Mit ünneplünk szilveszterkor és újévkor? Ezek a hagyományok, népszokások kapcsolódnak hozzá

December 31-én van I. Szilveszter pápa napja, ezért az év utolsó napját Szilveszter napjának, röviden szilveszternek nevezik. Az óévet búcsúztató ünnepek hagyománya egészen az ókori római szaturnáliáktól eredeztethető. A Wikipédia szerint szaturnáliák pogány szokását a középkori Franciaországban támasztották fel a január 1-e körül tartott "bolondok ünnepe" (festum fatuorum) képében. Az ilyen ünnepségeket az egyház a 15. században hivatalosan betiltotta, viszont a néphagyományban tovább éltek. Az év utolsó és első napjához is számos szokás, babona kapcsolódott.

Az évkezdet a legtöbb kultúrában csillagászati vagy természeti jelenségekhez kötődött, évvégi és újévi ünnepségeket már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak. Egyes kultúrákban a tavaszi nap-éj egyenlőség számított fordulópontnak, ilyen volt például a hettiták purulijasz ünnepe a Wikipédia szerint. A nyugati kultúrkörben január 1-jét az ókori rómaiak nevezték ki újév napjának i. e. 46-ban, a julián naptár bevezetésekor. Később ezt a dátumot az 567-es tours-i zsinat eltörölte, a következő ezer évben pedig különböző napokat, egyes helyeken karácsonyt vagy húsvétot tekintették az év kezdetének. A legtöbb európai országban március 25-e honosodott meg újév napjaként annak vallásos jelentősége miatt (Gyümölcsoltó Boldogasszony), bár nem rendeztek évköszöntő ünnepségeket, mert az ilyeneket pogány dolognak tekintették. 1582-ben, XIII. Gergely pápa naptárreformjának bevezetésével január 1. lett az általánosan elfogadott dátum, melyet 1691-ben XI. Ince pápa tett véglegessé.

Egyes országok már korábban, vagy csak később tértek át erre a dátumra és más naptárakat használó kultúrák ma is január 1-jétől eltérő napokon ünneplik az újévet. A kínai újév például februárra vagy márciusra esik, a zsidó újév szeptemberre vagy októberre, a perzsa újév március 21-ére, az iszlám újév is eltérő dátumra esik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek lehetnek a legnépszerűbb fiú és lánynevek 2025-ben: te adnád ezeket a gyerekednek?

Már nem a Noel és a Léna lesz a favorit? Jöhetnek a Gudmundok és Özsébek.

Szilveszteri hagyományok, újévi szokások, babonák

A babonák szerint az óév esti zajkeltés, lármázás elűzi a felhalmozódott gondokat, bajokat, és a gonosz szellemeket. Ennek modern megfelelője a zajos tűzijáték, petárdázás. A szilveszteri szokások, hiedelmek nagy része az évkezdettel kapcsolatos, a gonoszűző hagyományok és a szerelmi-, halál-, és időjóslások idejévé vált.

Sok szokás köthető az ilyenkor fogyasztott ételekhez, melyekhez babonák is kapcsolódnak. Nem szerencsés baromfit fogyasztani, ellenben ajánlott a sertéshús: egyes hiedelmek szerint a szárnyasok kikaparják, míg a malac kitúrja a szerencsét. A következő évi anyagi jóléthez kapcsolódik az aprószemű ételek, mint a szerencsehozó lencse, a rizs, a köles vagy a mák fogyasztásának szokása.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a tökéletes, elronthatatlan lencsesaláta titka: ezzel a recepttel nem foghatsz mellé

Kevesen tudják, hogy a lencse csaknem minden fontos aminosavat tartalmaz, az állati fehérjeforrásokhoz képest elenyésző a koleszterin- és zsírtartalma.

Ilyenkor szokás összegyűlni és családi, baráti körben várni az éjfélt, majd pezsgővel koccintani és boldog új évet kívánni. Az összegyűltek együtt számolnak vissza az újév utolsó percében. Magyar szokás újévor a Himnusz eléneklése vagy meghallgatása. A közmédiában ezt követi a Szózat elszavalása, majd a köztársasági elnök újévi köszöntőbeszéde.

Január 1-én tartják hagyományosan az újévi bécsi koncertet, amelyet több mint 90 országban egyenes televíziós adásban közvetítenek.

Gyakori az év utolsó napján a számadás, illetve az újévi fogadalmak megtétele is. Az újévi fogadalomtétel szokása is az ókorra nyúlik vissza a Wikipédia szerint: már a régi babilóniaiak és rómaiak is gyakorolták, majd később a keresztények is átvették ezt a világi szokást.

A babonák úgy tartják, hogy az újévben az első látogató férfi kell legyen, mert az hozza a szerencsét. Elterjedt szokás volt ugyanis a kántálás, újévkor jókívánságokkal házról házra járás. Ezt egykoron felnőtt férfiak űzték, később fiatalok és gyermekek, illetve később adománykérők. Egyes területeken Magyarországon is szokás volt a vincsázás, vagyis az újév köszöntés (a német wünschen szóból), amikor a szomszédokat, családtagokat látogatták meg, jókívánságokkal, versikékkel.

Egy másik népi hiedelem szerint tilos mosni, vagy ruhákat felakasztani a házban újév napján, mert ez szerencsétlenséget hoz. A téltemetés szokása is fennmaradt: az óévet jelképező bábu elásása vagy elégetése, vagy pedig egy öregembernek öltöztetett legény kiűzése a faluból.

A hajadonok jövendőbelijük kilétét, nevét, társadalmi helyzetét jövendölték meg gombócfőzéssel, pogácsasütéssel, ólomöntéssel. Ismert volt a halál- és az időjóslás is. A napos idő jó évet jelez előre, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha pedig piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.

Az újévi jelképek közé tartozik a négylevelű lóhere, a lópatkó és a malac, valamint a kéményseprő is.