Lottóhúzás a Postán: kifizetik a rezsidet

A Magyar Posta Zrt. 2010. június 7-én hirdette meg először a "Csekkről csekkre nyerhet" elnevezésű kampányát, melyben minden ügyfél, aki az akció időtartama alatt készpénz átutalási megbízást (sárga csekket) adott fel valamely postahelyen, kapott egy ingyenes képeslapot, ún. SzerenCSEKKet, amit ha kitöltött és bérmentesített képeslapként a megadott címre visszaküldött, sorsoláson vett részt. Minden munkanapon egy ügyfél visszanyerte a befizetett összeget. Nagy sikerű lehetett a tavalyi kampány, hiszen idén újra meghirdette a Magyar Posta (MP) az akciót. Az idei akció is hasonló feltételek mellett zajlik 2011. március 1-jétől 2011. augusztus 31-ig.

Ezzel, mintha egy kőkorszaki eszköz használatára biztatna minket.  A sárga csekk drágább, de nem biztonságosabb mint más fizetési módok. A költséget viszont sok esetben nem az fizeti meg, aki fizet vele. Mivel a vállalatok nagy része még nem építi be a számlázási költségekbe a sárga csekk díjait. Így mindenki fizet, akár banki átutalással, akár a postai csekkel egyenlíti ki a tartozását.

Az elektronikus fizetési módok intenzívebb használata Magyarországon évente 103 Mrd értékű, azaz a GDP mintegy 0,4 százalékát kitevő társadalmi megtakarítást tenne lehetővé, és megváltozna az egyes fizetési módok fajlagos költsége is - olvasható az MNB tanulmányában. Egy társadalmilag hasznos hipotetikus helyzetben a betéti kártyás műveletek, a csoportos beszedési és az elektronikus átutalási műveletek jóval olcsóbbak lennének, sőt társadalmilag ezek lennének a legolcsóbbak, míg a készpénzes műveletek és a sárga csekk megdrágulnának az egyének számára. Ezzel szemben, most több esetben nincs is tisztában a fogyasztó a valódi költségekkel, sárga csekket is többen ingyenesnek érezhetik.

Kis összegű csekkek beküldése helyett inkább lottózzunk!

Amit biztosan tudunk még a 3-5 százalékos részvételi arány mellett, hogy 2008-ban összesen 282,4 millió darab sárga csekket adtak fel a postákon. Ha nagyjából idén is hasonlóan alakul a posta készpénz-átutalási forgalma, akkor évente 255 munkanappal és a legpesszimistább 3 százalékos részvétellel számolva azt lehet mondani, hogy egy-egy sorsoláson több mint 33 ezer darab szerenCSEKK vesz részt, vagyis 80 forintért nagyjából 1:33.000 esélyt kapunk arra, hogy visszanyerjük csekkünk értékét. Azt hozzá kell tenni, hogy ha egy átlagosnál kevésbé forgalmas időszakban játszunk esélyeik jelentősen nőnek, de ennek az ellenkezője is igaz az átlagosnál forgalmasabb időszakokra.

A szemléltetés kedvéért a MP promóciós kampányát érdemes összevetni az ország legnépszerűbb szerencsejátékával, az Ötöslottóval. Bár jogi szempontból jelentős eltérés van a két játék között - a szerenCSEKK kampány ugyanis nem minősül szerencsejátéknak -, a játékosok oldaláról nézve mégsem olyan hatalmas a különbség. Mindkét játék esetén a szelvények beküldői fizetnek azért, hogy lehetőséget kapjanak kisebb vagy nagyobb összeg megnyerésére. A lényeges eltérés legfeljebb a várható nyeremények és nyerési esélyek között lehet.

A nyerési esélyeink a MP játékán nagyjából a háromszorosa annak, mint amekkora esélyt kapunk az Ötöslottón a négytalálatosra egy szelvénnyel játszva. Cserébe a várható nyeremény jóval alacsonyabb a posta játékán (maximum 100 ezer forint), miközben az elmúlt éveben a négyesekre kifizetett legkisebb nyeremény is 555 ezer forint volt az ötösön, múlt szombaton 2 millió 409 ezer 085 forintot nyertek a négytalálatost elérő szerencsések. A négyesekeknél várható jóval magasabb nyeremény mellett nem mellékes az sem, hogy a lottószelvényünkkel esélyünk van még öt-, három- és kéttalálatos elérésére is, igaz ugyan, hogy egy lottószelvény ára csaknem háromszorosa a szerenCSEKK feladásának.

Mindent összevetve annyi biztosan elmondható, hogy nagyon alacsony, néhány ezer forint összegű csekkek esetén biztosan kevésbé éri meg a MP játékán játszani, mint Szerencsejáték Zrt. játékán, mert a magas részvétel miatt 80 forintért viszonylag alacsony esélyt kapunk kevés pénz megnyerésére.

Mennyire éri meg a promóció a Magyar Postának?

A játék időtartama egy hajszállal kevesebb mint fél év. Ez alatt az idő alatt a fenti számokból kiindulva nagyjából 4-7 millió szelvényt küldenek be a MP ügyfelei, ezzel mintegy 320-560 millió forint pluszbevételt generálva a társaságnak. A játék lebonyolítása, a levelezőlapok kézbesítése és a nyeremények ugyan járnak némi költséggel, azonban ezek eltörpülni látszanak az extra bevételek mellett. A posta közlése szerint ugyanis a játék első két hónapjában összesen nettó 857.694 forint nyeremény született. Az első 45 nap nyertesei közül csupán négyen nyerték meg a maximális 50 ezer forintot, a legkisebb nyeremény pedig mindössze 3.334 forint volt. Amennyiben a játék további szakaszai is hasonlóan alakulnak az összes kifizetett nettó nyeremény épphogy csak meghaladja majd a 2,5 millió forintot, az összes levelezőlap feladásából várhatóan befolyó bevételek 0,5-0,8 százalékát. Összehasonlításképpen: az Ötöslottón - a tekintélyes mértékű adóteher mellett is - az alapjátékok árának 34,5 százalékát fordítják a nettó nyereményekre.

A játék ugyan nem minősül szerencsejátéknak, azonban nagyon úgy tűnik, hogy a játékszabályok úgy kerültek megalkotásra, hogy kevésbé éri meg rajta indulni, mint sok szerencsejátékon. Mindez annak ellenére igaz, hogy a MP játékának adóterhelése jóval alacsonyabb a legális szerencsejátékokénál. Amellett tehát, hogy a játék minden bizonnyal sikeresen reklámozza a cég szolgáltatását, sikerült olyan akciót kitalálnia a szervezetnek, mely ráadásként vastag nyereséget is hoz a Magyar Postának.