Új ügyintézési terv élesedik 2025-ben: egy kattintással elvehetik bármelyik család otthonát?

A Pénzcentrum is több ízben beszámolt arról, hogy 2025. január 15-től elindul az E-ING, vagyis az e-ingatlan-nyilvántartás rendszere. Az új platform elsődleges célja, hogy a hazai földhivatali eljárások átfutási idejét csökkentsék és a működést egy modernebb struktúra bevezetésével optimalizálják. A végtelen ügyintézési idők és a földhivatali költségek mellett ez az elképzelés nem is tűnhet rossz iránynak, azonban a felhők, digitális terek, online elérések világa még mindig sokak számára ijesztő és kiismerhetetlen. Talán nem meglepő, a közösségi média felületeken a különböző elméletek láttak napvilágot arról, hogy többé nem lesznek biztonságban az ingatlanjaink, hackerek lophatják el a tulajdonunkat.

Valami azonban nem kerek az új jogszabályi változásokkal, csak egyetlen tény: a bevezetési határidőket körülbelül háromszor-négyszer is módosították, így az elmúlt évek jogszabályai tekintetében, be nem vezetési csúcstartóról beszélhetünk.

A Pénzcentrum megkeresésére az Illés és Szabó Ügyvédi Társulás vezető ügyvédje elmondta: maga az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény biztosan hatályba lép 2025. január 15-én, azonban az új Inytv. hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló jogszabály - egyelőre - határidő nélkül türelmi időt biztosít az ügyvédeknek az E-ING rendszerre való átállásra. Szabó Judit Anna szerint ezt a területi kamarák hírlevelei is nagyrészt megerősítik: több tagjukat is arról tájékoztatták, hogy előreláthatólag 2025. január 15. után még jó ideig minden okirat papír alapon is benyújtható lesz a földhivatalokba.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény bizonyos bekezdéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha a beadvány benyújtására az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor. Sőt, a jogalkotó arról is rendelkezik, hogy bizonyos bekezdéseket, így a jogok és tények bejegyzésére irányuló, kérelemre induló eljárásokban jogi képviselőként az ingatlanügyi hatósági eljárásban ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett eljárási jogosultsággal nem rendelkező ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos eljárhat, ha a beadvány benyújtására nem az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor.

Azaz, ha egy ügyvéd papír alapon nyújtja be az iratcsomagot, akkor végső soron nem kell elektronikus űrlapot használnia. “Papír alapon” pedig továbbra is eljárhat az ingatlanügyi hatósági eljárásban ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett eljárási jogosultsággal nem rendelkező ügyvéd is. Hogy meddig tart az átmeneti időszak, azt egyelőre nem tudni.

Felkészült-e változásokra a lakosság?

Feltehetően ez az egyik legnehezebb kérdése az E-ING konstellációban. Szabó Judit Anna a Pénzcentrumnak hangsúlyozta: minden technológiai újdonság ellenérzést kelt az emberekben, különösen akkor, ha az újítás több órás - látszólag felesleges - ücsörgést eredményez majd a kormányhivatalokban. Sokan nem pusztán attól tartanak, hogy új személyi igazolványt kell csináltatniuk: akadnak, akiket már önmagában az megijeszt, hogy az ingatlan-nyilvántartás elektronikus lesz. Jellemző módon, szeptemberben a Facebookon vírusszerűen elterjedt, hogy az E-ING bevezetésével egy tollvonással "el lehet majd venni" az ingatlanokat és papír alapú iratok nélkül utólag sem lehet majd "visszaszerezni" őket, ám ez nem így van.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tényleg egy tollvonással elvehetik majd bárki házát, lakását? Sokan aggódnak a friss tervek miatt

Január 15-tel megszűnik a tulajdoni lap papírformában. Biztonságban lesznek az ingatlanjaink "a felhőben"?

A Niveus Legal szakértője is megnyugtató választ adott a Pénzcentrum megkeresésére. Halmos Tamás szerint a rendszer megalkotásakor fontos tényező volt, hogy egyetlen ingatlantulajdonost se zárjanak el attól, hogy az ingatlantulajdona felett szabadon rendelkezzen, függetlenül attól, hogy használja-e a lakosság részére nyújtott digitális szolgáltatásokat, vagy sem. Ennek megfelelően tehát, ha valaki nem felhasználója a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazásnak vagy Ügyfélkapu+ megoldásnak (amelyek közül az egyik feltétlenül szükséges lesz az E-ING rendszer használatához), akkor az eljárás során, elektronikus úton létrehozandó dokumentumokat bármelyik kormányablakban hitelesíthetik az érintett számára.

