Jön az új évtized: 7 trend, ami feje tetejére állítja a magyar vállalkozásokat

2019 a klímaválsággal szembeni aktív fellépés, az elszámoltatható Big Tech és a hullámzó 'gig', azaz haknigazdaság éve volt, amelyben a világ legjobb 181 vállalatvezetője kötelezettséget vállalt a nagyvállalatok céljainak újradefiniálására (Statement of Purpose of a Corporation). A digitalizációval felgyorsult, változó gondolkodásmód elérte a vállalati felsővezetőket, és nyomást gyakorolt rájuk, hogy újragondolják azokat az alapelveket, amelyekre eddig szervezetüket építették. A jelentés rámutat, hogy a gazdaság és a politika, a kapitalizmus és az erőforrások, valamint a technológia és társadalom már régóta összefonódnak, ám ennek következményei csak nemrég váltak köztudottá. 

"A kapitalizmus - mint a kizárólag a nyereség által meghatározott végtelen növekedési pálya - elleni tiltakozás az utcai tüntetésekről mára az igazgatósági tárgyalókba is beszivárgott. Ennek hatásaként új módszereket kell keresni a növekedés mérésére" - mutatott rá Mark Curtis, a Fjord társalapítója és ügyfélkapcsolati vezetője. "Ezek az új értékek megváltoztathatják az üzletről alkotott fogalmainkat a következő évtizedben. Egy biztos: az új környezetben azok a vállalatok lesznek sikeresek, amelyek fenntartható üzleti modellel rendelkeznek, és képesek hosszú távon definiálni magukat és a világra gyakorolt hatásukat". 

Brian Whipple, az Accenture Interactive vezérigazgatója hozzátette: "Egyre inkább azt látjuk, hogy ügyfeleink tudatos átalakulásra törekednek. A következő tíz évben megkérdőjeleződnek majd az eddigi fundamentumok, ami lehetőséget biztosít a vállalatoknak arra, hogy átgondoltabbá, értelmesebbé és jövőorientáltabbá tegyék kínálatukat. Az »énközpontúságtól« a »miközpontúság« felé továbblépve a tervezésnek is az életközpontúságra kell törekednie a felhasználóközpontúság helyett." 

A Fjord Trends 2020 hét olyan új trendet vázol fel, amelyek várhatóan befolyással lesznek majd a vállalatok által nyújtott élményekre, és gyakorlati tanácsokkal segíti a szervezeteket az új korszakra való felkészülésben. 

• 1. A növekedés sokféle arca: a kapitalizmus középtávú válsággal küzd. A siker már nem pusztán a növekedést jelenti, a szervezeteknek újra kell fogalmazniuk céljaikat, és a körülöttük lévő világban betölteni kívánt szerepkörüket. 
• 2. A pénz változása: gyors ütemben változik a pénz fogalma és az, hogy miként fizetünk a dolgokért. Ezek a jelentős változások rengeteg új termék és szereplő számára teremtenek lehetőséget.
• 3. Sétáló vonalkódok: fizikai testünk is épp oly nyomon követhetővé válik, mint digitális énünk. Hogyan lehet megtalálni az adatvédelem és a kényelem egyensúlyát az arc- és testfelismerő technológiák világában? 
• 4. Pénzben kifejezhető személyiségek: a fogyasztási szokások gyorsan változnak, és az emberek saját magukról alkotott percepciója, valamint  személyazonossága is egyre inkább likvid, azaz pénzben kifejezhetővé válik. Az ehhez társuló újszerű fogyasztási élmény kiszolgálása jelentős üzleti lehetőség.
• 5. Intelligenciára tervezve: az emberi élmény egyre komplexebb. A mesterséges intelligencia (AI) fejlődésének következő szakaszában megkezdődik az automatizáción túlmutató, az emberi és mesterséges intelligenciát ötvöző rendszerek tervezése, valamint erősödik a kétféle intelligencia egymásra hatása.
• 6. Digitális én: digitális énünk nekünk dolgozik majd, és tudni fogja, mire van szükségük. A digitális ikrek az ipari alkalmazás határain túllépve a mindennapi életünkben is megjelennek majd.
• 7. Életközpontú dizájn: a kívánalmak, az életképesség és a megvalósíthatóság iránti igények az "én" szintjéről a "mi" szintjére tevődnek át. Vajon túl tud lépni a tervezés a saját ökoszisztémáján, elmozdulva a felhasználóközpontútól az életközpontú szemlélet felé?