Kiderült, óriási változás érik a Balatonnál: teljesen megváltozik a magyar tenger, ezek Brüsszel tervei

A magyarországi Balaton jó példa arra, hogy a funkcionális területek megközelítése hogyan támogathatja a területfejlesztést. Számos európai tóhoz hasonlóan a magyar tenger is ki van téve a környezeti változásoknak, valamint azoknak a gazdasági problémáknak, amelyek a turizmustól való túlzott függés miatt alakultak ki. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Balaton több településen és régióban terül el.

A kihívások legjobb kezelése érdekében a fejlesztési stratégiákat és a források felhasználását a közigazgatási határokon átívelően koordinálják: ezt a Balaton Fejlesztési Tanács fogja össze. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Balaton régiót az Európai Bizottság és a Világbank azon tizenkettő funkcionális terület közé választotta ki 2022-ben egy kísérleti projektbe, amely megkapja a zöld átmenet és a fenntartható fejlődés technikai támogatását. És itt kerülnek képbe a funkcionális területek.

A funkcionális területek és a kohéziós politika a helyszínen működik. Továbbra is tanulunk a jelenlegi tapasztalatokból, de javítanunk is kell azokon. A jövőre nézve egy erős kohéziós politikát kell megőriznünk minden régió számára olyan, úgynevezett aranyszabályokkal, mint a helyalapú megközelítés, a többszintű kormányzás és a partnerség. Ezen túlmenően úgy gondolom, hogy más uniós szakpolitikák is profitálhatnának a funkcionális területalapú megközelítésből

– emelte ki a balatoni rendezvényen Emil Boc, a COTER-bizottság elnöke és Kolozsvár polgármestere.

A szeminárium résztvevői egyetértettek abban, hogy a 2027 utáni időszakra erős kohéziós politikára van szükség, amely helyalapú megközelítést, valamint a partnerség és a többszintű kormányzás elveit, valamint a funkcionális területek megerősített támogatását tartalmazza. A szakemberek szerint különösen a nem városi funkcionális területekre kell az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítani.

Nemcsak a városi területek lehetnek funkcionális területek, hanem a természeti területek is, például a tóvidékek, ahol nem egy város van a központban, hanem egy nagy tó, mint például a Balaton, ami Magyarország egyik legjelentősebb természeti kincse, egyedülálló ökológiai értéke. Ez azért is kiemelt, mert az állandó népesség itt mintegy 275 ezer ember, de a hétvégi ház tulajdonosainak családjait tekintve 500 ezer fölé emelkedik, a nyári szezonban pedig akár az 1-2 milliót is elérheti. A jövőképünk ezért négy alappillérre épül: ezek az egészség, a megújuló képesség, a természetesség és a fenntarthatóság. A kohéziós politika fontos eleme kell, hogy legyen a funkcionális térségek támogatása és fejlesztése, a sajátos adottságokkal rendelkező területekre alkalmazható rugalmas struktúrákkal. Ugyanakkor, a funkcionális térségekre alkalmazható uniós szintű támogatáspolitikai eszközök nem fedik le azt a sokszínű beavatkozási igényt, amit ezek a speciális területek igényelnek

– hangsúlyozta előadásában Bóka István, Balatonfüred polgármestere, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, a COTER szakbizottság tagja.

A szakember azonban több problémát is felvetett a Balatonhoz hasonló, európai tavakkal kapcsolatban:

• a tavak jelentős része több országhoz, régióhoz vagy közigazgatási egységhez tartozik, ami megnehezíti az egységes, azonos koncepción alapuló kezelést;
• jelentős mértékben ki vannak téve a környezeti változásoknak (vízminőséggel, vízmennyiséggel kapcsolatos problémáknak), vagy akár a globális éghajlatváltozás hatásainak;
• rendkívül sérülékeny területek, amelyek érzékenyen reagálnak a globális és helyi változásokra;
• annak ellenére, hogy a tavak különböző földrajzi adottságokkal rendelkeznek, számos hasonló környezeti-gazdasági problémával kell szembenézniük Európában;
• túlnyomó részben elsődleges a turisztikai hasznosítás, a gazdasági egy lábon állás, a szezonális leterheltség.

A 2021-2027 közötti kohéziós politika öt fő célkitűzést tartalmaz: egy intelligensebb, zöldebb, összekapcsoltabb, társadalmilag igazságosabb Európát és a polgárokhoz közelebb álló Európát. Peter Berkowitz, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) politikáért felelős igazgatója szerint az integrált területi stratégiák kiépítése azonban területi fókuszú megközelítést igényel, amely a fejlesztési igényeket, kihívásokat és lehetőségeket a megfelelő térbeli mérethez és területi kontextushoz kell igazítani. Előadása során kiemelte, hogy a helyi és területi fejlesztési stratégiák hatékonyságának növelése érdekében szükség van az integrált megközelítések alkalmazására, amelyek figyelembe veszik a különböző területek specifikus igényeit és sajátosságait.

És itt jönnek ismét képbe a tanácskozás központi témájaként meghatározott funkcionális területek, amelyeknek komoly szerep jut a hatékony területi fejlesztési stratégiák kialakításában és végrehajtásában. De itt is érdemes különbséget tenni:

• Funkcionális területek szükségessége: a települések méretbeli eltérései és a szolgáltatások túlmutatnak egyetlen településen, míg a régiók heterogenitása megnehezíti a koherens fejlesztési stratégiák kialakítását.
• Funkcionális városi területek: a városok központi szerepet töltenek be, mint foglalkoztatási és szolgáltatási csomópontok, de közlekedési zónát is jelentenek a környező lakóövezetekkel, külvárosokkal és vidéki területekkel együtt.
• Funkcionális vidéki területek: ezek az úgynevezett piacvárosok szélesebb körű köz- és magánszolgáltatásokkal, vagy közösségi központok heti piaccal, kávézóval, étteremmel és kulturális központtal.
• Szolgáltatások és népesség: biztosítják a napi szolgáltatásokat, ám a gyors népességcsökkenés konszolidációhoz vezethet kevesebb szolgáltatási helyen.

Az Európai Bizottság és a Világbank két éve indította el kísérleti projektjét a funkcionális terület megközelítésének javítására az Európai Unióban, amelyek fő célja, hogy megerősítse a résztvevők kapacitását a joghatósági határokon átnyúló beruházások és szolgáltatások tervezésére és finanszírozására a zöld átmenet és a fenntartható fejlődés érdekében. Hét uniós ország tizenkét funkcionális területét választották ki, amelyek technikai támogatásban részesülnek:

• Brno nagyvárosi terület (Csehország),
• zágrábi városi agglomeráció (Horvátország),
•  Athén nyugati része (Görögország),
• a Balaton térsége (Magyarország),
• Kalisko-Ostrowska agglomeráció (Lengyelország),
• Krakowska Metropolis (Lengyelország),
• Jiu-völgy és Jiu agglomeráció funkcionális területe (Románia),
• Temes Funkcionális Terület (Románia),
• Kolozsvár Fővárosi Terület (Románia),
• Nagyvárad Fővárosi Terület (Románia),
• Nyugat-Jalomița Funkcionális Terület (Románia),
• Trencsén funkcionális területe (Szlovákia).

Ezek a funkcionális területek technikai támogatást kapnak egy cselekvési terv kidolgozásához és végrehajtásához a legfontosabb joghatóságok közötti fejlesztési kihívások kezelésére. A projekt emellett elősegíti a tudáscserét, és megosztja az eredményeket és a működőképes megoldásokat az unió más funkcionális területein.

Címlapkép: Vasvári Tamás, MTI/MTVA