Te szerencsésnek tartod magad? Minden harmadik magyar igen!

Az 1.000 fős reprezentatív mintán végzett kutatás eredménye szerint a lakosság három, nagyjából azonos méretű csoportra osztható aszerint, hogy szerencsésnek érzi-e magát. Minden harmadik magyar szerencsés embernek érzi magát. A szerencsések valamivel kevesebben vannak azoknál, akik nem tartják magukat szerencsésnek, minden harmadik válaszadó pedig nem sorolja magát sem a szerencsések, sem a kevésbé szerencsések táborába.

Az iskolai végzettség erősen meghatározza, mennyire tarjuk magunkat szerencsének. Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál inkább szerencsésnek érzi magát.

Az iskolai végzettséghez hasonlóan a kor is befolyásolja, hogy mennyire érezzük magunkat szerencsésnek. Minél fiatalabb valaki annál szerencsésebbnek érzi magát. Meglepő eredmény, hogy a megyeszékhelyen élők kiemelkedően szerencsésebbnek érzik magukat a többi településtípuson élőkhöz képest.

A magyarok egyharmada soha nem próbált ki, még semmilyen szerencsejátékot. A szerencsejáték iránt közömbösek felülreprezentáltak a nők (38%), a maximum 8 általánossal rendelkezők (44%), az idősek (42%) és a községben élők (41%) körében.A szerencsejátékok iránt fogékonyakat a férfiak (72%), a diplomások (79%), a fiatal középkorúak (73%) és a budapestiek (78%) között találunk az átlagosnál nagyobb arányban. A diplomások azonban megrekednek a kipróbálók, az alkalmanként játszók szintjén, hiszen egyetlen játékformában sem felülreprezentáltak a rendszeres játékosok között. A szerencsejátékot valaha kipróbálók között a lottó a legnépszerűbb, amelyet a válaszadók 91 százaléka játszott már. Szintén népszerű a kaparós sorsjegy, illetve az egyéb sorsolásos játékok.

Akik játszottak valaha szerencsejátékot, azoknak közel kétharmada nyert is a játékon. A nyertesek háromnegyedének 10 ezer forintnál kisebb összeggel kellett beérnie. Igazán szerencsének csak a játékosok 4%-a mondhatja magát, ők azok akik életük során 100 ezer forintot meghaladó összeghez jutottak valamilyen szerencsejátékon. A 10 ezer és 100 ezer forint közötti nyereményeken a játékosok egyötöde osztozott. Az eddig bezsebelt alacsony nyeremények ellenére a válaszadók közül minden ötödik úgy gondolja, hogy még is a szerencsejáték az egyetlen lehetőség a gyors meggazdagodásra.

A szerencsejátékosok háromnegyede 1.000 forintnál kevesebbet költ havonta a szerencse megkísértésére. Minden ötödik játékos 1.000 és 5.000 forint közötti összeget költ játékra, míg 5.000 forintnál többet csak a játékosok 4 százaléka áldoz szenvedélyére. Szerencsejátékra havonta 5.000 forintnál többet költők felülreprezentáltak a diplomások (6%), míg alulreprezentáltak a megyeszékhelyen élők, az idősek és a nők (2%) között.

A szerencsejáték függőség komoly problémákat okozhatnak a szenvedélyes játékosok körében. Ezzel az állítással az 10 emberből 8 egyet ért, függetlenül a válaszadók nemétől, korától, iskolai végzettségétől vagy lakhelyétől. A szerencsejáték okozta problémákkal a játékosok 6%-a szembesült már élete során. A községben élőknek okozott leginkább problémát életükben a szerencsejáték, hiszen 9%-uk már találkozott élete során ilyen krízishelyzetével. A diplomások (1%), a megyeszékhelyen élők (3%) körében viszont alulreprezentáltak azok, akiknek hasonló problémái voltak.

A többség szigorúbb állami felügyeletet szorgalmaz!

A válaszadók 58%-a szerint az államnak szigorúbban kellene ellenőriznie a szerencsejátékokat, míg 17%-uk ellenti ezt, illetve egyötödük nem foglall állást a kérdésben. Az emberek háromnegyede tisztában van azzal, hogy a szerencsejátékokból befolyó adó fontos költségvetési tétel az államnak.

A világ fejlett országainak döntő többségében a szerencsejáték és az állam kapcsolata nagyon szoros. Magyarországon a szerencsejáték-szervezés feltételeiről, a játékadó mértékéről és megfizetésének módjáról a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény (Szjtv.) rendelkezik. Az a játék számít szerencsejátéknak, amely során megvalósul a tétfizetés, a véletlennek túlnyomórészt vagy kizárólagos mértékben szerephez jut, illetve a nyertesnek nyereményben részesülnek a végén.

