként hozta a különféle csokoládékészítményeket - többek között a marcipánt - amelyeket Magyarországon készítenek de külföldi alapanyagból. Ezeket az árukat a hazai feldolgozású termék kategóriába sorolja a rendelet.

A miniszter megjegyezte: a rendelet megalkotása miatt vannak ugyan Magyarországnak vitái az Európai Unióval, de a kormány és a Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontja az, hogy rendelet megalkotásával olyan szabályozás jött létre, amely nem ütközik az unió jogrendjébe és a nemzetközi szerződésekbe.

Import paprika gémeskúttal

Az elmúlt 2-3 évben látványosan megnőtt a magyar termékek népszerűsége a hazai vásárlók körében. Ennek egyik bizonyítékaként kerültek forgalomba a magyar eredetet, a jó minőségű hazai termékeket jelző, különféle magyarmárka-védjegyek, tanúsítványok. A gyártóknak és a kereskedőknek viszont kifejezetten üzleti érdekükké vált a belföldi termékek hangsúlyos jelölése, ami kiterjedt olyan árucikkekre is, melyek származásukban, vagy a felhasznált alapanyagok eredetét tekintve nem nevezhetők annak.

A fogyasztók az elmúlt években soha nem tapasztalt mértékű, áttekinthetetlen és értelmezhetetlen formában megjelenő eredetjelölésekkel szembesültek, elsősorban élelmiszeripari termékeken. Az a társadalmi szándék, mely a magyar termékek fogyasztói szintű megkülönböztetését nemzetgazdasági, munkahely-megőrzési és munkahely-teremtési célból is szorgalmazta, összességében eredményesnek bizonyult, hiszen minden felmérés azt jelzi, a honi termékek iránti fogyasztói tudatosság és kereslet az elmúlt 2-3 évben számottevően megnőtt - állítja korábbi tanulmányában a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FEBESZ).

A GFK Hungária Piackutató Intézet közvélemény-kutatása már 2009-ben mutatta, az átlagos magyar vásárló a hazai termékek - elsősorban a zöldség- és gyümölcsáruk iránt - növekvő affinitással viszonyul. A statisztikai adatok szerint a vásárlók többsége az azonos árfekvésű és minőségű termékek közül a magyar eredetre utaló árucikket választja, ami egyértelmű előrelépés azok után, hogy a korábbi években a magyar vásárlók még főként az import termékeket keresték.

A kedvezőtlen tendenciát gazdaságpolitikai eszközökkel is igyekeztek visszafordítani, de termelők összefogásával, alulról szerveződve is indultak olyan kezdeményezések, melyek a hazai termelés újbóli fellendítését, a magyar termékek rehabilitációját célozták meg, elsősorban a fogyasztók ismételt megnyerésével.

A tanulmány emlékeztet: a kis- és a nagykereskedelem szintjén tömegesen bukkantak fel eredetjelölések, a piaci árusoktól kezdve a legnagyobb üzletláncokig bezárólag: feliratos, ábrás, trikolóros jelzések áradatával találta magát szemben a vásárló, az áruházláncok többségének termékkatalógusai valósággal hemzsegtek a nemzetiszín zászlós árucikkektől. A fogyasztók esetleges megtévesztése mellett ez nemcsak a valóban magyar termékek előállítói és forgalmazói, hanem a magyar eredetet jelző tanúsítóvédjegyek kibocsátói és használói számára is üzleti hátrányt jelentett, és jelent mind a mai napig.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) vizsgált például egy olyan fűszerpaprikát, aminek a csomagolásán elhelyezett képek (szürkemarha-gulya, gémeskút, trikolór-szalag, stb.) azt a látszatot és benyomást kelthették a fogyasztókban, hogy a termék magyar eredetű, de a csomagolás hátoldalán az szerepelt, hogy a termék 70% import paprikát tartalmaz. Egy másik esetben az egyik áruházlánc "Magyar hetek" elnevezéssel akciósorozatot hirdetett. Az egyik üzletben azonban a "Magyar hetek" felirat alatt olyan tartóstejeket helyezett el, amelyeket Lengyelországban gyártottak. Ebben az esetben a termékek elhelyezésével megvalósított kommunikáció keltette azt a benyomást a vásárlóban, hogy a kihelyezett tejek magyar eredetűek.

A fogyasztóvédők óvatosságra intik azokat is, akik sokszor vásárolnak piacokon, és tudatosan keresik a magyar őstermelőktől származó tojást, zöldséget vagy gyümölcsöt, bízva abban, hogy gondosan megtermelt, kevesebb növényvédőszer-maradványt tartalmazó áruhoz jutnak. A tanulmány szerint általános és bevett gyakorlat a piacok világában, hogy az őstermelők, akár a szomszédban megvásárolt külföldi zöldséget vagy gyümölcsöt pár méterrel arrébb, a saját standjukon már "hazai", "tanyasi", "házi" vagy éppen "hungarikum" tábla alatt árulják - általában jócskán megemelt áron. A kötelező jelölés miatt tojást ilyen trükkel már nehéz eladni, de az egyiptomi paprika, a spanyol paradicsom, a szlovák burgonya így landolhat magyarként a gyanútlan vevőnél.