Detox jön a magyar településeken: itt az Unió drasztikus megoldása a káosz megfékezésére

Az egészségesebb életmódra való törekvés ma már egyre inkább az életünk része, hiszen egyre többen választjuk a tudatosabb mindennapokat, hogy megelőzzük a betegségeket, és természetes módon őrizzük meg vitalitásunkat. Egyrészt azért, hogy jobban érezzük magunkat a mindennapokban, másrészt mert hosszú távon is szeretnénk megőrizni az egészségünket és elkerülni a gyógyszerek felesleges szedését.

Ez a szemléletváltás azonban az egyének mellett már a közösségek szintjén is megjelent: a települések, városok egyre inkább felismerik, hogy a fenntartható és környezetbarát megoldások bevezetése nemcsak a bolygót védi, hanem az ott élők életminőségét is javítja.

Mitől lesz egy város zöld és fenntartható?

Az Európai Unió is egyre nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a helyi közösségek aktív szerepet vállaljanak a fenntartható jövő építésében. Szorgalmazzák, hogy az önkormányzatok is felismerjék: a zöld energia, a környezetbarát fűtés és a fenntartható felújítások nem akadályok, hanem valódi lehetőséget jelentenek a fejlődésre. Úgy tűnik, hogy a települések váltak a klímaváltozás elleni küzdelem kulcsszereplőivé.

Nem véletlen, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem 70 százaléka, és az alkalmazkodási lépések 90 százaléka helyi szinten valósul meg. A változás tehát itt kezdődik, a városainkban és a falvainkban. De hogyan lehet egy település zöld és fenntartható a 21. században? Ahogy látjuk, az erre való törekvés szinte mindenhol jelen van, de gyakran hiányoznak a megfelelő anyagi források, vagy egyszerűen nem elég erősek az „ösztönzők”.

Rengeteg munkára van szükség ahhoz, hogy kutatásokkal támogassuk egy település fejlődését, legyen szó a közvilágítás korszerűsítéséről, a közlekedési infrastruktúra javításáról vagy épp arról, hogyan lehet hatékonyabban felhasználni az adófizetők pénzét. Környezetvédelmi tudományból szereztem mesterdiplomát, így elvileg tudnom kellene, mit jelent igazán zöldnek lenni. De a helyzet napról napra változik és egyre több a kihívás. Az önkormányzati szakembereknek folyamatosan alkalmazkodni kell a legújabb, tudományosan megalapozott irányzatokhoz. Ezért is fontos, hogy megosszuk egymással a legjobb gyakorlatokat és megnézzük, hol sikerült valamit jobban megvalósítani. Közösen kell gondolkodjunk arról, hogyan lehet ezekből tanulni, és javítani a saját munkánkon. Csak így tudjuk közösen elérni, hogy városainkat hatékonyabban és fenntarthatóbban irányítsuk

– válaszolt a szemináriumon feltett kérdésünkre Gunārs Ansiņš, az eseménynek helyt adó Liepāja polgármestere és az Európai Régiók Bizottságának (CoR) tagja.

Az Európai Unió egyik kiemelt célja, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet, vagyis hogy a gazdasága nettó nulla szén-dioxid-kibocsátással működjön. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége ne haladja meg azt a szintet, amelyet természetes úton, például az erdők révén, el lehet nyelni. Ezzel a törekvéssel az unió lassítaná a globális klímaváltozást. Ez a cél ugyanakkor szorosan összefügg a regionális egyenlőtlenségek csökkentésével; Európa különböző térségei eltérő mértékben érintettek a klímaváltozás hatásaiban, és nem minden régió rendelkezik ugyanazzal a pénzügyi, technológiai vagy humán erőforrás háttérrel ahhoz, hogy egyformán részt vehessen a zöld átmenetben.

A klímasemlegesség csak a jövő vágyálma?

A döntéshozók felismerték, hogy a fenntarthatóság csak akkor valósítható meg, ha közben gondoskodik arról is, hogy a gazdaságilag gyengébb, perifériális régiók éppúgy támogatást kapjanak, mint a dinamikusabb, fejlettebb területek. Ráadásul a helyi önkormányzatok számos kihívással szembesülnek. Ebből adódik a kérdés: vajon mennyire „utópisztikus” vagy valószerű az unió kiegyensúlyozott regionális fejlődésre és klímasemlegességre vonatkozó célkitűzése 2050-ig? Hogyan lehet a zöld és innovatív önkormányzati kezdeményezéseket hosszú távon beépíteni a települések fejlődési stratégiáiba? Milyen tervezési eszközökre és pénzügyi forrásokra van szüksége egy városnak a fenntartható fejlődéshez?

