Ijesztő hírt kaptak, akik fával fűtenének 2024 telén: erről a legtöbb háztulaj nem is tud

A hivatalos közlemények szerint az illegális fakitermelés- és kereskedelem visszaszorítása az erdők és a fával borított területek védelme, a gazdaság kifehérítése, a fogyasztói bizalom növelése, a klímavédelem miatt fontos, és az uniós és a magyar szabályok is egyre szigorúbbak. Ám a faanyag kereskedelmi láncot ellenőrző erdészeti hatóságként eljáró Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2023-as jelentése szerint (a teljesség igénye nélkül) Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 2022 után 2023-ban is extrém magas kockázatú vármegye maradt, de már a 2022. évet megelőző öt évben is nagyon magas kockázati besorolású volt. Pest vármegye pedig tavaly is nagyon magas kockázati besorolást kapott, az utóbbi négy évben jelentős mértékben nem csökkent a vármegye kockázati pontszáma. Heves és Veszprém vármegyék kockázati besorolása pedig két kategóriát romlott. (Tegyük hozzá, Zala vármegye két kategóriát javult. Békés és Csongrád-Csanád vármegyék az alacsony kockázati besorolásukkal szintén javuló tendenciát mutatnak – a szerk.)

Ám adja magát a kérdés (ha úgy tetszik a laikus kérdés) a rossznak tekinthető kockázati besorolások alapján, jelesül, miképp lehetséges ez? Hiszen itt például nem csendben végezhető illegális gombagyűjtésről van szó. Itt motoros fűrészek szólnak, a fát ki kell vágni, nehéz tehergépkocsikkal elszállítani, mindez pedig kilométerekre elhallik. Ezzel kapcsolatban szerettük volna megkérdezni az Országos Erdészeti Egyesület egy szakemberének véleményét, ám meglepő módon nem volt szakemberük/véleményük, köszönték megkeresésünket és az illetékes szaktárcához irányítottak.

Az Agrárminisztérium a Pénzcentrum megkeresésére a következőt közölte: falopás esetén tulajdon elleni bűncselekmény történik, amely ügyben a rendőrség tud eljárni. Ezzel szemben az illegális fakitermelés tulajdonképpen az engedélyeztetési/bejelentési eljárás nélkül történő fakitermelési tevékenység és a kitermelt faanyag illegális kereskedelembe hozatalát takarja. Ebben az esetben a nem szakemberek számára legtöbbször a fakitermelési tevékenység elvégzése semmiben sem különbözik a hatósági engedélyek alapján, az erdőterületen elvégzendő fakitermelési tevékenységtől, így felderítése is csak szakemberek és a hatóságok bevonásával valósulhat meg.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi az az erdei köbméter: hány mázsa egy erdei köbméter tűzifa, mi a különbség a köbméter és az erdei köbméter között?

Mi az az erdei köbméter, hány mázsa egy erdei köbméter tűzifa? Az erdei köbméter tüzelő mennyiségének mértékegysége lehet. De mi a különbség az erdei köbméter és a köbméter között?

Az Északerdő Zrt. arra hívta fel a figyelmünket, hogy az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 102. paragrafusának megfelelően a jogosulatlanul végzett fakitermelés, vagy egyéb erdőt károsító cselekmény, esemény észlelése esetén megteszik a szükséges bejelentést az erdészeti hatóság és a rendőrség felé. Veréb István kommunikációs tanácsadó azt is hangsúlyozta, hogy adatszolgáltatásuk rendszeres.

A Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese is azt húzta alá a Pénzcentrumnak, hogy a társaságnak, illetőleg az alkalmazott szakszemélyzetnek fennáll egy bejelentési kötelezettsége. A bejelentési kötelezettség azért kétirányú, mivel a cselekmény egyrészt erdészeti hatósági eljárásban erdővédelmi bírságot von maga után, másrészt bűncselekmény is a Btk. 370.-ik paragrafusa alapján. Partos Kálmán szerint társaságuknál évente előfordul kisebb mennyiségre, értékre elkövetett jogellenes fakitermelés, természetesen minden esetben teljesítik bejelentési kötelezettségüket a hatóságok felé.

A Zalaerdő Zrt. azt a tájékoztatást adta, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felügyeli az illegális faanyag-kereskedelmet, évente elemzést tesz közzé: A Pénzcentrumnak mindezt megerősítette a Nébih is. Eszerint a hivatal EUTR honlapján minden évben közzéteszik az illegális fakitermelés- és faanyag kereskedelem adatait, ezeket az állami erdőgazdaságoktól és a vármegyei erdészeti hatóságoktól kapják.