Itthon 2007-ben közel 246 milliárd forint volt a különféle szerencsejátékok által bonyolított forgalom. A hagyományos sorshúzásos játékok, a sorsjegyek, illetve a sportfogadás területén dolgozó (néhány éve kaszinókat is működtető, saját közlése szerint ezen a piacon is kb. 50%-os részesedéssel bíró) állami Szerencsejáték Zrt. 2007-es, 144 milliárd forintos árbevétele alapján az 54. legnagyobb hazai vállalkozás. Régiós súlyát jelzi, hogy az egy lakosra eső szerencsejáték-árbevétel 2004-ben 44 euró volt hazánkban, míg a következő Csehországban és Horvátországban is csak 21 euró körül - úgy, hogy a teljes magyar piac felét a vállalat kontrollálta. 2008-ban az olimpia és a foci EB, valamint a halmozódó lottónyeremények nyújtotta vonzerő nem várt, 156 milliárdos forgalmat hozott az SZRT-nek. 2009-re a tavaly jóváhagyott üzleti terv 140 milliárdos bevétellel kalkulál, 2,4 milliárdnyi adózás előtti nyereség mellett.

A hazai piac kb. 90%-át kontrollálja az SZRT, illetve a Szerencsejáték Szövetség közel 1000, döntően a játékautomata piacon működő vállalkozása (akik a teljes játékbevétel kb. 35%-áért felelnek). A játékhelyek után havonta fizetendő szerencsejáték adó 2005-ös, 100 ezer forintra történő drasztikus emelése után a 1.200 tag 15.000 helyen működő mintegy 30.000 automatájának nyeresége jelentősen megcsappant. A cégek által termelt szektoriális árbevétel 2007-ben ugyan meghaladta a 90 milliárd forintot, ez azonban csak 4 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest. A korábbi évek dinamikus, 20 százalék körüli növekedési üteme tehát megtört. Nem így az adóbevételek növekedése: a 2005-ös 36 milliárdot követően 2007-ben 40 milliárd forint játékadóval járultak hozzá a cégek a büdzséhez.

Mind az online szerencsejáték, mind az ún. baráti pókerjátszmák komoly fejtörést okoznak a jogalkotóknak. Mára, a póker világhódítását követően közel kétmillió játékosról beszélnek, amelyek jelentős hányada a virtuális asztaloknál keresi a szerencsét. 1996-ban tehettek tétet először interneten keresztül a játékosok, a globális online szerencsejáték piac 2008-ban 16 milliárd dolláros bevételt jegyzett, szakemberek 2012-re 24 milliárd dollárosra becsülik a piac méretét. Míg azonban jelenleg a 347 milliárd dolláros világméretű piac 4,7%-át teszi ki az online fogadás és játék, addig 2012-re, dinamikusabb növekedésével ez már 6-7%-ra is nőhet. A probléma abból ered, hogy az internet által egy olyan szolgáltatás vesztette el röghöz kötöttségét, mely azelőtt teljes mértékben az adott ország állami felügyelete alá tartozott. Az Egyesült Államok lépett fel legkeményebben a nem ottani székhelyű online szerencsejáték-szolgáltatókkal szemben, pedig többen az éppen az USA-ból elüldözött online szerencsejátéktól várják azonban a válság hatásainak csökkentését, a tátongó költségvetési lyukak betömését. Több államban is felmerült a szokásos "hétköznapi bűnök" (sin taxes) adójának tekintett alkohol és cigaretta jövedéki adói mellé a legális hagyományos és online szerencsejáték megadóztatása is. Szakírók rámutatnak, hogy technikailag és gazdaságilag is kizárólag szövetségi szinten volna értelme a lépésnek, ez azonban már az Obama-kormányzat és a demokrata vezetésű kongresszus feladata lesz.

Magyarországon a hatályos szabályok szerint csak kaszinók szervezhetnek pénzre menő pókertornát, ám civil társaságok egyre gyakrabban rendeznek pókerpartikat tágabban vett ismerősi körüknek. Ezek a társaságok, egy joghézagot kihasználva legtöbbször sportegyesületekként működnek, így a tétek után nem fizetnek szerencsejáték-adót. Ezen az úton hétvégenként nagyjából 10-15 ezer ember sérti meg a törvényt, miközben akár félmilliárd forintot is megforgat. A pókernyeremények legalizálása és megadóztatása már többször is felmerült hazánkban is - a Pénzügyminisztérium által is támogatott javaslat már 2007 óta készen van. A kérdésnek nemcsak az államháztartásban tátongó lyukak adnak aktualitást. A szocialisták uzsorakamat ellen és az esélyek bankja (kedvező hiteleket nyújtó állami szociális alap) létrehozásáért dolgozó munkacsoportja a póker adójából fedezné a kedvező hiteleket. A szabályozás szigorú lenne: kártyaklubokat legalább 25 millió forint tőkéjű, adóhatósági engedéllyel rendelkező vállalkozás működtethet, igaz ez kiengedné a játékot a ma egyetlen legális szervező, a kaszinók falai közül. A tervezet szerint a játékosok által befizetett összeg 85 százalékát kellene visszaosztani a nyertesnek, a maradék 15 százalék pedig a szervező társaság bevétele - a játékbevételből harminc százalék adót kellene befizetni. A jelenlegi állapot szerint az online sportfogadással foglalkozó cégeknek megéri fenntartani itthoni működésüket, reklámoznia magukat, annak ellenére, hogy ez elvileg tilos. De a kiszabott büntetések meg sem közelítik az ezzel foglalkozó vállalatok bevételeinek mértékét, így szinte esély sincs arra, hogy tevékenységüket jelentősen korlátoznák, esetleg kivonulnának a magyar piacról.