Nem kell tehát senkinek féltenie az ingatlanához fűződő elidegenítés jogát, azt ugyanis a jogalkotó olyan magánszemélyek számára is biztosította, akik nem rendelkeznek jártassággal a digitális szolgáltatások terén. Jelenleg pedig az E-ING rendszer bevezetéséhez vezető felkészülés fázisában vagyunk, a rendszer bevezetését követően a jogalkotónak lesz lehetősége reagálni és szükség esetén közbeavatkozni, ha az E-ING rendszer működése bármely ponton nem teljesíti a vele szemben támasztott elvárásokat.

Nyitott kérdések: tesztfelület, ügyvédi letét

Az ügyvédek felkészítése egy ideje zajlik, számos ügyvéd tett már sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát az E-ING rendszer használatából. Természetesen az éles üzemre való felkészüléshez nagy szükség lenne a valós működést szimuláló tesztkörnyezetre, amely egyelőre még nem elérhető, ezért sokak szerint még nem adottak a feltételei annak, hogy jövő januártól zavartalan átállási időszak kezdődhessen meg.

Fontos tisztázni azonban, hogy a jogalkotó az E-ING rendszerre való áttérést nem egyetlen lépésben teszi kötelezővé a szakma számára. Az úgynevezett átmeneti rendelkezésekről szóló törvény (2021. évi CXLVI. tv.) rögzíti, hogy a 2025. január 15-i bevezetést követően is kezdeményezhetők a jelenleg hagyományos, papír alapú eljárások, azaz kezdetben még nem lesz kötelező az új rendszer alkalmazása. Egyelőre nem világos, hogy az átmeneti időszak meddig fog tartani, de egyöntetű vélemény, hogy legkevesebb egy évig biztosan párhuzamosan futnak az elektronikus és a papír alapú eljárások. Abban az esetben tehát, ha bármely szakmabeli nem kíván „early adopter” lenni a frissen bevezetett E-ING rendszer kapcsán, esetleg nem érzi magát kellően felkészültnek, nem kötötte még meg a kötelező, kiegészítő ügyvédi felelősségbiztosítást, akkor lehetősége van arra, hogy a rendszer használatát később kezdje meg, addig pedig papír alapon szerkessze meg az ingatlanügyi okiratokat – mutatott rá Halmos Tamás.

Szabó Judit Anna szerint meglehetősen komplex rendszerről beszélünk, ezért nem meglepő, hogy a fejlesztés és a tesztelés is lassan halad. Ennek ellenére nem bánták az eddigi halasztásokat, mivel nem ismerni a kezelőfelületet és ennek hiányában - legalábbis a kezdeti időszakban - biztosan lesznek nehézségek. Az viszont aggasztó, hogy az ügyvédek nem részesülnek gyakorlati képzésben a bevezetésig - ezt ügyvédi kamarai berkekből már biztosan tudják.

Természetesen nem okoz álmatlan éjszakákat, hogy az ügyvédeknek januártól pár perccel több időt kell tölteniük egy egyszerű webes kérelem kitöltésével, de a letétkezeléshez kapcsolódó bizonytalanság is kifejezetten aggasztó. Nem ismerni ugyanis, hogy milyen felületen tárolhatják majd az eladók által (a vételár teljes megfizetéséig) letétbe helyezett bejegyzési engedélyeket. Biztonságosan kezelt, időben és szabályosan kiadható ügyvédi letét nélkül márpedig megszűnik Magyarországon a jelzáloghitelezés, azaz, végső soron lakáspiac is leállhat. A legfrissebb hírek szerint ugyanakkor legalább a földhivatali ügyintézők gyakorlati képzése megkezdődött.

Ezek lennének a rendszer előnyei

Halmos Tamás a Pénzcentrumnak kiemelte: az E-ING rendszer éles üzemének kezdetét követően hamar kiderül majd, hogy a rendszer alkalmas-e a zökkenőmentes használatra. Amennyiben igen, úgy jó oka lesz a kollégáknak a rendszer használatához szükséges tudás és tárgyi feltételek mielőbbi elsajátítására, ugyanis az elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárás jelentős időt és költséget takaríthat meg minden résztvevő számára.

Jelentős időt takaríthatnak meg például az adásvételi ügyletet megkötő felek, hiszen az elektronikus eljárásrendben bizonyos feltételek fennállása esetén a tulajdon-átruházás bejegyzésére azonnal sor kerül, nem szükséges tehát kivárni, amíg a földhivatali ügyintéző a 60 napos eljárási határidőn belül (vagy soron kívüli eljárásban 30 napon belül) elbírálja a kérelmet. Az elektronikus rendszerrel a felek költséget is spórolhatnak, hiszen az ügyvédnek nem szükséges majd papír alapú dokumentumokkal a földhivatalba járkálnia, ehelyett elegendő lesz a benyújtás gombra kattintva megindítania az elektronikus eljárást.