Az ital- és ételautomatáknak akár a fele is eltűnhet, ha...

Évek óta előjön néhány havonta az ötlet, hogy az ital- és ételautomatákat is bekössék a NAV-hoz, eddig azonban ez nem valósult meg. Július végén aztán megjelent ezzel kapcsolatban egy törvénytervezet a kormany.hu oldalon, ami kiverte a biztosítékot a szakmai szereplőknél. A Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség elnöke például az Inforádiónak úgy fogalmazott, hogy villámcsapásként érte őket a benyújtott javaslat.

A sajtóban eddig az jelent meg, hogy az üzemeltetők fő problémája az volt, hogy 100-150 ezer forintot kellene fizetniük a bekötésért, ennyibe kerül ugyanis az a berendezés, ami minden automata adatát láthatóvá teszi az adóhivatal számára. A Portfolio piaci szereplőket kérdezett meg, akik azonban csak név nélkül vállalták, hogy elmondják a problémáikat.

Nem tudni, miért lenne nálunk ilyen drága a berendezés

A legújabb hírek arról szólnak, hogy az automatákba való berendezés beszereléséről a múlt héten sikerült megállapodni, a költségek nagy részét az állam magára vállalná. Forrásaik szerint azonban van még bőven probléma. Nem tudni például, hogy a 100-150 ezres beszereléshez nyújtott támogatás csak egyszeri a rendszer indulásakor, vagy a jövőben minden új automata esetében számíthatnak az állami segítségre. Nem mindegy ugyanis, hogy egy cég mivel számol majd a következő évekre előre üzleti tervében.

- mondta el az egyik szereplő.

Az üzemeltetők szerint az sem világos, miért kerül 100-150 ezer forintba a berendezés, hiszen a nemzetközi példák alapján ennél sokkal olcsóbban megoldható lenne a bekötés az adóhivatalhoz. Bulgáriában például nagyjából 100 eurót (mintegy 31 ezer forintot) kell fizetni a hasonló berendezésekért. Vagyis hiába vállalja magára az állam a költségek nagy részét, úgy tűnik, hogy irreálisan drága lenne az automaták bekötése.

A NAV-hoz való bekötéssel egyébként az üzemeltetők teljes mértékben egyetértenek, elmondásuk szerint az üzemeltetőknek is az az érdeke, hogy tisztuljon a piac és ne lehessen manipulálni az adatokat. Jelenleg ugyanis vannak olyan szereplők, akik lenyomták az árakat annak köszönhetően, hogy feketén üzemeltetik az automatákat, becslések szerint a piac 10-20 százalékát tehetik ki ezek. Vagyis forrásaink szerint a tisztességes üzemeltetőknek

Ugyanis az automaták bekötése mellett a törvényjavaslat szerint a jövőben az üzemeltetőket havi költségek is terhelnék:

• Egyrészt fizetniük kellene az internetkapcsolatért.

• Másrészt a javaslat szerint létrejönne az ügynevezett felügyeleti szolgáltatók rendszere, melynek működését szintén az üzemeltetőknek kellene finanszírozni.
  

Ezekkel a havi költségekkel kapcsolatban a törvénytervezet nem tartalmaz konkrétumokat, a nekünk nyilatkozó szereplők azt mondták, hogy az internetkapcsolatra vonatkozóan a szakma tett egy havi 500 forintos javaslatot, míg a felügyeleti szolgáltató díjazásával kapcsolatban a minisztérium és a NAV részéről havi 3-5000 forintos összeg hangzott el a tárgyalásokon, természetesen mindkét összeg automatánként értendő. Az üzemeltetőknek főleg az utóbbi tétellel van problémájuk, azt sem értik, mi szükség van egyáltalán a felügyeleti szolgáltatóra. Ezek a költségek - különös tekintettel arra, hogy semmi nem utal arra, hogy bármilyen értékarányos szolgáltatással párosulnának - nem kigazdálkodhatók - mondták forrásaink.

De mi is az a felügyeleti szolgáltató?

A törvényjavaslat szerint a felügyeleti szolgáltatók dolga lesz, hogy az adatokat a NAV felé továbbítsák, illetve felügyeljék és működtessék az automaták úgynevezett fejegységét, mely az adatokat összegyűjti.

