Ne hagyd, hogy elússzon a pénzed!

Miért törődjünk a kockázatokkal?

Ha már egyszer kockázatokról és váratlan eseményekről van szó, vélhetően sokaknak eszébe jut a biztosítás, mint eszköz, azonban nem árt tudni, hogy egy kockázattudatos vállalkozónak rendelkezésére állnak más lehetőségek is.

Hogy miért fontos a kockázatokkal a kisvállalkozásoknak foglalkozniuk? Azért mert számos olyan kockázati faktorral kerülnek szembe ezek a gazdálkodó szervezetek működésük során, amely életükre, működésükre hatással bír, netán a végzetbe taszíthatja őket.

Természetesen nem minden váratlan eseménytől kell tartanunk, hiszen akad olyan, melynek hatása marginális, nem éri meg az azzal való foglalkozás.

Mi történhet?

Persze elsősorban nem árt, ha először azzal ismerkedünk meg, milyen kockázatokkal kell cégünknek szembesülniük!

Először talán azt sem árt tisztázni, hogy a kockázatot az üzleti életben nem a köznyelvben elterjedt fogalommal azonosítják. Kockázatnak nevezhetjük azt, hogy valamely esemény bekövetkezése bizonytalan. Az esemény bekövetkezésének bizonytalanságából fakadó következmények lehetnek negatív és pozitív kimenetelűek egyaránt.

Igaz, általában az előbbi kimenetel megelőzésére törekednek a legtöbben. De azt sem szabad elfelejteni, hogy az esetleges pozitív kimenetelű események elszalasztása alternatív költségként jelentkezhet, így érdemes ezekre is felkészülni egy megfelelő kockázatkezelési politika létrehozatalával.

A kockázatokat több szempont alapján is lehet csoportosítani, a lehetőségek tárháza szinte végtelen. Legáltalánosabb formában három kockázati típust azonosíthatunk: piaci, hitelezési és működési kockázat. Ezeken belül további bontást lehet alkalmazni, illetve ezeken kívül is meg lehet határozni számos kategóriát.

Piaci kockázata abban az esetben jelentkezik egy vállalkozásnak, amennyiben például bevételei esetlegesen valamely devizában keletkeznek. Ekkor árfolyamkockázatot fut a vállalkozás, amennyiben nem alkalmaz megfelelő stratégiákat, melyekről egy korábbi cikkünkben már szót ejtettünk.

Működési kockázat jelentkezhet például egy adott létfontosságú berendezés meghibásodásakor, de a lopáskár is ide sorolható. Hitelezői kockázatot nem csupán a bankok (mint tradicionális hitelnyújtók) futnak, hanem a vállalkozások is, hiszen előfordulhat, hogy valamelyik vásárló nem képes számlájának kiegyenlítésére.

A fő kategóriák mellett számos helyen is találkozhatunk többek között
· stratégiai,
· technológiai,
· hírnévvel kapcsolatos,
· jogi (szabályozói) kockázatokkal.

Hogyan tehetsz ellene?

Ahhoz, hogy a megfelelő kockázatkezelési politikát kiépíthessük, először is azonosítani kell, milyen kockázatokkal találkozhat vállalkozásunk működése során. A potenciális események, hatások bővebb meghatározása, vagyis kockázatelemzés szükségeltetik a megfelelő "fékek" és eszközök beépítéséhez.

Természetesen ez egyáltalán nem egyszerű feladat, komoly matematikai, valószínűségszámítási ismereteket igényel, így sokak számára egyszerűbb megoldásnak bizonyulhat valamely szakértő, vagy tanácsadó cég megbízása a kockázatkezelési politika összeállítására, s a kockázatok feltárására.

Ha azonban megbízunk valakit, annak természetesen költségvonzata is akad, így mielőtt rohannánk szerződést kötni, nem árt, ha végigszámoljuk, hogy az esetleges negatív kimenetelű eseményekből származó kár mértéke megéri-e a megbízási, tanácsadási díj kifizetését.

Milyen eszközeink lehetnek a kockázatok kezelésére? A kockázatok kezelésének egyik legegyszerűbb, s leginkább elemi módozata, hogy amennyiben lehetőségünk nyílik rá, kerüljük ki a azokat (így például valamely óvintézkedés meghozatalával növeljük meg vállalkozásunk adatainak biztonságát). Egy másik lehetőség, ha megváltoztatjuk a kárt okozó esemény bekövetkezésének valószínűségét, például megerősítjük telephelyünk fizikai védelmi rendszerét.

Számos eszköz nyílik arra is, hogy megváltoztassuk az esemény bekövetkezésekor okozott kár nagyságát. Így például, amennyiben egy kiskereskedelmi üzletünk van, amely forgalmának nyilvántartása teljes mértékben elektronizált és számítógépesített, abban az esetben például egy áramszünet esetén keletkező adatvesztés által okozott kár mértékét csökkenthetjük, ha nem hetente, hanem rövidebb időközönként mentjük külön adathordozóra adatainkat.

És természetesen a kockázat megosztása, vagyis a megfelelő biztosítás megkötése is lehetőséget ad számunkra a védekezésre.