Miért érdemes devizaszámlát nyitni? Így válaszd ki a legjobbat

A hazai kis-és középvállalkozások (kkv) számára is egyre fontosabbá válik a nemzetközi piacokra való bekapcsolódás. A válság utáni 2009-es jelentős visszaesést követően az elmúlt években folyamatos növekedést tapasztalhatunk a külkereskedelmi termékforgalomban mind a behozatal, mind a kivitel tekintetében. A gazdasági fejlődés egyik legfőbb hajtóereje a külkereskedelem, ráadásul a visszaeső belső fogyasztás miatt sok kkv számára jelenthet növekedési lehetőséget az exporttevékenység. Ahogy az ábrán is látható, a válság utáni lábadozásban is a kivitel növekedett nagyobb mértékben. Így ma már az export jelentősebb szerepet játszik, míg 2008-at megelőzően a behozatal játszott jelentősebb szerepet.

A magyar kkv-k behozatali és kiviteli tevékenysége elsősorban az európai piacra koncentrálódik. Az első kilenc ország, ahova a legtöbb terméket vittük ki, mind az Európai Unió tagállama (és csak 10. helyen következik Oroszország). Behozatal szempontjából már kicsit árnyaltabb a kép, az első tíz országban már helyett kapott Oroszország és Kína is az uniós államok között.

Az uniós szabadpiac, a vámhatárok eltűnése, az internetes kereskedelem rohamos fejlődése és terjedése mind olyan tényező, mely a kis-és középvállalkozások nemzetközi piacra való lépését segíti. A bővülő export-import ugyanakkor azt is jelenti, hogy ezeknek a cégeknek a devizaforgalma is folyamatosan növekszik. Van, aki külföldről szerez be alapanyagot vagy akár készterméket, esetleg éppen más országba termel, de az is egyre többször fordul elő az internet korában, hogy már a szolgáltatások is külföldön találnak megrendelőre.

Miért érdemes devizaszámlát nyitni?

Egy-egy esetenként felmerülő devizás utalás miatt még nem biztos, hogy érdemes külön devizaszámlát nyitnia a vállalkozásnak, ugyanakkor ha havonta többször is euróban, fontban vagy például dollárban merülnek fel költségeink vagy ezekben a devizákban rendezik a számlát, akkor mindenképpen érdemes nyitni egyet a forintszámla mellé. Hiába tudnánk például forint számláról is elindítani az eurós utalást Németországba, egyrészt nagyobb tétel esetén a banki konverziós (átváltási) költségek több ezer forintba kerülhetnek, másrészt forintszámláról indítani devizautalást általában drágább is.

Ezen felül lényeges előnye még a devizaszámláknak, hogy utaláskor nem kell attól tartanunk, hogy az utalás pillanatában (ami lehet másnap is) már teljesen más, kedvezőtlenebb árfolyamon fog megtörténni a váltás, így például kevesebb euró fog érkezni a partnerünk számlájára. Ráadásul, ha a forint számlánk mellett van például egy eurós is, akkor saját számlák közötti átvezetéssel (általában) díjmentesen tudunk magunknak eurót váltani bármikor. A netbankon keresztül indított saját számlák közötti konverzió az esetek többségében sokkal kedvezőbb árfolyamot is kínál, mintha például a bankfiókban vagy egy valutaváltónál tettük volna ezt meg (és még készpénzt sem kell kivenni hozzá a számláról).

Milyen szempontok alapján érdemes választani?

Ha elhatároztuk, hogy nyitunk egy devizaszámlát, akkor hasonló szempontokat kell a választásnál figyelembe venni, mint amikor az első vállalkozási forintszámlát nyitottuk. Nemcsak a számlanyitási, és havi számlavezetési díjakat szükséges összehasonlítani, de érdemes a bankkártyák, a deviza-, és SEPA-utalások tarifáit is összevetni. A számlanyitási- és/vagy vezetési díjat néhány bank ugyanakkor elengedi, ha már rendelkezünk forintszámlával. Akkor is van esélyünk megspórolni az általában pár ezer forintos számlanyitási díjat, ha nem a számlavezető bankunknál találtuk meg a legideálisabbat. Érdemes például a különböző akciókat is figyelni. Az UniCredit jelenleg a Deviza Start és a Deviza Aktív csomagok esetén eltekint a 4000 forintos nyitási díjtól.

Az utalási díjtételeknél fontos szempont lehet, hogy az adott pénzintézet százalékos formában adja meg a díjat (például 0,5%), egy összegben (például 4 euró), vagy pedig százalékos formában egy minimum díjjal (például 0,5%, minimum 10 euró). Ha nagyobb összegeket utalunk, akkor előnyösebb lehet egy tételenkénti fix díj. Kisebb összegek esetén viszont érdemes olyan csomagot választani, ahol nincs minimum díj, mert például egy 50 ezer forintos utalásnál hiába lenne 0,5%, azaz 250 forint a díj, ha minimumösszegként 10 euró, azaz körülbelül 3100 forint szerepelne. Az utóbbi esetben, ha az utalások darabszáma sem nagy, érdemes az alacsonyabb havidíjat is figyelembe venni. Hiába kedvezőbb egy utalási díj, ha átlagban csak 2-3 utalása van a cégnek, és a havidíjban 3-4 "utalásnyi" díjjal többet fizet, mint egy kedvező zárlati díjú konstrukció esetén.

Kinek éri meg devizaszámlát nyitni?

Összességében elmondható, hogy minden olyan vállalkozásnak érdemes lehet devizaszámlát nyitnia, akiknek rendszeresen vannak az adott devizában kiadásai és bevételei. Ugyanakkor, ha csak bevételünk, vagy csak kiadásunk keletkezik a másik devizanemben, szintén érdemes lehet elgondolkodni egy devizaszámla nyitásán, hiszen ha ugyanannál a banknál van a forintszámlánk is, akkor saját számlák között sokkal kedvezőbb árfolyamon válthatjuk át, mintha a bank váltaná le akkor, amikor jóváírja a másik devizában érkező utalást. Az árfolyamingadozások elkerülésében is nagy segítségre lehet a devizaszámla.

A legintenzívebb külkereskedelmi tevékenységet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a gépek és szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek kereskedelmével foglalkozó cégek folytatják. Ugyanakkor bármivel is foglalkozzon a vállalkozás, ma már egyre valószínűbb, hogy kapcsolatba fog kerülni más országok piaci szereplőivel. Főleg az internetes kereskedésnek köszönhetően ugyanis sokkal könnyebben talál egy kisebb vállalkozó is külföldön partnert, vevőt vagy beszállítót, mint korábban. Ma már nem csak a fuvarozócégek vagy a kiskereskedők találkozhatnak egyre gyakrabban devizában érkező utalással, hanem akár egy kisebb szabóműhely tulajdonosa, aki külföldről rendeli be a szövetet, vagy éppen egy kis kézműves cég vezetője, akinek termékeire a neten találtak rá a külföldi vevők.