Sorra fosztják ki a magyar nyugdíjasokat: így működik az aljas módszer, tömegek esnek áldozatul

Pénzügyi csalásokkal foglalkozik a CashTag sorozatának legújabb epizódja, most az unokázós csalások kerültek a középpontba. Az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményeknek több fajtája is létezik, sok bűnöző kifejezetten rájuk utazik, remélve, hogy kihasználhatják mentális vagy fizikai képességeiket, jóhiszeműségüket vagy sok esetben csak azt, hogy egyedül vannak, könnyű célponttá válhatnak. Az unokázós csalás az egyik leglelketlenebb csalás, hiszen a bünöző itt az áldozat szeretetét, jóindulatát használja ki.

Az elmúlt időszakban egyre nagyobb nyilvánosságot kaptak az unokázós csalások, amelynek alapja az, hogy az aljas csalók telefonon keresik fel az idős áldozatot, és az unokájukra hivatkozva pénzt kérnek, amit egy futár azonnal fel is vesz. Ez a probléma azonban ennél sokkal összetettebb, hiszen gyakran egy egész bűnbanda dolgozik a háttérben egy-egy ilyen csalás megvalósításán.

Amikor megcsörren a telefon, a hang a vonal másik végén arra hivatkozik, hogy az áldozat unokája bajba került, és azonnali segítségre van szüksége, általában pénzre. A banda élén gyakran külföldön tartózkodó irányítók állnak, ők szervezik be a tagokat is, valamint az összekötőket is. A szervezők már a meló piszkos részét végzik, keresik az áldozatokat, egyeztetik a találkozókat, és küldik a futárokat az áldozatokhoz a pénzért, akik ugye közvetlen találkoznak a becsapott emberekkel. A rendőrségnek hosszas nyomozás után 2020-ban sikerült lekapcsolni egy ilyen bűnbandát.

Az idős emberek megtévesztésére szerveződött bűnözői körök által elkövetett bűncselekmények felderítésére 2018 novemberében hoztak létre egy speciális, tizenkét fős nyomozócsoportot, nyilatkozta Terdik Tamás, a BRFK vezetője a Magyar Nemzetnek. Két éve nemzetközi együttműködéssel egy, az Egyesült Királyságból irányított banda két fejéig is eljutottak. A csalóktól több mint 51 millió forintot és ékszereket foglaltak le, így számos becsapott idős embert kártalanítani tudtak. A nyomozócsoport megalakulása óta az unokázós módszerrel elkövetett csalások száma 66 százalékkal csökkent a rendőrség adatai szerint. Feltehetjük a kérdést, hogy hogyan hiszik el az idősek azt, hogy a vonal másik végén valóban az unokájuk keresi őket. 

Ennek a csalásnak több verziója is létezik. Van, amikor a történet az, hogy a csaló rendőrként telefonál, azzal, hogy a sértett unokáját baleset érte, tehát harmadik félként mutatkozik be. Van azonban olyan eset is, hogy a sértett unokájának vallotta magát a csaló, ilyenkor a beszélgetést már azzal kezdi, hogy a baleset miatt más a hangja. Fel van építve a történet, a csalók fel vannak készülve a visszakérdésekre

- fejti ki a videóban Papp Diána Noémi rendőr őrnagy. Az ilyen csalások sikerességi rátája igen nagy, a statisztikák alapján ugyanis minden 5-10 hívás bejön. Mint ahogy arról korábban mi is írtunk, a Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár adatai szerint az összes csalás több mint egyötödét követik el idősek ellen. Az országos bűntérkép azonban elég változatos képet mutat: míg egyes helyeken csak az esetek 10 százaléka történik idősek sérelmére, addig van, ahol ez az arány a 35 százalékot is meghaladja.Nem meglepő módon Budapest vezeti a 60 éven felüliek sérelmére elkövetett csalások, illetve trükkös lopások statisztikáit, azonban ha lakosságarányosan nézzük az esetszámokat, rögtön kiderül: nem a főváros a legveszélyesebb lakóhely az idős magyarok számára.

A Pre-Stat legutolsó összesítése szerint 2616 esetben követtek el csalást és 135 esetben "trükkös lopást" (a Btk. 370. §-a szerint a trükkös lopás a lopáson belüli bűncselekménynek minősül, mely a „trükkös” jelzőt az elkövetés módszere alapján kapja. Ezek egyik legismertebb típusa az „unokázós” telefonhívás). Az összes csalásnak (11835) így 22,1, az összes trükkös lopásnak (183) pedig 73,8 százalékát követték el 60 év felettiekkel szemben 2020-ban.

EZ IS ÉRDEKELHET

10 ijesztő tény 2022-ben, amivel előbb-utóbb minden magyar nyugdíjas szembesül

Az elöregedő társadalmakra egyre nagyobb súllyal nehezedik a tb-, a nyugdíj-, az egészségügyi és tartós gondozási rendszerek problémái, vagy az időskori elszegényedés veszélye.

Ez az egyik legkegyetlenebb csalás

A csalók sokszor utaznak kifejezetten az idősekre, hiszen joggal feltételezik, hogy az idősek nagyobb mennyiségű készpénzt tartanak otthon, amit baj esetén azonnal tudnak használni, ráadásul, itt nem a kapzsiságra hatnak a csalók, hanem az áldozat szeretetét, féltését használják ki.

Azért is kegyetlen dolog ez, mert aki ezt a csalási formát kitalálta, az rájött, hogy mindennél erősebb pszichológiai mozgatórrugót indít be az, ha kirántja a szőnyeget az áldozat lába alól azzal, hogy veszélyben van valaki, akit szeret. Ekkor rögtön átkapcsol egy segítő üzemmódba az agy. A féltés a legősibb ösztön, és ha bekapcsol ez az üzemmód, egészen nagy találati arányt tudnak elérni a csalók

- tette hozzá Deák Kristóf filmrendező, aki elmondta, hogy a kriminálpszichológussal való beszélgetés során leszűrte, hogy ezek a bűnözök nagyon kevés empátiával rendelkeznek, szociopaták, vagy épp nárcisztikus személyiségzavarban szenvednek.

Hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy megvédjük idős szeretteinket a csalóktól? Mindenekelőtt fontos, hogy beszéljünk nagyszüleinknek arról, hogy létezik a csalásnak ez a formája, de akár érdemes a telefonszámot is lecserélni azért, hogy az ne legyen nyilvános. Valamint idős hozzátartozóinkkal beszélgessünk a helyes közösségi média használatról is, hiszen a csalók akár itt is kiszemelhetik az áldozatot.

Hogy mitől válnak ezek a csalások ennyire hihetővé, hogyan ismerhetőek fel az árulkodó jelek, vagy hogy hogyan cserkészik be az áldozatokat, arról a rendőrség illetékes szakértőjével, valamint Deák Kristóffal, Oscar-díjas filmrendezővel beszélgettünk, aki arról is mesélt, mi ihlette legújabb filmjét.

Nyugdíjasok helyzete Magyarországon

A magyar lakosság számtalan kihívással szembesült a koronavírus világjárvány kitörése óta, főként egészségügyi és pénzügyi téren. A válság hatásainak különösen ki voltak téve a magyar nyugdíjasok. A Pénzcentrum legújabb kutatásában azt vizsgálja, hogyan élték meg az idősek ezt az időszakot, és milyen várakozásaik vannak a jövőben. Töltsd ki te is a kérdőívünket, hogy képet kaphassunk az idősek helyzetéről Magyarországon!