Így vágta agyon a rezsicsökkentés a magyar családok jövőjét

A meghatározó budapesti közműcégek (ELMŰ Hálózati Kft., Főgáz Földgázelosztási Kft., Főtáv Zrt., Fővárosi Vízművek Zrt., ÉMÁSZ Hálózati Kft.) még 2011 derekán készítették elő az EU-direktívák, a MEH elvárásai és a hatályos jogszabályok által előirányzott okos mérés mintaprojektjüket. Az ún. multi utility, azaz több közműves modell keretében nyolcezer okos villamos fogyasztásmérő mellett ezer-ezer okos gáz- és vízmérőt telepítettek, valamint 2013-ban 500, akkor már üzemelő hőmennyiségmérőt is bevontak a rendszerbe.

Bár várhatóan csak év végén, jövő év elején publikálja a kutatással megbízott Ariosz Zrt. és Ipsos Zrt. az okos mérés bevezetési lehetőségeit vizsgáló tanulmányt, az előzetes adatok (egyelőre csak a villamos fogyasztásmérők adatai kerültek feldolgozásra) arra engednek következtetni, hogy hiába adnak részletes információt az energiafelhasználásról az okos mérők,

Mint azt a Pénzcentrum megtudta, az okos mérők felszerelésének hatására a teszt-, illetve a kontroll panelben érintett ügyfelek fogyasztás-változása között gyakorlatilag nem volt különbség. Ráadásul a csúcs és csúcson kívüli időszakok között sem történt számottevő fogyasztás-átcsoportosítás. De jól szemlélteti a helyzetet az is, hogy - a tájékoztató anyagok ellenére - még a kezdeti időszakban sem volt jelentős érdeklődés az online felületen elérhető mérési adatok iránt.

Mindez pedig azt jelenti, hogy az okos mérők által kínált többletinformációk ellenére a felhasználók nem takarékoskodtak az energiafelhasználással, tehát nem változtatták meg fogyasztási szokásaikat, ahogy egyébként tették azt több Nyugat-Európai országban is (lásd keretes írásunkat).

Minek okos mérő, ha van nekünk rezsicsökkentés?

Bár maga a projekt sikeresnek tekinthető, hiszen sikerült az okos mérés valós körülményeit és hatásait megvizsgálni, így például a műszaki- és adatkommunikációs problémákról, megoldásokról is több hasznos információval gazdagodtak az elosztók, a fogyasztás alakulására vonatkozó adatok azonban több mint elkeserítőek.

Ugyan a projekt részletes értékelése még nem zárult le - értesüléseink szerint egyedül a közép magyarországi régió részletes kielemzése hozhat még pozitív adatokat -, abban azonban több szakértő már most egyetért, hogy a jelenlegi körülmények között

A eredményeket igazoló válaszokat természetesen nem kell sokáig keresni, a hazai mintaprojekt ugyanis gyakorlatilag egybe esett a rezsicsökkentéssel. Szakértők az elmúlt években többször is felhívták a figyelmet arra, hogy az alacsonyan tartott ár pazarló fogyasztásra és a takarékosságot szolgáló beruházások elhalasztására ösztönözheti a lakosságot.  A mintaprojekt előzetes eredményei is éppen ezt az alapvetést igazolják.

A Portfolio elemzői véleménye szerint habár a nemzetközi példák többnyire pozitív képet festenek az okos mérők használatáról, korántsem biztos, hogy a hazai viszonyok mellett érdemes átfogó és kötelező óracsere-programot indítani. Egyrészt az egy főre eső fogyasztás itthon jóval elmarad a nyugat-európai átlagoktól, másrészt hazánkban évtizedek óta létezik az "éjszakai áram", vagyis egy olyan vezérelt szolgáltatás, amely kedvezőbb ár mellett - jellemzően a csúcsidőszakon kívül érhető el a fogyasztók számára, például hőtárolós kályhára vagy bojlerre. Előbbi esetében az alacsonyabb fogyasztási szintek mellett kisebb megtakarítás érhető el, míg az utóbbinál jóval kisebbé válik a tér a fogyasztás más időszakra történő átterelésére.

Az elemzők véleménye szerint mindemellett azt is ki kell emelni, hogy a rezsicsökkentés az alacsonyabb tarifák által szintén negatívan befolyásolja az okos mérők gazdasági megtérülését, illetve a hazai pilot programok esetében kifejezetten káros volt, hogy a jellemzően kétzónás tarifacsomagba átkerült kísérleti fogyasztóknál 2013. január elsején elmaradt a rezsicsökkentés, ami által a helyzetük jelentősen romlott a normál egyzónás fogyasztókéhoz képest. A szabályozó az így kialakult aránytalanságot pedig csak a rezsicsökkentés második lépésénél, 2013. novemberében állította helyre.