Leteszteltük az Aldi, Praktiker, Decathlon filléres zsebkéseit: érdemes megvenni az áruházi bicskákat?

Teszten az Aldi, Praktiker, Decathlon filléres zsebkései: érdemes megvenni az áruházi bicskákat?

Néhány ezer forintba kerülő, áruházakban beszerezhető késeket tesztelt a Pénzcentrum videoblogja, a CashTag ebben az őszi adásában. Simon János, a Magyar Késes Közösség alapítója nem is kímélte az egyes modelleket, megtudhattuk még azt is, hogy aki a természetben használná, annak mire kell figyelnie a vásárláskor.

Simon János, a Magyar Késes Közösség alapítója elismert szakértő, aki a videóban teszteli a  diszkontokban és nagyobb sport- és barkácsáruházakban kapható saját márkás késeket. Ezek a kések jóval olcsóbbak, mint a profi késmodellek. Felmerül a jogos kérdés, hogy ezek a költséghatékony darabok alkalmasak-e a túlélésre vadonban, vagy gyorsan kudarcot vallanak egy komolyabb feladat során. Most megismerhetjük a szakértő véleményét. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Teszten az Aldi, Praktiker, Decathlon filléres zsebkései: érdemes megvenni az áruházi bicskákat?

Néhány ezer forintba kerülő, diszkontokban beszerezhető késeket tesztelt a Pénzcentrum videoblogja, a CashTag a legfrissebb adásában.

A szakértő a CashTagben azt is elmondta, hogy hazánkban kimondottan fejlett a kések iránt rajongó kultúrkör, és ismertette a "késes szentháromságot" is.

Elképesztő bicskás kultúrája van Magyarországnak, remek szakemberekkel, kifinomult kézműves-technológiákkal. Olyan modellek vannak, amikről el sem hinné az ember, hogy kézzel készültek, pedig bizony így van. A szentháromság pedig a következő: felelősségteljes gondolkodás, felelősségteljes késtartás, illetve felelősségteljes késhasználat. A kést vesz, legyen az bármekkora, az hatalmas felelősséget vállal, és erről számot is kell adnia

- fejtette ki a szekértő. 

Szigorú büntetés vár a magyar utak tahóira: börtönbe is kerülhet, aki igazán pofátlan

 A CashTag egyik májusi adásában a leggyakoribb bunkóságokkal foglakozott, amelyekkel a közutakon találkozhatunk. Ehhez kapóra jött, a Mercedestől kapott tesztautónk is, amely teljes mértékben megfelel a sztereotípiáknak: egy nagy, sötét színű terepjáró. Az egyes szituációk megértésére a Kreszprofesszorként is ismert Pető Attila közlekedési szakértőt hívtuk segítségül. Emellett az is kiderül a videóból, megér-e 33 millió forintot a Mercedes GLC SUV egy dízelmotorral.

EZ IS ÉRDEKELHET

Szigorú büntetés vár a magyar utak tahóira: börtönbe is kerülhet, aki igazán pofátlan

Ezen a héten a Pénzcentrum videóblogja, a CashTag a leggyakoribb bunkóságokkal foglakozott, amelyekkel a közutakon találkozhatunk.

Az egyik ilyen jellemző szokás a fénykürt használata, amelyet gyakran használjuk a mindennapi közlekedésben, és minden bizonnyal az is előfordult már, hogy minket villognak le az útról. A Kreszprofesszor aláhúzta: maga a funkció az autóban nem ördögtől való, hiszen ha például valaki lemond az elsőbbségéről, kiengedi a másik autóst maga elé, akkor is villogással jelez. A KRESZ is abszolút legálisan tartalmazza ennek használatát, de azért vannak esetek, amikor nem éppen a szabályzatnak megfelelő használatát tapasztalhatjuk.

Szerintem a legbunkóbb megoldása a fénykürt használatának az, amikor mögénk ér egy autó, elkezd villogni, hogy menjünk onnan, nem tudunk odébb menni, erre átvált a távolsági fényszóró folyamatos használatára, kiégeti a szememet a tükörből. Azt hiszem, ez nem egy etikus magatartás

- mondta Pető Attila. Majd azt is hozzátette, hogy az is igen gyakori jelenség, hogy egyesek a leállósávon előzik meg a dugókat az autópályákon, vagy ott állnak meg pihenni. Viszont a KRESZ nagyon szigorúan szabályozza, hogy ki és mikor használhatja a leállósávot.

Egyszerű autósok egyetlen egy esetben, ha olyan műszaki hibát észlelnek, amivel a továbbhaladás lehetetlen, tehát egy irányjelző hibája miatt se álljunk le a leállósávon

- többek között erre is felhívta a figyelmet a szakértő a videóban. 

