Ezek a külföldi cégek már félnek magyar vállalkozókkal üzletelni: elveszett a bizalom?

A világ egyik vezető kereskedelmi hitelbiztosítója, az Allianz Trade globális kutatásában közel 3000 vállalatot kérdezett meg Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban idén áprilisban a 2023-ra vonatkozó exportvárakozásaikról, az ellátási láncban bekövetkezett zavarokkal kapcsolatos tapasztalataikról és az idei terveikről. A kutatásból fontos következtetéseket lehet levonni Magyarország szempontjából is, hiszen hazánk exportkitettsége rendkívül magas, a GDP 81 százalékát is meghaladja, és a vizsgálatban részt vett országok a magyar export legfontosabb célpiacai (a teljes kivitelünk közel fele ezekbe az országokba irányul).

A legtöbb vállalat továbbra is optimista az idei exportkilátásokat illetően, de a forgalomnövekedés várhatóan 5 százalékra lassul, ami harmadannyi, mint amit a 2021-2022-es várakozások mutattak. A megkérdezett vállalatok mintegy 70 százaléka számít arra, hogy az exportból származó forgalom növekedni fog 2023-ban. Összehasonlításul: tavaly még a cégek közel 80 százaléka várt exportforgalom-növekedést, az ukrajnai háború kitörése előtt pedig 94 százalék volt ez az arány. Minden második exportőr mérsékelt, 2 és 5 százalék közötti forgalombővülést vár, amely komoly lassulás a 2022-es kétszámjegyű növekedéshez képest. A kevésbé optimista országok közé tartoznak az energiaválság által leginkább érintett országok vállalatai: a kutatás szerint az exportőrök mintegy 15 százaléka egyértelmű forgalomcsökkenést vár, ezen belül a németek és a lengyelek a legpesszimistábbak, itt a megkérdezett vállalatok 20-30 százaléka számít visszaesésre. 

Meglepő következtetése a kutatásnak, hogy az exportáló vállalatoknak kisebb az étvágyuk az új piacok iránt, inkább a meglévők konszolidációját részesítik előnyben. 63 százalék tervez további beruházást azokban az országokban, ahol már jelen vannak, míg 47 százalékuk új országokban tervez befektetést. Ami az export célpiacokat illeti, a vállalatok több mint 55 százaléka nagyobb piaci részesedés megszerzését tervezi azokban az országokban, ahol már jelen van, míg 52 százalék kíván új országokat megcélozni.

A lassuló export forgalomra vonatkozó várakozások összhangban vannak az Allianz Trade globális kereskedelemre vonatkozó előrejelzésével, amely volumenben 0,7 százalék növekedést, értékben viszont 0,1% csökkenést prognosztizál 2023-ban, amely jelentős visszaesés az előző évi 3,8% és 9,7% növekmény után. A globális árukereskedelemben tavaly október óta mért recesszió tehát visszafogta a vállalatok optimizmusát és a kilátások továbbra is borúsak a jövőre nézve. A globális lassulás fő okai között említik az Allianz Trade szakértői a bizonyos ciklikus ágazatokban (például elektronika/háztartási elektronika, gépgyártás) tapasztalt alacsonyabb termelést és kereskedelmi forgalmat, illetve az ázsiai és csendes óceáni térségből érkező áruforgalom csökkenését – összehangban ezen térségek gazdasági termelési trendjeivel -, valamint a fejlett gazdaságok (Egyesült Államok és Németország) recessziós várakozásainak hatásait.

Mindent egybevetve 2023-ban a globális exportnövekedés várhatóan eléri az 1500 milliárd USD-t, amely a legalacsonyabb érték 2018 óta, a 2020-as recessziót leszámítva. Míg 2022-ben az ázsiai régió szenvedte el a legnagyobb exportpiac veszteségeket, addig 2023-ban, sőt még 2024-ben is az összes régió közül Nyugat-Európában várható a legnagyobb arányú exportvesztés.

A megkérdezett exportra termelő vállalatok 40 százaléka tart a nemfizetési kockázat növekedésétől 2023-ban, amely jelentős, 11 pontos emelkedés tavalyhoz képest. Emellett 42 százalék számít a fizetési határidők hosszának növekedésére is szemben a tavalyi 31 százalékkal. Ezt már a magyar exportőr cégek is érzékelik.

„A fizetési határidők meghosszabbodása egyre fontosabb likviditási kérdéssé válik a vállalatok számára, amit már a magyar piacon is érzékelünk. Emellett a hitelbiztosított vállalatok egyre nagyobb hitelkereteket fognak igényelni export partnereikre, hogy csökkentsék a kockázataikat. A kutatás megállapításait az is megerősíti, hogy a magyarországi kárkifizetéseink jelentős része is exportvevőkhöz kötődik” – emeli ki Bujdosó Tünde, az Allianz Trade kockázatkezelési igazgatója.

A kutatás azt is megállapította, hogy az ellátási lánccal kapcsolatos kihívásokat és kockázatokat tekintik a legjelentősebb kihívásnak a vállalatok, de idén már a pénzügyi korlátok is kezdenek megmutatkozni. A kockázatokra vonatkozó kérdéseknél a válaszadók a leggyakrabban (közel 75 százalék) a szállítási bizonytalanságokat és költségeket jelölték meg, ezeknek lehet jelentős hatása az exporttevékenységre. Emellett a termékhiányt, a munkaerőhiányt és a magas finanszírozási költségeket említették még a vállalatok, ugyanakkor jó hír, hogy az energiaárak jelentette kockázat jelentősen csökkent, bár még most is az öt vezető kockázati tényező között szerepel. Nem véletlen tehát, hogy minden harmadik válaszadó vállalat rendelkezik olyan biztosítással, amely az ellátási láncok kockázatai ellen véd.

A legfontosabb kockázatcsökkentő vállalati stratégiákkal kapcsolatban Bujdosó Tünde kiemelte: legtöbben inkább a már meglévő exportpiacokat stabilizálják, vagy ezeken akarnak növekedést elérni, mint teljesen új piacra, ismeretlen jogi és gazdasági környezetbe bekerülni.  De ha már az új piacra lépnek, akkor fontos az ottani partner megfelelő átvilágítása, akár személyes látogatás a partnercégnél, vagy helyismerettel rendelkező szakértő bevonása. Recessziós környezetben a csalási ügyek száma is megnövekedhet – figyelmeztet az Allianz Trade kockázatkezelési igazgatója.