Plazma vagy LCD - nagyot bukik, aki nem figyel

A tévéválasztás tekintetében is igaz, amely szinte minden elektronikai termék esetében iránymutató jellegű tanács: az alapján válasszunk, hogy később mire szeretnénk használni az adott eszközt. A tapasztalat azt mutatja, hogy az eladó számára is megkönnyítjük a kiszolgálást, ha eleve úgy megyünk oda hozzá, hogy pontosan tudjuk a későbbiekben főként mire szeretnénk használni az újonnan megvásárolt tévénket.

DVD vagy játékkonzol: itt dől el a háború?

Amennyiben főként játszani szeretnénk a tévén, jobban járunk, ha a nagyobb felbontású LCD-t választjuk, még akkor is, ha ennek a plazmához képest hosszabb a reakcióideje. A nagy elektronikai áruházban, ahova a tévévásárlás ürügyén betértünk 6-8 milliszekundumos reakcióidővel rendelkező készülékeket találtunk. Persze ha a már megvásárolt játékkonzol mellé szeretnénk tévét keríteni, minél gyorsabbat veszünk, annál jobb.

Nagy karácsonyi ajándékkörkép: mennyit költs a játékkonzolokra?

Ezzel szemben, ha főként DVD-t és tévéműsorokat szeretnénk nézni, ahhoz a magasabb kontrasztarányt, de kisebb felbontást nyújtó plazmatévék lehetnek a megfelelőbbek. A nagyfelbontású tévézés kora, bár az áttörésre már 2007 elején is számítottak a piaci szakemberek, még mindig nem érkezett el, a földi adók és a kábeltévé esetében a nagyobb felbontás sok esetben rosszabb élményt nyújt.

A kép szemcséssé válik, az LCD-k esetében érvényes alacsonyabb kontrasztarány miatt egy sötét helyiségben rosszabb képet kapunk. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy nem látjuk tisztán a sötét színek árnyalatait: a kék, a barna és a fekete sötétebb árnyalatai teljesen összemosódnak. A kontrasztarány alacsony volta mellett problémát jelent az is, hogy az LCD oldalról nézve nem ugyanazt az élményt nyújtja, 45 foknál nagyobb szög akár 70 százalékos kontrasztromlást is eredményezhet.

Ez egy plazma tévé esetében elkerülhető, a nagyfelbontású tévéadások azonban a szemcsésség problémáját a feloldják, a kontrasztarány tekintetében pedig máris fejlődés látható.

15000:1 - több száz ezret ér?

A segítségünkre siető eladó a kontrasztarány kérdésében is hasznos tanácsokkal látott el bennünket: amellett, hogy egyértelműen kiderült számunkra, hogy hol kell a legtöbbet fejlődnie az LCD-knek, megtudhattuk, hogy 10000:1-hez kontrasztarány fölött már nem érzékeli a szemünk a különbséget, így nem érdemes több tíz, egyes méretek esetében akár több száz ezer forintot adni egy 15000:1-hez aránnyal rendelkező készülékért.

Sharp LC37RA1E

Forrás: www.ciao-shopping.nl

Amíg az LCD-k esetében a kontraszt a mumus, addig a plazmákat a felbontás tekintetében kell rosszabbnak tekintenünk. Bár manapság már a plazmák is tudják az 1080p-s felbontást, ehhez az LCD esetében jóval olcsóbban jutunk hozzá, miközben szélesebb termékpalettáról vásárolhatunk.

Plazma vagy LCD - eldőlt a nagy csata?

Nappaliba vagy hálószobába?

Az, hogy a tévét a nappaliban vagy a hálószobában szeretnénk elhelyezni, döntő fontosságú az optimális méret szempontjából. Szemünknek az a kényelmes, ha a tévé átmérőjének körülbelül az ötszörösétől ülünk. Nem érdemes tehát 106 cm-es átmérőn gondolkodnunk, ha egy 3x3-as szobában szeretnénk elhelyezni azt.

Mindeddig körülbelül 80 centis képátmérőnél volt a határ a plazma és az LCD között, az alatt utóbbi, míg a felett az LCD nyújtott kedvezőbb megoldást. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően manapság már nem lehet ilyen egyértelmű határvonalat húzni. A sokadik generációs LCD tévék már nagyobb átmérőnél is ár-érték arányt biztosítanak.

A nappali vagy hálószoba kérdés sokkal inkább azt határozza meg, hogy honnan nézzük a tévét, míg a hálószobába, ahol döntően szemből látjuk azt, jól jöhet egy kisebb LCD, addig a nappaliba, ahol a család körülüli a dohányzóasztalt és sokan oldalról nézik azt, megfelelőbb lehet egy plazma.

Előnyt jelenthet az LCD számára az alacsonyabb súly és érzékenység, ez ugyanis megkönnyíti a falra való felszerelést, amely a lapostévék esetében eléggé gyakori. A plazma érzékenyebb, ez szállításkor, költözéskor gondot okozhat, újabb előnyt biztosítva az LCD-nek. További hátrányt jelent a plazma számára, hogy az hajlamos a beégésre. S bár a technológia folyamatosan fejlődik, személyes tapasztalataink azt mutatják, hogy a legújabb plazmák esetében is beég a logó, ha több tíz óráig nem váltunk csatornát.

Higanyos LCD? A lázmérőtől se félünk...

A higanytól irtózó nyugati társadalmakban hátrányt jelent az, hogy bár azzal a fogyasztó közvetlenül nem érintkezik az LCD technológia higanyt használt. Hazánk, valószínűsíthetően a higanyos lázmérők széleskörű használatának köszönhető, hogy a higany jelenléte nem aggasztja különösebben a vásárlókat.

Mennyit eszik és meddig?

Élettartamukat tekintve nem fedezhetünk fel jelentős különbséget az LCD és a plazma tévék között, és az is mindkettőre igaz, hogy az évek múltával jelentősen vesztenek fényerejükből. Pontosan ezért jelenthet sokak számára elgondolkodtató kérdést, hogy érdemes-e milliókat költeni egy olyan készülékre, amelyet 2-300 ezer forintért is megkaphatunk és néhány év múlva úgyis kénytelenek leszünk lecserélni.

Karácsonyi tuti tipp: mit ajánlottak a boltban?

Az elektronikai áruházban segítségünkre siető eladótól azt kértük, mutasson számunkra az átlagos pénztárcához is igazodó, körülbelül 250-300 ezer forintos készülékeket. Ő egyértelműen a plazmát ajánlotta, főként, miután kifejtettük, hogy tévézésre és DVD-ézni kell nekünk az új eszköz.

Panasonic TH37PV70

Forrás: www.defrieslandshop.nl

A plazmák között is a jelenleg 259 990 forintért kapható Panasonic TH37PV70-est ajánlotta. Ez 94 centis átmérőjével tökéletesen illeszkedett volna az általunk leírt szobába. Nem értük be azonban ennyivel és az árkategóriánkba beférő LCD között is meg akartuk keresni a legjobbat, mely az eladónk véleménye szerint most egy Sharp modell, LC37RA1E. Ez most 10 ezer forinttal kerül kevesebbe, mint a kiszemelt plazma.