Itt a Lidl gyerekkonyhájának igazi vetélytásra: az élelmes szülők ezt veszik olcsón helyette

A fából készült gyerekkonyhák már évek óta a karácsonyi időszak slágertermékei, amikért a szülők már novemberben ökölharcot vívnak az egyes áruházakban. Ez pedig valóban jó ajándék lehet, hiszen nemcsak a kreativitást, fantáziát fejleszti, hanem a kognitív képességeikre is pozitívan hat. A CashTag erről szóló adásában annak járt utána, hogy hogyan és mennyiből készíthető el a Lidl legendás gyerekkonyhája otthon, ha esetleg lemaradtunk volna a termékről az áruházakban.

Évek óta a Lidl fakonyhája számít a karácsonyi szezon kiemelkedő termékének. Azonban a gyerekjáték hatalmas népszerűségnek örvend, így gyakran percek alatt elfogy, és csak a leggyorsabb vásárlók juthatnak hozzá a keresett játékhoz.

Ebben az epizódban Zsély Csilla asztalossal, a Fatipli Műhely tulajdonosával szereltük össze egyrészről a Lidl játékkonyháját, másrészről pedig Csilla elkészítette a saját verzióját is, amit bárki meg tud csinálni otthon, aki rendelkezik némi kézügyességgel és nem felejtette el a technika órán tanultakat. A szerelés közben pedig olyan témákat jártunk át, mint a faanyagok drágulása, melyről az asztalos elmondta, hogy

a faanyagoknál, ami nagyon-nagyon befolyásolta azt, hogy kilőttek az árak, az az orosz-ukrán konfliktus volt, mert nagyon sok faanyag nem érkezett meg. A rétegelt lemez például leginkább Oroszországból érkezett, így az ára a háromszorosára ment fel, ráadásul hiány is volt belőle. Most viszont elkezdett kicsit normalizálódni, és lefelé menni

- magyarázta a szakértő. Valamint hozzátette, hogy sok áruház, mint például az IKEA a termékei minőségének romlásával oldotta meg a problémát. Ennek viszont az lett a vége, hogy drágábban, silányabb minőségű terméket tudunk jelenleg megvásárolni. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a Lidl gyerekkonyhájának igazi vetélytásra: az élelmes szülők ezt veszik olcsón helyette

A CashTag most annak járt utána, hogy hogyan és mennyiből készíthető el a Lidl legendás gyerekkonyhája otthon, ha esetleg lemaradtunk volna a termékről az áruházakban.

Arra vonatkozóan, hogy mennyivel éri meg jobban saját magunk elkészíteni a fakonyhát elmondta, hogy 

ha a hasznos faanyagot nézzük, akkor kijön ugyanannyiból, mint a Lidl fakonyhája. Azonban a rétegelt lemezt azt általában egész táblában lehet venni, így, ha csak a nettó faanyagot nézem, akkor biztos, hogy a 30-ba belefér, hogyha meg valaki megveszi az egész táblát, akkor marad egy csomó faanyag, amiből még lehet mást is kihozni

- fejtette ki és hozzátette, hogy ha magunk készítjük természetesen még nagy előnyt jelent, hogy sokkal inkább tudjuk saját tetszésünk szerint optimalizálni a kiskonyha kinézetét. 

Óriási a kuszaság a fejekben: veszélyes fegyvert hagytak a vendégek kezében a magyar éttermek

Bár már 2005-ben bevezették, a mai napig megosztó kérdés, hogy a szervízdíj mellett szabad-e, kell-e, illik-e még borravalót is adni. Nemcsak a vendégek, hanem a vendéglátósok körében sincs konszenzus abban, hogy a szervízdíj az árba épített borravaló, vagy attól független fizetendő tétel. A Pénzcentrum vlogjának, a CashTagnek ebben az adásában ezt a témát jártuk alaposan körbe, meglepő válaszokat kaptunk az utca emberétől.

Egyre többen, akik korábban szívesen adtak borravalót, most inkább megtartják maguknak, mivel az amúgy is magasabb árak mellett a plusz 10-12 százalék jelentős többletkiadást eredményez. Sok vendéglátóhelyen azonban a végösszegbe beépítik a szervízdíjat, amit sokan összekevernek a borravalóval. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ha a szervízdíjat már kifizették, akkor a borravalóra már nincs szükség. Mások szerint viszont a szervízdíj és a borravaló két különálló tényező, és nem szabad összekeverni őket.