Ám az adatszolgáltatás a magánerdők esetében már nem is olyan egyszerű. A Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke a következőket közölte: nem rendelkeznek pontos adatokkal arról, hogy tagjaiknak mennyi kárt okoznak a falopások. Dósa Ildikó szerint erre az adatszolgáltatásra nincs megfelelő rendszerük, jogosultságuk, illetve kapacitásuk. A vármegyei erdészeti hatóságoknál viszont lehet részletes adatokat kérni, adatszolgáltatás keretében. Ez pedig a következőképpen zajlik: az adattárat, illetve az erdőgazdálkodói nyilvántartást érintő adatszolgáltatási kérelmeket az illetékes vármegyei kormányhivatalhoz szükséges benyújtani. Amennyiben egy adatszolgáltatás több vármegyei kormányhivatalt érint, vagy elektronikus adatszolgáltatást kérnek, akkor a kérelmet az Agrárminisztériumnak kell beküldeni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nagy bajba kerül, aki ilyen tűzifát vesz 2024-ben: így vernek át a csaló fanepperek az ócska tüzelővel

Jövő héten berobban az igazi november, komoly lehűlés érkezik, elfelejthetjük a nappali 20 fokokat, éjjel fagyni is fog. Sokan ilyenkor döbbennek rá, hogy tüzelőt kéne vásárolni.

Nagy Dániel, a Nébih erdészeti főfelügyelője megkeresésünkre elmondta: ami a „zajos kitermelést” illeti, az összkép jóval árnyaltabb, bonyolultabb, mint azt egy szakmán kívüli polgár gondolná. Először is, a motoros fűrész a közeli faluból is szólhat, így meglehet, fölösleges a gyaloglás. Ráadásul az új elektromos fűrészek szinte már nem is hallatszanak, az erdőterület hatalmas, egy kisebb teherautót pedig rövid idő alatt meglehet pakolni. Megesik, a tolvajok nem is visznek el egyszerre sokat, például csak 3-4 köbmétert. Ez természetesen falopás, amely értéktől függően lehet szabálysértés, illetve lehet bűncselekmény. Az illegális fakereskedelem más kategória: például kivágnak 120 köbmétert, ám papíron csak 100 köbméter szerepel. A 20 köbméter illegális fakitermelésnek minősül, ám a helyzetet bonyolítja, hogy 10-15 százalékos az úgynevezett felvételi hibahatár: számít a fa nedvessége, formája, például az is, hogy nem henger alakú.

A legtöbb lebukás nem is az erdőkben történik, hanem a faanyag-kereskedési lánc ellenőrzése során, szállítás közben, Tüzép-telepeken, fűrészüzemekben, utólagos ellenőrzéseknél. Itt elsősorban a szállítójegyeket vizsgálják az ellenőrök. Ám a szállítójegyekre érdemes odafigyelniük a fogyasztóknak is, ha nem tud ilyet adni a szállító, akkor már vélelmezni lehet a „fekete fát”, amelynek oka roppant egyszerű: a 27 százalékos áfát próbálták megspórolni, vagy a hibás teljesítési miatti felelősséget, a beazonosíthatóságot szeretnék elkerülni.

A tapasztalatok szerint legtöbbször az idősebb korosztályt verik át, ennek az egyik legdurvább formája az előreutalás, ilyenkor a fogyasztó a pénzt is kifizeti, és fát sem kap. Az is egy gyakori trükk, hogy állításuk szerint kimaradt egy fuvar, így a megbeszélt időpontnál előbb hozzák a fát. Ilyenkor az emberek kapkodnak, és nem figyelnek kellően a minőségre, a mennyiségre. Különösen nagy kockázatot hordoznak a közösségi portálokon közzétett hirdetések (például: Facebook, Marketplace). Az ilyen hirdetők 80 százalékánál talált szabálytalanságot a Nébih az elvégzett próvásárlásos ellenőrzéseknél. Ezért helyi erdőgazdálkodótól, erdőgazdaságtól, telephellyel rendelkező tűzifa-kereskedőtől érdemes vásárolni.

A Nébih erdészeti főfelügyelője kiemelte: a tapasztalatok szerint nem a szegénységben, mélyszegénységben élők lopják a fát, ők inkább az erdészetek által szervezett fagyűjtő csoportokba jelentkeznek és természetesen sokat segített a kormány szociális tűzifaprogramja, ennek helyi működésébe már az önkormányzatok emberei is belejöttek. Az is jól jött, hogy az utóbbi két tél meglehetősen enyhe volt. A lényeg, egy zárt, jól szervezett személyi kör keres milliókat, és olykor „hibrid módon” dolgoznak, van legális fakereskedelmi tevékenységük is, ám azért mellette trükköznek is. Hiszen a papírokon valótlan adatok tüntethetőek fel, és szállítójegy nélkül legalább a legközelebbi falvakig le lehet jutni az erdőből. Ezért úgy gondolják, kis szerencsével megússzák a lebukást. Nagyon nehéz megmondani, Magyarországon milyen volumenben folyik az illegális fakereskedelem, ám félmillió és egymillió köbméter közé lehet saccolni a mennyiséget – mondta végezetül Nagy Dániel.

Illegális faanyag-kereskedelmi tevékenység gyanúja esetén bejelentés tehető az eutr@nebih.gov.hu e-mail címen.