Hol élnek a legtehetősebb magyar vásárlók?

A GfK Hungária először jelentette meg idén szeptemberben a Kiskereskedelmi Vásárlóerő tanulmányt, Magyarország kiskereskedelmi vásárlóerő-térképét.

Míg a kétévente megjelenő GfK Általános Vásárlóerő Index tanulmány a lakosok és a háztartások rendelkezésére álló teljes jövedelmét térképezi fel településenként, addig a kiskereskedelmi vásárlóerő azt mutatja meg, hogy mekkora az egyes településeken a kereskedelem szempontjából releváns vásárlóerő, azaz a lakosok mekkora összeget költhetnek el személyenként a kereskedelemben.

A GfK Általános Vásárlóerő Index tanulmány 2009. évi adatai szerint a tavalyi évhez képest nem történt változás az 1 000 lakosnál nagyobb települések rangsorában. Budaörs (általános vásárlóerő index: 135,7) áll az első helyen, a balatoni Csopak (általános vásárlóerő index: 135,4) előtt. Továbbra is az öt legtehetősebb település között találjuk Hévízt, illetve Törökbálintot, azonban az idén Törökbálint megelőzte a fürdővárost. Tiszaújváros az idén kiszorította Tihanyt az ötös toplistából. A legnagyobb nehézséggel küzdő öt településből kettő (Szendrőlád és Vilmány) továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, kettő pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében, közülük is a legnehezebb helyzetben az idei adatok szerint Tiszabő van, ahol az egy főre jutó általános vásárlóerő az országos átlagnak mindösszesen 42,6 százaléka.

A GfK Kiskereskedelmi Vásárlóerő tanulmány adatai szerint az 1 000 lakosnál nagyobb települések közül Csopak áll az első helyen (kiskereskedelmi vásárlóerő index: 123,4), őt követi a második helyen Telki. A lista végén végző települések közül, az általános vásárlőerő rangsorhoz hasonlóan kettő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, egy Szabolcs-Szatmár-Bereg, egy Baranya megyében található, az utolsó helyen ebben a rangsorban is a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabő áll.

A kiskereskedelmi vásárlóerőben is megmutatkozik a hagyományos kelet-nyugati megosztottság, ugyanakkor a kereskedelmi költéseket a vagyoni helyzeten kívül sok minden - vásárlási szokások, kereskedelmi egységekkel való ellátottság, település-méret, stb. - más is befolyásolja, így az általános és a kereskedelmi vásárlóerő területi megoszlása között jelentős különbségek lehetnek.

A megyék rangsorában - Budapestet is ide értve - mind az általános, mind pedig a kiskereskedelmi vásárlóerő rangsorban az első helyen a főváros áll, és az országos átlag felett teljesít. A második helyen mindkét listában Fejér megye áll. Az országos átlag fölötti általános és kiskereskedelmi vásárlóerőt tud felmutatni továbbá Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Vas és Pest megye.

A sereghajtó megye mindkét listában Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, hasonlóan nehéz helyzetben van Békés megye is, amely az utolsó előtti helyet foglalja el mind az általános, mind a kiskereskedelmi vásárlóerő tekintetében.