Sokan nem nagyon tudják elkülöníteni, hogy mit is jelent maga a szervizdíj meg a borravaló, és aki meglátja már, hogy van benne szervízdíj az akár már nem is ad, tehát kicsit úgy érzi, hogy be lenne csapva, szóval ez kicsit a köztudatban kellene egyértelműsíteni

- mondta el a Centrál kávéház dolgozója. A megszólaló dolgozók általában egyetértettek abban, hogy munkavállalói szempontból a legjobb, ha a vendég a szervízdíjon felül még ad borravalót is, ha viszont választani kell, akkor egyértelműen a készpénzes borravaló a legnépszerűbb.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási a kuszaság a fejekben: veszélyes fegyvert hagytak a vendégek kezében a magyar éttermek

Már 2005 óta találkozhatunk a szervízdíj fogalmával, még mindig nem világos a magyar vendégek számára, miben különbözik ez a borravalótól.

A videóban a szakvélemény mellett az utca emberét is megkérdeztük, mit gondol a szervízdíjról és a borravalóról. Sok eltérő véleménnyel találkozni a kérdésben: van, aki szervízdíjon felül még borravalót is ad, mások alapvetőnek tartják, hogy a szervízdíj esetén az nem jár. Az is jellemző, hogy a borravalót nem mindenki tekinti kötelezőnek, csak akkor adnak, ha elégedettek voltak a kiszolgálással.

Milliókat is érhet ez a kincs: bárki cipősszekrényében lapulhat egy

Pár évvel ezelőtt Magyarországra is betörtek a divatba a sneakerek, azaz a kosaras sportcipők, amiket ma már egyre ritkábban használnak sportolásra. Ezek a cipők ugyanis gyakran százezrekbe, sőt egyes gyűjtői darabok milliókba is kerülhetnek. Ebben az epizódban annak jártunk utána, hogy mégis mire ez a nagy rajongás, miért vásárolnak a szülők százezrekért 12-13 éves gyerekeiknek cipőket és vajon tényleg lehet-e a cipőkre, mint befektetésre gondolni.

Az elmúlt években egyre nagyobb divattá váltak a sportcipők, azon belül is a sneakerek, amiket horribilis összegekért vásárolnak meg nemcsak a gazdag külföldiek, hanem már a magyar szülők, divatrajongók is. Ezeknek a lábbeliknek a beugró ára 80 ezer forintnál kezdődik, de a határ a csillagos ég. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Milliókat is érhet ez a kincs: bárki cipősszekrényében lapulhat egy

Milliókért kelnek el a sneakerek Magyarországon. Felmerül a kérdés, hogy tényleg megéri-e súlyos összegeket költeni egy cipőre.

A nagy sportmárkák mindig is igyekeztek megnyerni elsősorban híres sportolókat, hogy kollaboráljanak velük. Én itt érzem a kulcsot a mai világhoz is, hiszen gyakorlatilag a cipőgyártók átvették a luxusmárkák metódusát

– mondta el a Cashtagnek Dr. Szatmári Judit Anna, utalva arra, hogy az, hogy híres sportolók márkákhoz, vagy akár egyes darabokhoz adják a nevüket nem egy új keletű dolog, ez már a 2000-es években is igen jellemző marketing fogásnak bizonyult. A videóban arra is kitérnek, hogy mennyire lehet befektetésként tekinti ezekre az igen húzós árú darabokra és, hogy jellemzően milyen társadalmi rétegbe tartoznak a vásárlóik, valamint a bolt tulajdonosok arról is elmondják véleményüket, hogy szülőként mihez kötnék egy ilyen drága cipő megvásárlását a gyermekük számára. 

Így éltük túl a Pest környéki halálutat: egyre többen kerülik, rengeteg itt a csúnya baleset + videó

Bár a statisztikákban nem szerepel, mégis ez lehet Magyarország egyik legveszélyesebb útszakasza: a CashTag megjárta a hírhedt 1116-os utat, ami Szentendrét köti össze Visegráddal, épp ezért a kirándulók kedvelt útvonala egész évben. Könnyen bajba kerülhet itt, aki rosszul méri fel a képességeit: a beláthatatlan kanyarok mellett kőomlások is veszélyeztetik a közlekedőket, rossz időben pedig még a tapasztalt sofőrök is megizzadnak - sokszor inkább le is zárják, ha úgy kívánja a helyzet. A Pénzcentrum videóblogjában egy vezetéstechnikai szakértő magyarázta el, hogyan is kell az ehhez hasonló utakon biztonságosan végigmenni. Emellett az autópiacról is szó esett az eheti epizódban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így éltük túl a Pest környéki halálutat: egyre többen kerülik, rengeteg itt a csúnya baleset + videó

Bár a statisztikákban nem szerepel, mégis ez lehet Magyarország egyik legveszélyesebb útszakasza: a CashTag a hírhedt 1116-os úton járt, ami Szentendrét köti össze Visegráddal.

