Ez most komoly? Tényleg nem veszik fel a gyerekeket emiatt óvodába?

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint közel hat és félmillió ember él Magyarországon 15 és 64 éves kor között, akik közül 4,2 milliónál is többen tartoznak a foglalkoztatottak közé.

A foglalkoztatottak túlnyomó többsége,

• közel 3,8 millió ember alkalmazott, míg

• 430 ezren vannak, akik vállalkoznak egyéni vagy társas formában.

Az adatok alapján jól látszik, hogy az alkalmazottak között csak néhány százalékkal, a vállalkozók között viszont durván alulreprezentáltak a nők.

A fenti ábrán a munkanélküliekhez számoltuk azokat is, akik a hivatalos statisztikák szerint nem minősülnek munkanélkülinek, de nincs munkájuk és szeretnének dolgozni. Velük együtt mondhatjuk, hogy a munkanélküliek között, társadalmi részarányuknak megfelelő számban vannak jelen a nők.

Az összes inaktív között felülreprezentáltak a nők, és nemcsak azért, mert sokan vannak közülük, akik valamilyen okból nem is akarnak dolgozni (például háztartást vezetnek), hanem azért is, mert bizonyos elfoglaltságokat egyáltalán nem végeznek itthon férfiak. Abból a 245 ezer emberből, aki beteg gyermekét gondozza otthon, és ezért nem dolgozik, 4 ezernél is kevesebb a férfi.

A különböző kategóriákban sokszor magyarázható, hogy azokban miért vannak alul- vagy épp felülreprezentálva a nők.

De miért vállalkozik ennyire kevés nő?

Sávai Rita vállalkozó, a Fessneki művészeti stúdió tulajdonosa. Szerinte,

Ugyanakkor többször érezte úgy, pont női mivolta miatt részesült pozitív diszkriminációban: készségesen segítettek neki mindig, ha olyan területen volt dolga, amihez sem ő, sem üzlettársa nem értettek.

Érdekes, hogy míg alkalmazottai mind nők, beszállítói köre viszont túlnyomó részben férfiakból áll. A vállalkozás jellege miatt ugyanakkor érthető, hogy elsősorban nők dolgoznak neki:

Rita elmondta, hogy nincs semmilyen nemi preferenciája arra vonatkozóan, hogy kiket alkalmaz szívesen.

Kis statisztika

A világ legfejlettebb országait tömörítő OECD nemzetközi szervezet 2015-ben, egy tanulmány részeként foglalkozott a nemi különbségekkel a vállalkozások terén. Ennek a szervezetnek egyébként Magyarország is tagja.

Az "Entrepreneurship at a Glance" (Vállalkozói lét tömören) című tanulmány azt állapította meg, hogy az OECD országokban két és félszer több férfi vállalkozónak van alkalmazottja, mint nőinek.

Érdekes még, hogy a vizsgált országok esetében, Törökországon kívül, egy vállalkozó nő jóval nagyobb eséllyel dolgozott a szolgáltató iparban, mint egy vállalkozó férfi.

Vida Ágnes is vállalkozó, pszihológus. Ő is a szolgáltató iparban dolgozik, online marektinggel foglalkozik. 2008-ban elindította a Gazdagmami weboldalt, amelyen keresztül anyukáknak segít beindítani vállalkozásaikat, hogy megtalálhassák az egyensúlyt családjuk és munkájuk között.

A Pénzcentrum őt is megkérdezte, hogy szembesült-e női mivoltából adódó problémákkal vállalkozóként. Ágnes három komolyabb problémát említett:

• Gyakran a nők és a családanyák azok, akik megjegyzéseket tesznek azon társaikra, akik a babájuk nevelése mellett vállalkoznak, és ezzel személyesen is találkozott, amikor saját gyermekei még kicsik voltak.

• Sokan azt gondolják, ha egy nő vállalkozik, akkor mindig ráér, pedig így is van, hogy szüksége van gyermekfelügyeletre.

• Többször találkozott azzal, hogy férfi üzleti partnerei és internetes hozzászólók nem vették elég komolyan, sőt találkozott olyan egyetemi professzorral is, aki állította: a női vállalkozók nem számítanak komoly vállalkozóknak.

Munkatársai között több a nő, mint a férfi, de ezt annak tudja be, hogy cégeinél távmunkában és részmunkaidőben dolgoznak, és ilyen állásokat általában nők keresnek Magyarországon.

Ezt egyébként a cikk eleji KSH statisztika is megerősíti. Magyarországon 206 600 részmunkaidős foglalkoztatott van, és kétharmaduk (64,9%) nő.

Ágnes szerint a legnagyobb kihívások, amivel egy női vállalkozó a neme miatt szembesül, hogy a nők kevésbé mernek szívességet kérni és nehezebben nyúlnak régi kapcsolataikhoz, mint a férfiak. Hozzátette, hogy a nők kockázatvállalási hajlandósága is alacsonyabb, így több gondolkodás után, eleve nehezebben vágnak bele egy üzleti vállalkozásba.

Amerikából jöttem

Az a megállapítás egyébként nem igaz, hogy a legfejlettebb országokban a legkisebb a nemek közti különbség a vállalkozói szektorban. A GEDI index 15 változó segítségével vizsgálta az egyes országok vállalkozási minőségét.

Bár általánosságban elmondható, hogy minél magasabb egy ország GEDI indexe, annál valószínűbb, hogy magas a GDP-je is, a 15 változó közül pont a nemi egyenlőséget mérő pillér az, amelynek értéke a közepesen fejlett országok esetében magasabb, mint a legfejlettebb országok körében.

Az Egyesült Államokban összességében javul a kép. 2007 és 2012 között 6 százalék ponttal, 36 százalékra nőtt a nők által tulajdonolt vállalkozások részaránya. A nők által birtokolt vállalkozások bevétele pedig még ennél is gyorsabban nőtt: 1,2 triliió dollárról, 1,6 trillió dollárra.

Az évi 1 millió dollárnál nagyobb bevételű, nők által birtokolt cégek száma is nőtt, de nem olyan tempóban, mint az összes, nők által birtokolt cég mennyisége, így a nők által birtokolt nagybevételű cégek részaránya összességében csökkent.

A nők gazdasági szerepvállalásának támogatása nem női, hanem össztársadalmi kérdés. Ha a társadalom fele úgy érzi, nem indul egyenlő esélyekkel, akkor ezen emberek egy része el fogja hagyni az országot, vagy esetleg meg sem fogja próbálni megvalósítani ötleteit, amivel potenciálisan jelentős gazdasági érték veszik el.

Magyarországon talán még több feladat van a nők gazdasági egyenjogúsításával kapcsolatban, mint Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban.