Csúnya bukó jöhet: 1,7 millió magyar jövőjével játszanak ezek a cégek

Egy időben az unalomig ismételték, hogy az interneté a jövő, a magyar vállalkozók viszont úgy néz ki, ezt nem nagyon hallották meg. Pechjükre viszont a jövő megérkezett, a kis- és középvállalatok viszont lemaradtak.

Az elmúlt években szinte az összes szektort átalakította az internet illetve a közösségi média. Egyre többen intézik a havi nagybevásárlásaikat a neten, mások értékeléseit ellenőrizzük, mielőtt éttermet választunk, a mobilunkra pillantunk rá, hogy megnézzük, dugó van-e a városban, sokan pedig már TV-t is alig néznek, kedvenc sorozataikat inkább letöltik az internetről.

A fenti digitalizációs folyamatra mondott egyelőre nemet a hazai kis- és középvállalati szektor egy jelentős része, ám lépjünk egy pillanatra vissza, hogy lássuk, mekkora is a KKV-k súlya a magyar gazdaságban. Az Európai Unió fokozott figyelemmel követi a szektort, évente készít ezzel kapcsolatban tanulmányt tagországi szinten.

A 2016-os jelentésből kiderül, hogy Magyarországon 520 525 vállalkozás van, melynek döntő többsége (99,8 %) mikro-, kis- vagy középvállalkozás. Ennél azonban fontosabb adat, hogy a pénzügyi vállalatokat nem számítva, a versenyszektorban dolgozó alkalmazottak több mint kétharmada (69,7%), 1 745 916 magyar dolgozik kkv-kban, e vállalatok összevont gazdasági teljesítménye ugyanebben a szegmensben viszont csak 52,5 százalék.

Bár ez a helyzet a teljes unióra jellemző, az arányok árnyaltabbak. Az uniós kkv-k a pénzügyi szektort leszámítva a versenyszektor munkavállalóinak 66,8 százalékát alkalmazzák, ám a gazdasági javak 57,4 százalékát termelik meg.

A fenti hatékonyság-lemaradást azért lenne fontos lefaragni, mert ha kevesebb emberrel lennének képesek a magyar vállalatok több pénzt megtermelni, akkor több erőforrásuk maradna új üzleti lehetőségek kiaknázására, a fejlődésre és még esetleg a dolgozói bérek növelésére is.

Értem, hogy Monor, de én a webcímét kérdeztem!

Az egyik olyan terület, ahol jelentős a lemaradás, és amelynek fejlesztésével csökkenne az emberierőforrás-igényük, az a digitalizáció. A fent említett EU-s jelentésből kiderül, hogy a magyar kkv-k mindössze 10,5 százaléka használta az internetet értékesítésre, ez az érték a teljes EU-ban több mint 50 százalékkal magasabb, 16,2 százalék. Beszerzésben még nagyobb a különbség, ehhez a magyar kis- és középvállalatok 12,7 százaléka használja az internetet, az EU-s átlag itt 22,6 százalék. A fenti adatok meg is látszódnak a forgalmi statisztikákban is: míg az uniós vállalatok forgalmának 9,4 százaléka, addig a magyarokének csak 7,22 százaléka ered online kereskedelemből. Ehhez a helyzethez kapcsolódik egy másik, fontos adat is. 

Mindemellett hasonlóan látják a cégek előtt álló kihívásokat az EU-s és a magyar vállalatok a Deloitte tanácsadással és könyvvizsgálattal foglalkozó vállalat 2016-os tanulmánya szerint, mely részben 2015-ös uniós adatokat dolgozott fel. Érdemes ebből kiemelni, hogy míg 2013-ban csak a hazai kkv-k 19 százaléka nevezte meg első számú kihívásnak az ügyfélszerzést, addig ez a mutató 2015-ben már 26 százalék volt, és ezen a területen is jól éreztethetné hatását a digitális fejlődés.

Merre van a start mező?

• Minden készüléken gyorsan és jól működjön,

• a tartalma informatív legyen és jól olvasható, továbbá

• beépített mérésekkel hozza közelebb a céget a látogatóhoz

- olvashatók többek között a jó website jellemzői a Google Digital Workshop ingyenes online oktató anyagában, melyet magyar vállalatoknak készített arról, hogyan javíthatják online jelenlétüket.

A weboldal elemeivel kapcsolatban kiemelték, hogy szintén fontos feltüntetni a cég termékválasztékát vagy szolgáltatásait, referenciákat, fizetési lehetőségeket, a szállítást illetve azt is, hogy milyen közösségi oldalakon van jelen a vállalat.

A keresőóriás nyújtotta lehetőség a cégeknek, hogy adataik elérhetők legyenek a Google My Business adatbázisában. Ennek segítségével egy rájuk vonatkozó netes keresés esetén, a találati lista mellett, jól kivehető helyen jelenhetnek meg elérhetőségi adataik illetve a felhasználói visszajelzések is megtekinthetőek. 

Érdemes feltüntetni a Google Térképen is cégük vagy telephelyeik elhelyezkedését, mivel így könnyebben találhatják meg őket a potenciális vásárlók. 

Hol van a #közösséged?

A közösségi média szerepét sem érdemes lebecsülni, hisz a különböző platformokat szintén sokan használják Magyarországon. Igaz, fontos előre felmérni, hogy ezek a csatornák milyen sajátosságokkal rendelkeznek, valamint, hogy ezeken keresztül kikhez akarunk szólni, mert a különböző felületeket nagyon eltérő csoportok használják elsődlegesen.

Az ilyen eszközökkel kapcsolatban a Google Digital Workshop oktató anyaga megjegyzi, hogy gyors, széleskörű, jól célozható és olcsó lehetőséget biztosítanak a cégek számára, potenciális vagy jelenlegi ügyfeleik elérésére.

A fizetett megjelenéseken, reklámokon túl kiemelkedően fontos, hogy a keresőmotorokban is könnyen megtalálhatók legyenek a vállalatok. Ahhoz, hogy cégünk minél előrébb jelenjen meg a keresés utáni találati listában, amennyiben annak tevékenységével kapcsolatos szavakra kerestek rá, többek között az szükséges, hogy

• gyors és mobilbarát legyen a cég oldala,

• jó felhasználói élményt nyújtson,

• releváns tartalmat adjon a preferált kulcsszavakra, továbbá, hogy

• más oldalak is hivatkozzanak rá, tehát mások is hiteles forrásnak tekintsék a website-ot.

Annak érdekében, hogy az oldal könnyen megtalálható legyen a felhasználók számára, érdemes keresőoptimalizálási tervet készíteni. Ennek első lépése a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos megfelelő kulcsszavak feltérképezése. Ezek ismeretében meg kell vizsgálni, hogy a meglévő weboldal hogyan teljesít az egyes kifejezések tekintetében, végül pedig el kell végezni a szükséges finomításokat az oldalon. Fontos, hogy a keresőoptimalizálás egy állandó folyamat, mivel folyamatos figyelemmel kell kísérni a felhasználói trendek változását és a keresőmotorok fejlődését is.

A külföldi piacokra még az EU-s átlagnál is érdemesebb jobban odafigyelnie a magyar cégeknek. Ezt támasztja alá az is, hogy míg az EU-s kkv-k 17,3 százaléka exportál a telephelyétől eltérő EU-tagállamba, addig ez a mutató Magyarország esetében magasabb: 18,42 százalék. Ha viszont az interneten keresztül végzett külföldi értékesítést vizsgáljuk ebből a szempontból, akkor újfent megfigyelhető a hazai cégek lemaradása. Az összes EU-s kkv 7,52 százaléka, míg a magyar cégek csupán 4,46 százaléka exportált terméket más EU-s tagállamba az interneten keresztül.