A statisztikák összesítésből az derül ki, hogy a 2022-es évben a legtöbb baleset a 4-es főúton történt, de a szám csalóka, hiszen ez Magyarország leghosszabb útja, ami Budapesttől egészen Záhonyig megy, 4 megyén keresztül. Ezért pontosabb, ha egy másik mérőszámot használunk, mégpedig az egy balesetre jutó kilométerek számát, amely jobban megmutatja, hogy mi a valós helyzet. Ebben a tekintetben az M1-es autópályának a legrosszabbak a mutatói, ahol 2,89 kilométerre jutott egy baleset 2022-ben, a második legrosszabb az M5-ös, amit az 5-ös főút követett, és a balesetszámban első 4-es főút itt csak a negyedik helyen áll.

Látható tehát, hogy egy útszakasz veszélyességét nem csak a statisztikákból kell megítélni: például a Pest megyében hírhedt 1116-os mellékút, ami bár a hivatalos adatok szerint mindössze 19,8 kilométer hosszú, de ez is épp elég, hogy komoly baj történjen a figyelmetlenekkel, mivel ez az útszakasz egy nagyon kanyargós rész, amely számos veszélyt hordoz magában. A legfontosabb, amire a szakértő felhívta a figyelmet, hogy

fontos, hogy ne a kanyarban fékezzünk, hanem mindig előtte lassítsunk a megfelelő sebességre!

Ugyanis, bár a fékezés az elsődleges, amihez mindenki hozzányúl, hogy megoldjon egy veszélyes szituációt, de nagyon sok esetben a fékezés nem szerencsés, sőt.

A mai, modern autókban van menetstabilizáló, és minél intenzívebben fékezek, annál nagyobb mértékben iktatom ki azt

- hívta fel a figyelmet Albert Péter, szakértő. A videóban az ilyen ehhez hasonló tanácsok mellett, arra is kitérnek, hogy milyen árakkal kell számolnunk, ha megtörtént a baj és rendeb szeretnénk hozni az autónkat. 

Nem verik nagy dobra az óriási rizikót: milliókat bukhat, aki ebbe tette a pénzét 2023-ban

Hiába a válság, a recesszió, az emberek nem fordultak el az olcsóbb karórák irányába, sőt: manapság az a jellemzőbb, hogy még inkább a drágább, minőségibb modelleket keresik a vásárlók - tudtuk meg szakértőktől. A CashTag adásában azt jártuk körbe, mennyire jó befektetés manapság egy-egy óra. Lakatos Zsolt, a Beszéljünk órákról nevű TikTok-csatorna szakembere kifejtette, hogy türelemmel, kapcsolatokkal és szerencsével akár nagyot is lehet szakítani egy-egy limitált darabszámú modellen, de ehhez komoly szakértelem is kell.

Akad, aki az ingatlanban, más az aranyban látja a tárgyi befektetés értelmét. Kisebb számban vannak azok, akik a karóra iránt érdeklődnek, amikor a pénzük elhelyezéséről gondolkodnak.  Azonban érdemes megjegyezni, hogy 2021-ről 2022-re a luxusórák ára több mint 30 százalékkal emelkedett.

Nem állítom azt, hogy nem lehet befektetésnek órát venni, mert lehet. Csak ahhoz vagy türelem kell, vagy kapcsolatok, vagy szerencse

- magyarázta Lakatos Zsolt, óraszakértő, aki a Beszéljünk órákról nevű TikTok-csatornával vált ismertté. Hozzátette,

azok az órák lehetnek jó befektetések, amelyekre várólista van a gyártónál, így van esély, hogy feljebb menjen az áruk.

Olyanba is bele lehet futni, hogy apróhirdetésben, aukción árulják a drága órákat, és az eladó nem pontosan tudja, hogy mit ad el, az már morális kérdés, hogy áron alul megveszi-e tőle egy hozzáértő, vagy elárulja neki, mennyit ér valójában az óra. A piacot több tényező is mozgatja, így a forint-dollár árfolyam, vagy a szállítási költségek, most pedig a gyártási díjak mentek fel, ami szintén nagyban befolyásolja az óraárakat.

Azonban nagyon fontos látni azt is, amit a szakértők sem győznek hangsúlyozni,

hogy ne csak egy eszközben tartsuk a befektetett pénzünket, hanem diverzifikáljunk, álljanak több lábon a befektetéseink!