Ha a nagyjából 30 ezer magyarországi automatával és a tervezett maximális 5000 forintos havi költséggel számolunk, akkor látszik, hogy a regisztrálandó felügyeleti szolgáltatóknak mindez havi 150 millió forintos üzlet lehet. Informátoraink szerint a fő gond az, hogy egyrészt nem tudni, miért van szükség a fizikai felügyeletre, másrészt nem világos, mit kapnának a pénzükért cserébe az üzemeltetők.

A felügyeleti szolgáltató rendszere ugyanis azzal jár, hogy minden esetben, amikor például javítani, fejleszteni kell az automatát, akkor nem csak az üzemeltetőnek, hanem a felügyeletnek is a helyszínen kell lenni, hogy hitelesítse a műveletet. "Értelmetlen a mai digitális technológiai színvonal mellett, és ezzel az automata lényege veszne el, hiszen nem tudnának naprakészek lenni és folyamatosan rendelkezésre állni" - fogalmazott az egyik forrásunk. Szerinte az automaták ma már online is ellenőrizhetők lennének, nem értik, mi szükség van a fizikai felügyeletre. Elmondása szerint ma az automaták üzemeltetői azt vállalják a szerződéseikben, hogy akár 2 órán belül kijavítják az esetleges hibát, a felügyeleti szolgáltató közbeiktatása miatt azonban ezt nem tudnák a jövőben vállalni, így gyakorlatilag minden szerződésüket át kellene írni.

De mi szükség van egyáltalán még egy szereplőre?

Beszélgetéseink során az sem volt világos, mi szükség van egy felügyeleti szolgáltatóra, hiszen a szintén a NAV-hoz bekötött pénztárgépek esetében például nincs hasonló. Az üzemeltetők azt elismerik, hogy jelenleg több százféle automata van Magyarországon, melyek átlagéletkora 15-20 év, és ezek nem tudnak egységesen kommunikálni. A pénztárgépekkel ellentétben a teljes géppark lecserélést pedig nem írhatják elő, hiszen az horribilis összegbe kerülne, egy-egy automata cseréje 500 ezer forintról indulna. Vagyis szükség lehet egy olyan rendszerre, ami összegyűjti és egységes formába önti a beérkező adatokat. Erre azonban vannak nemzetközi példák és az üzemeltetők tájékoztatása szerint több hazai és külföldi cég is fejleszt olyan telemetria-rendszereket, melyek áthidalják ezt a problémát. Jövőre egyébként Európa legtöbb országában bevezetnek hasonló rendszert.

Ha a különböző automatákban egyedileg kifejlesztett fejegységet kell telepíteni, akkor azt feltétlenül valós üzemi körülmények között több hónapon keresztül tesztelni kellene, a hiba lehetőségének minimalizálása és a legjobb megoldás kiválasztása érdekében - vélik a szereplők.

Külföldön hasonló szolgáltatást nyújtanak havi 3-8 euróért (900-2400 forint), ezért sem értjük, miért kellene nekünk ugyanezért 5000 forintot fizetni - mondta egyik forrásunk. Ráadásul külföldön a jóval alacsonyabb költségben már szerepel például a kártyás fizetés lehetősége, miközben itthon a javaslat arra sem tér ki, mit kapnának a pénzükért cserébe az üzemeltetők.

- emelte ki az egyik üzemeltető.

A piaci szereplők számításai szerint ők az internetkapcsolat díjával együtt havi 1500 forintos költséget tudnának kigazdálkodni automatánként, de ez is csak akkor érné meg nekik, ha cserébe kapnánk olyan adatokat, amivel javítani tudnák a szolgáltatásukat, Például valós időben láthatnák az egyes automaták adatait, miből mennyi fogy, melyik romlott el éppen.

Minden második automata eltűnhet

- mondták el a megkérdezett szereplők.

Ugyanakkor az üzemeltetők azt is hozzátették, hogy ha a javaslat a jelenlegi formájában megvalósul, akkor nagyjából 15-18 ezer automata maradhat, vagyis majdnem minden második berendezés eltűnhet a piacról. Ráadásul ezt főleg a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalatok éreznék meg, akik ma a piac kisebb részét adják a multikkal szemben.