Hátrányból indulnak a CSOK-os lakásvásárlók

A 100 ezer főnél népesebb vidéki városok közül Miskolcon és Nyíregyházán lehet a legolcsóbban, Győrött és Kecskeméten pedig a legdrágábban lakást vásárolni az Otthon Centrum által végzett elemzés szerint. Éves szinten átlagosan 2600 lakáspiaci tranzakció várható városonként.

Debrecenben, a legnagyobb vidéki városunkban tavaly 3640 tranzakciót regisztráltak, várhatóan idén sem lesz eltérés. A fajlagos lakásárak a vidéki városok közül itt a legmagasabbak közé számítanak: a téglalakás 275, a panel 250, míg a családi házak 220 ezer forintos négyzetméteráron keltek el idén. A városban a legnagyobb kereslet a 15 millió forintnál nem drágább tégla/panellakások iránt van, de az új építésű lakások esetében akár 20-25 millió forintért, a családi házaknál akár 20-40 millió forint között is vannak érdeklődők.

Győrben tavaly 1950 tranzakció történt, míg idén várhatóan 3,5 százalékos növekedés mellett 2000 feletti adásvétel lesz. A vidéki városok közül az árak itt a legmagasabbak. A téglalakások 285 ezer, míg a panellakások 261 ezer forintos négyzetméterára a külső pesti kerületek értékével vetekszik. A családi házak 206 ezer forintos értéke is kedvező. A többi régióközponthoz képest nem csak az olcsóbb lakásokat keresik az ügyfelek, hanem érdeklődés van a családi házak, valamint új építésű lakások iránt is.

A Bács-Kiskun megyei megyeszékhely Kecskemét lakónépessége 110 ezer fő, amely nagyobb, mint Székesfehérváré, valamint vándorlási mérlege a megyei jogú városok közül az egyik legkedvezőbb. Mindennek köszönhetően a tavaly megvalósult 1900 tranzakció várhatóan idén 5 százalékkal tovább nő és év végére eléri a 2000-et. A tranzakciószámokhoz hasonlóan az árak is kedvezően alakulnak városban: a téglalakások négyzetméterárai Győr szintjén vannak (285 ezer Ft/m2), de a panellakások 235 ezer Ft/négyzetméteres árszintje is kedvező.

A két lakástípus iránt nagy az érdeklődés, különösen 15 millió forintig, ezzel szemben a 163 ezer forintos négyzetméteráras családi házak iránt az érdeklődés csekélyebb, a vásárlók 20 millió forintig keresnek jellemzően. A városban az új építésű lakások iránt is élénk a kereslet, de a projekteket a beruházók jellemzően maguk értékesítik.

A második legnagyobb vidéki városunkban, Szegeden tavaly 3520 tranzakció valósult meg, míg idén 3 százalékos bővülés mellett 3650 adásvétel várható, ami Debrecen értékével azonos. A négyzetméterárak azonban elmaradnak a debreceni értékektől. A téglalakások 225 ezer Ft/négyzetméter, a panelek 184 ezer Ft/négyzetméteráron értékesíthetőek. A családi házakra viszonylag csekély az érdeklődés, emiatt sokszor csak nyomott, 150 ezer forint körüli négyzetméteráron sikerül őket eladni.

A legerősebb érdeklődés a kis garzon és panellakások iránt van a városban, mely vásárlások sokszor befektetési célzattal történnek, különösen az egyetem mellett. A városban kevés az új építésű lakás, így a CSOK iránt is csekély érdeklődés mutatkozik.

Miskolcon a tavaly regisztrált 2590 adásvételhez képest idén 3,5 százalékkal több várható, a tranzakciószám megközelítheti a 2700-at. Az árak azonban a 100 ezer főnél népesebb városok közül itt a legalacsonyabbak.

A tégla lakások és házak 145 ezer Ft/négyzetméter átlagos áron értékesíthetőek, míg a panellakások csak 130 ezer Ft/négyzetméteres áron. A helyi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a vevők érzékenyek az árak tekintetében, elsősorban az olcsó lakásokat keresik. Emiatt a nagy alapterületű családi házak iránt nincs kereslet. Az új építésű lakások iránt szintén alacsony az érdeklődés a magasabb árak miatt.

Nyíregyházán tavaly 2300 tranzakció valósult meg, amely várhatóan idén 7 százalékkal tovább nőhet és elérheti a 2450-et. A városban azonban a vándorlási mérleg negatív és az árak is nyomottabbak, mint Kecskeméten. A téglalakások 210 ezer forintos négyzetméterára Miskolc után a második legalacsonyabb, de a panel és a családi házak 180 ezer forintos négyzetméterárai sem számítanak magasnak. A városban leginkább a két szobás tégla- és panellakások iránt élénk a kereslet. A családi házak és új lakások iránt nem annyira, mivel az érdeklődők számára túl magasak az árak.

A Dunántúl legnagyobb városában, Pécsett már tavaly elérte a tranzakciószám a 3000-et, idén pedig közel 5 százalékos növekedés mellett, akár 3200 eladás is megvalósulhat. A lakásárak a szegedi árakhoz hasonlóak: a téglalakások 225 ezer Ft/négyzetméter, a panelek 184 ezer Ft/négyzetméter áron értékesíthetőek. A családi házakra viszonylag csekély az érdeklődés, emiatt sokszor csak nyomott, 150 ezer forint körüli négyzetméteráron sikerül őket eladni. A vásárlók főként a tégla- és panellakásokat keresik, azonban Szegeddel ellentétben itt a jó állapotú két szobás 40-60 négyzetméteres lakások iránt a legnagyobb a kereslet.

A legkisebb régióközpontunkban - Székesfehérváron - tavaly 1500 tranzakciót regisztráltak és várhatóan idén is ekörül alakul a végső szám. A panel és téglalakások ára 250 ezer Ft/négyzetméter, a családi házakat 225 ezer forintos négyzetméterár jellemzi. A legnagyobb kereslet a 1,5-2 szobás lakásokra van, míg a legkisebb a családi házak iránt. Az új építésű piac még csak ébredezik a városban, érdeklődők ugyan vannak, de kevés az átadott új lakás.

Az új építésű lakások mindegyik városban megjelentek, csakúgy, mint a CSOK iránt érdeklődő ügyfelek. Azonban Győrt kivéve mindegyik városra jellemző, hogy a beruházók igyekeznek maguk értékesíteni a projektben kapható lakásokat. A CSOK-kal kapcsolatban megfigyelhető, hogy a fejlesztők mindenütt előnyben részesítik a készpénzes vásárlókat.