Már nem élmény a vásárlás: nehéz helyzetben a kiskereskedelem

A magyar háztartások által megvásárolt napi fogyasztási cikkek nominálértéke 2009 első félévében 1 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év első félévében. Figyelembe véve, hogy a KSH adatok alapján a 2009. január-június időszakra jelzett élelmiszer infláció 5,3 százalék volt, a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmének volumene relatíve nagyobb mértékben szűkült. A félév során a legnagyobb visszaesés február és március hónap során volt tapasztalható, míg a második negyedévre a piac lassú regenerációja volt jellemző. A második negyedév végének optimista hangulata tükröződik a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom (FBI) indexének alakulásában is.

"2009 júniusában a rövid és hosszú távú gazdasági várakozásokat mérő Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) 2006 óta soha nem látott magas szintet ért el, jelezve, hogy a lakosság várakozással tekint a pozitív gazdasági fordulat elé, és a forint árfolyam stabilizálódását, az új kormányprogramot, illetve a nemzetközi gazdaságokról érkező reménykeltő híreket egyértelműen jó előjelnek tekinti. A Vásárlási Hajlandóság Indexe (VHI) bár szintén javuló tendenciát mutat, reálisabb képet fest a lakosság valós fogyasztói magatartásáról. Az első negyedéves mélypont után (a mérés elindulása óta legalacsonyabb érték), a második negyedév eredménye 117 ponttal még mindig jóval alulmarad az előző évek 130-140 pontos átlagától" - mondta el Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking szektorának menedzsere.

Az elmúlt félévben a napi fogyasztási cikk piac nominálértékének csökkenése leginkább annak tudható be, hogy a háztartások jelentősen kisebb mennyiséget vásároltak az előző időszakokhoz képest. Annak ellenére, hogy spóroltunk a megvásárolt élelmiszer és háztartási vegyi áru mennyiségén az elmúlt félévben, nem jellemző a termékszerkezet változása, vagyis az olcsóbb-árú termékek irányába való elmozdulás nem erősödött drámai mértékben ezen időszak alatt.

A kereskedelmi csatornák közül idén, a tavalyi évhez hasonlóan a szupermarket csatorna érte el a legnagyobb növekedést, amely mögött elsősorban a csatorna expanziója áll. A vásárlói hatókör közel 7 százalékkal volt magasabb, mint 2008 első félévében, részben az új boltnyitásoknak, valamint a Plus diszkont lánc tagjainak Spar szupermarketekké történő átalakításának köszönhetően. Emellett elmondható, hogy az élményszerű nagybevásárlások aránya visszaesett, és ez a tendencia kedvez a csatornának. A szupermarket csatorna a vásárlók szemszögéből nézve több olyan előnnyel (pl. gyors vásárlási lehetőség, lakóhelyhez közeli elhelyezkedés, sok akciós termék) is rendelkezik, amelyet a vásárlók előszeretettel kihasználnak a recesszió alatt. A szupermarket csatornában 2009 első félévében az előző év hasonló időszakához képest 7 százalékkal gyakrabban vásároltunk, és egy-egy vásárlás áltagos értéke 2 százalékkal volt alacsonyabb.

A diszkont csatorna forgalmát alapvetően befolyásolta az egyik kereskedelmi lánc megszűnése miatt más csatornákba irányuló vásárlóerő átcsoportosulás. Elsősorban a szupermarketek tudtak jelentős forgalmat elnyerni a csatornától, de közel ugyanekkora értékben tudott a hipermarket csatorna is vásárlásokat elhódítani.

Az elmúlt félévben mért affinitási indexek - amelyek azt mutatják meg, hogy a háztartások mennyire hajlamosak egymás alternatívájaként használni adott kereskedelmi csatornákat - arra mutatnak rá, hogy a magyar háztartások vásárlásaik során hajlamosak egymással felváltani a hipermarketeteket, szupermarketeket és a diszkontokat, míg a független kisboltok és a kisbolt láncok egészen más vásárlói megítélés alá esnek, és leginkább egymással versenyeznek.