Korábban Kovács Ádám, a BÁV kereskedelmi igazgatója arról beszélt, minél diverzifikáltabb egy befektetési portfólió, annál nagyobb valószínűséggel szolgálja a befektető rövid, közép, és hosszú távú céljait, annál nagyobb valószínűséggel minimalizálja a befektetés kockázatát, és ezzel párhuzamosan az elérhető hozam mértéke is egy kiegyensúlyozottabb tartományban lesz.

Azt látjuk, hogy a nagy értékű ékszerek és órák, valamint a festmények és a műtárgyak már a befektetési portfólió szerves részét képezik. Ráadásul egyre több fiatal gondolkodik ebben: a 20-as, 30-as éveikben járók is kezdik felismerni, hogy érdemes tudatosan választani például egy-egy karóra esetében, már ne csak a kinézet, hanem az értékállóság is szempont

- magyarázta a szakember, aki úgy látja, hogy ahogyan az amerikai dollárt ún. "menekülő" devizának tartják, addig a műtárgyakra "menekülő" befektetésként is tekinthetünk. Ha érdekelnek az ilyen típusú befektetések, vagy csak a témát tartod érdekesnek, ennél részletesebb szakértői véleményeket hallhatsz a linkelt videóban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem verik nagy dobra az óriási rizikót: milliókat bukhat, aki ebbe tette a pénzét 2023-ban

A CashTag eheti adásában azt jártuk körbe, mennyire jó befektetés manapság egy-egy karóra. Kiderült az is, hogy az átlagmagyar maximum 100-300 ezer forintot költ órákra.

Leesik az állad: ennyit vert el az átlag magyar és külföldi az idei Sziget fesztiválon + videó

Ha nyár, akkor fesztivál szezon. Ha pedig fesztiválok, akkor nem lehet elmenni a ételek és italok ára mellett sem. Hihetetlen árakról beszélnek minden nyáron, olyannyira, hogy még a külföldiek is húzták a szájukat az azok láttán. Azonban itt felmerül a kérdés, hogy miért is került a kint lét ennyibe, illetve tényleg olyan szinten nyereségesek voltak-e a vendéglátó egységek a fesztiválon, ahogy azt az egyszerű ember gondolná az árakat látva. A CashTag erről szóló epizódjában éppen ezeknek, illetve annak járt utána, hogy ki mennyit költött el ezen a pár napon, valamint annak, hogy magyar pénztárcával megfizethető-e még egyáltalán az ország leghíresebb fesztiválja.

EZ IS ÉRDEKELHET

Leesik az állad: ennyit vert el az átlag magyar és külföldi az idei Sziget fesztiválon + videó

A CashTag a legújabb epizódjában annak járt utána, hogy ki mennyit költött el ezen a pár napon, illetve magyarként tényleg megéri-e még a fesztivál.

Az árakat tekintve az láttuk, hogy egy pizzaszelet 2490 forintba került, míg a hamburger ára 5000 forintról indult, de volt olyan hely is, ahol 9000 forintba került egyetlen óriás burger. A jelek szerint pedig ezek az árak még a külföldieknek is kiverték a biztosítékot.

600 ausztrál dollárt (140 ezer forint körülbelül – a szerk.) költöttem körülbelül, amiben a jegyem ára még benne sincsen. Ez pedig jóval több, mint amire számítottunk, mert minden nagyon drága. Pedig Ausztrália tényleg nagyon drága hely, de itt minden többe kerül. Az étel is, de leginkább az italok

– fakadt ki két ausztrál lány a CashTag-nek, de ezzel a véleménnyel nem volt egyedül. Ilyen árak hallatán persze egyből az ugrik be mindenkinek, hogy vajon mekkora profitot tudnak bezsebelni ilyen magas árak ellett a vendéglátósok. A Cashtag több már évek óta rendszeresen fesztiválozó vendéglátóegységet kérdezett meg a témában. 

Nekünk ez a hatodik, hetedik évünk kint a Szigeten. Úgy gondolom, hogy ez a legrosszabb eddig, amin mi kint voltunk. De ehhez az is hozzátartozik, hogy a tavalyi egy kiugró év volt a két év covid elmaradása miatt, azonban az idei évbe mi sokkal többet láttunk bele, és úgy is készültünk, hogy hasonló számokat fogunk tudni produkálni, mint tavaly. De biztosan nem fog ez már sajnos összejönni, aminek az oka, hogy egészen elszaladtak az árak a Szigeten, és talán a külföldiek se jönnek már annyira

– összegezte a már veteránnak számító vendéglátós.