Hogyan került 118 cég egy hajléktalanszállóra? - felszámolási bakik

Felszámolások tekintetében Magyarország ma messze listavezető a régióban, de világszerte is alig akad rosszabb arány a vállalkozások számára vetített eljárások tekintetében. Magyarországon tavaly 7823 ügyet zártak le, és az idei első fél év mérlege 3984 új eljárás. Az esetek 95 százalékának a megtérülése nulla volt: az egyszerűsített eljárás során se vagyont, se iratot nem találtak a biztosok. Itthon a bejelentett hiteligények egy százalékát sem sikerül kielégíteni az ügyek lezárásáig - szemben a külföldön átlagos tíz százalékkal. A reorganizációt szolgáló csődeljárások esélye ugyancsak a nullához közelít, összesen 26 ilyen volt az elmúlt esztendőben. A pénzeltüntetés gyakorlata a törvénymódosítás ellenére szinte zavartalan. A befektetők, hitelezők emiatt túlbiztosítanak, az árazáskor az esetek többségében kockázati prémiumot építenek be, amelyet végső soron a fogyasztó fizet meg.

A magyar csődtörvény eljárási szabályai sem az adós, sem a hitelezők számára nem adnak megfelelő védelmet. A felszámolási eljárás megindítását számtalan kibúvóval ellehet halasztani, de még a cégbírósági döntést követően is - a közzététel lassúsága okán - az adósnak hetek állhatnak rendelkezésére ügyei "elsikálására". Tekintettel a követelések új rangsorolására, amelyben a jelzálog teljes prioritást élvez, az is kérdéses, egyáltalán érdemes-e az egyéb hitelezőknek beállniuk a sorba. A hitelezői jogállásnak anyagi feltételei vannak, ez - tekintettel a pénzhez jutás esélyeire - sokakat elriaszt, igaz, abban az esetben, ha az adósnak mégis sikerül visszatérnie a gazdaságba, az előbbi soha többé nem érvényesítheti követelését.

Ha cégeltüntetésekről is lennének összehasonlítható adatok, akkor országunk minden bizonnyal abban is élen járna. Valóságos üzletággá vált a fiktív cégalapítás. Az ilyen vállalkozások meglehetősen aktívak nem csak az egyszerű hitelfelvételek, fizetés nélküli beszerzések terén, de képesek szofisztikus megoldásokban is közreműködni, kisegítve bajba jutott üzletembereket. Egy hajléktalanszálló címén, mint arra fény derült, 118 gazdasági társaság székhelyét jegyezte be a cégbíróság. Több milliárd forint forgalmú vállalkozások "működnek" lerobbant lakótelepi lakásokban, hajléktan, netán afgán, iraki ügyvezetővel. Valós történet az is, hogy egy és ugyanazon személy az elmúlt három év során több mint tíz olyan gazdasági társaságban töltött be vezető tisztségviselői, illetve tulajdonosi szerepet, amelyek az ő vezetése, illetve tulajdonlása alatt felszámolás alá kerültek. Vélhetően egy nagyon szerencsétlen üzletemberről van szó, aki azért szerencsés csak, mert nem akadt fenn a cégbírósági rostán.

A módosított csődtörvény szerint a fizetésképtelen cég ügyvezetője három évre viszszamenőlegesen felelősségre vonható. Hozzáértők ehhez a lehetőséghez sem fűznek nagy reményeket. Az ügyvezető ugyanis legfeljebb polgári felelősséggel tartozik a hitelezőknek, és meglehetősen bonyolult annak megállapítása, hogy mikortól, pontosan milyen helyzetben lett volna köteles a tulajdonossal szemben is a hitelezők érdekeit képviselni. Ha az érintettek ezt akarják bolygatni, először megállapítási pert kell indítaniuk, majd ezt követheti az immár kártérítést követelő marasztalási per. Mindezt egy túlterhelt, a gazdasági ügyekben nem mindig kellően felkészült polgári bíróságon, adott esetben vagyontalan (de akár hajléktalan) ügyvezetővel szemben.