A Zöld Megállapodás továbbra is él és érvényes. Az Európai Bizottság számára most az a legnagyobb feladat, hogy helyi szinten tegyen azonnali lépéseket. Mozgósítanunk kell a lehetőségeinket és okosan kell kihasználnunk azokat az eszközöket, amelyek már most is a kezünkben vannak. Fontos, hogy a városok, a gazdasági szereplők és az egyetemek összefogjanak, és közösen átgondolják, mi az, amit ténylegesen meg lehet valósítani, majd ezekre a konkrét lépésekre alapozva haladjunk előre. Ezeket a problémákat csak átfogóan, rendszerszintű változtatásokkal lehet kezelni, az apró lépések nem elegendőek. A klímasemlegességi célok minden uniós szakpolitikához kapcsolódnak, mert a termelékenység, a társadalmi innováció, a technológia és a tudomány hatékonyabb kihasználása mind ehhez kötődik. Ehhez viszont a korábbiaknál több innovációs befektetésre van szükség. Mostanra felismertük, hogy az Egyesült Államok és Kína sokkal gyorsabban haladnak előre, és Európa le fog maradni, ha nem tudjuk jobban kihasználni a tudomány eredményeit

– reflektált a Pénzcentrum felvetésére Markku Markkula, a Régiók Európai Bizottsága Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy (ENVE) szakbizottságának tagja.

Hozzátette: az Európai Unió végre felismerte, hogy a tudománynak és az innovációnak kulcsszerepe van az európai politika alakításában. A szakember szerint ezért arra kell összpontosítani, hogyan tudják ezeket a gyakorlati megoldásokat hasznosítani a városok és közösségeik fejlődésében a mindennapi életben. Úgy véli, fontos, hogy ne csak kutatásokban, hanem abban is gondolkodjunk, hogyan lehet ezeket az ismereteket a helyi döntéshozatalba, a gazdasági és társadalmi folyamatokba beépíteni.

Nagyon fontos, hogy megváltoztassuk a gondolkodásmódot: bátorítanunk kell a diákokat az újfajta szemléletre, be kell vonnunk a mesterséges intelligenciát, hogy az adatok vezéreljék a döntéseinket. A lényeg az, hogy helyi szinten működő, innovációra épülő ökoszisztémákat hozzunk létre

– mutatott rá Markku Markkula a kérdésünkre reagálva.

Okos városok a klímacélok szolgálatában

A nemzetközi szemináriumon bemutatott GaiaHub egy olyan intelligens városi platform, amely valós idejű kibocsátás-monitorozással segíti a városokat abban, hogy hatékonyan reagáljanak a klímaváltozás kihívásaira. Ahogy arra a szakemberek rámutattak, a közlekedésből származó légszennyezés a városi légszennyezés akár 70 százalékát is adhatja, és a növekvő járműforgalom miatt a hagyományos, kézi adatgyűjtés már nem elégséges.

A GaiaHub ezt a problémát oldja meg azáltal, hogy:

• Valós idejű adatokat szolgáltat a forgalomról és a kibocsátásról.
• Mesterséges intelligencia-alapú elemzéseket kínál, amelyek segítenek a döntéshozóknak és a lakosoknak is megérteni a környezeti hatásokat.
• Automatikusan anonimizált adatokat használ, ezzel biztosítva a személyes adatok védelmét.

Ez a fejlesztés olyan, átfogó szolgáltatásokat kínál, amelyek valódi segítséget nyújtanak a fenntartható és intelligens városirányítás megvalósításában. Az egyik legfontosabb eszközük a digitális városmodell, vagyis a „Digital Twin” technológia, amely lehetővé teszi a közlekedési rendszerek szimulálását, különféle forgatókönyvek kipróbálását, és ezzel a jövőbeni döntések megalapozását.

Segítségével az adatokat elemzők valós időben látják az adatokat. Tudják például azt, hány elektromos autó halad át az utcákon és hidakon, így előre jelezhetik a jövőbeli trendeket is.

A GaiaHub emellett egyedi adminisztrációs és lakossági irányítópultokat biztosít, amelyek valós idejű adatokat és könnyen érthető vizualizációkat kínálnak mind a döntéshozók, mind a lakosság számára.

A rendszer ráadásul zökkenőmentesen integrálható a város meglévő informatikai rendszereivel, így nincs szükség teljes infrastruktúra-átalakításra. A projekt minden esetben forgalomelemzéssel és tanácsadással indul. Fontos előnye, hogy a platform nemcsak a közlekedésből származó kibocsátások nyomon követésére alkalmas, hanem más szennyező forrásokra is kiterjeszthető, például ipari vagy lakossági területekre. A GaiaHub tehát nem csak adatokat gyűjt, hanem cselekvésre is ösztönöz és segít abban, hogy a városok tudatosan, hatékonyan és fenntartható módon alakítsák a saját jövőjüket.