Mi folyik a magyar kórházakban? Rengeteg beteg vár műtétre hosszú hónapok óta: itt a friss várólista

A várólisták hosszának változását nem könnyű nyomon követni, mivel a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az utóbbi években többször változtatott azon, milyen adatot, milyen formában közöl. 2024-ben már a 60 napot meghaladóan várakozók számát és átlagos tényleges várakozási időt a megelőző 6 hónapban közölte a NEAK, így az összevethetőség a korábbi évek adataival jelentősen csorbult. 2025 elejére nem változtattak a közlés módszerén, így a tavalyi adatokat össze tudtuk vetni az ideiekkel. Egyes esetekben jelentősen nőtt a várakozók száma - például térdprotézis műtétre 14 ezren várakoznak, míg 2024 januárjában számuk nem érte el a 10 ezret sem -, más műtétek esetében jelentős rövidülés látszik. A várakozási idők terén is hasonló a helyzet. Ráadásul, ahol nőtt a várakozási idő, a várakozók száma nem feltétlenül emelkedett, ez pedig fordítva is igaz. 

Az alábbi grafikonon a NEAK által közétett adatok láthatók, melyek alapján megállapítható, hogy egyes műtétek esetében javult, míg más beavatkozások esetén romlott a helyzet tavaly óta. Nem változott, hogy még mindig a szaruhártya műtétre kell a legtöbbet várni, több mint 15 hónapot. A várakozók száma pedig változatlanul a térdprotézis, csípőprotézis és szürkehályog műtétekre a legtöbb, és 27-45 százalékkal több beteg várakozik ilyen beavatkozásokra most, mint egy éve.

Fontos, hogy az ún. kapacitáshiány miatt vezetett várólisták esetében az ellátást végző szolgáltatók közül csak azok számára kötelező a regisztráció vezetése, akiknél kapacitáshiány miatt tartósan 60 napon túli várakozási idők fordulnak elő. Ilyen az epekő, a sérv, a varix, vagy a szaruhártya műtét és az ortopédiai beavatkozások is, így a lista nem tartalmazza az ellátást egyébként végző azon szolgáltatókat, ahol az ellátást 60 napon belül igénybe lehet venni. Ezt figyelembe kell venni az adatok vizsgálatakor.

Szaruhártya műtétre 349 fő várt 2024 elején, jelenleg - 2025. január 2-i lekérdezés alapján - 406 fő várakozik 60 napnál régebben. Ez nem is olyan sok, hiszen például szürkehályog műtétre 2024-ben 4020, 2025-ben 5112 fő várakozott. Hogy lehet akkor, hogy mégis a szaruhártya műtétre kell átlagosan 15 hónapot várni a két hónapja várakozóknak?

Az egyik magyarázat, hogy amíg a szürkehályog műtétet el lehet végeztetni magánúton is, a szaruhártya műtétet nem. A szaruhártya átültetéshez ugyanis donáció szükséges, melyhez a műtétet végző intézményeket szaruhártya-bankok látják el, vagy maga az intézmény talál donort, ez csak állami ellátóhelyeken megoldott jelenleg. Így azoknak a betegeknek, akik szaruhártya átültetésre várnak, muszáj kivárniuk, míg sorra kerülnek.

Másrészt a nem megfelelő jogi szabályozásnak is nagy szerepe lehet a hosszú várólistákban. A nemzetközinél ugyanis sokkal szigorúbb a hazai szabályozás, mely azt írja elő, hogy szemész szakorvosnak kell végeznie a szaruhártya begyűjtését. Belső Zsolt, a 2023 év elején megszűnt Cornea Bank Budapest, szaruhártyabank egykori laboratóriumvezetője az Mfornak a téma kapcsán azt mondta: már régen jelezték, hogy a szakorvosi kitétellel nem tudják megoldani az évi több száz szaruhártya eltávolítását és beültetéseket. Százas nagyságrendben maradtak el műtétek évente, emiatt elkezdtek nőni a várólisták - mondta a szakember. Végül a szaruhártyabank is bezárt, bár ehhez nem csak a kedvezőtlen jogszabályi környezet járult hozzá.

Csípőprotézis műtétre 7525, térprotézisre 14074 fő várakozik, ez 39-45 százalékos növekedés a tavaly év eleji listához képest. A várakozási idő azonban csökkent: térprotézis műtétre átlagosan 250 napot, csípőprotézisre 111 napot várhatnak a betegek. Természetesen ez csak az átlag, a Budai Egészségközpontban például 292 nap volt az átlagos tényleges várakozási idő a megelőző 6 hónapban térprotézis műtétre, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Szegedi Tudományegyetem Oktató Kórházában pedig 214 nap volt a várakozási idő csípőprotézisre.

Arányaiban a legtöbbet az epekő laparoszkópiára várakozók száma nőtt, az átlagos várakozási idő azonban maradt 65 nap. Ez adódhat abból is, amire kitértünk korábban: az epekő műtét esetében is csak a tartósan 60 napon túli várakozási idők esetében vezetik a várólistát a kapacitáshiány miatt, amire a NEAK hivatkozik. Ha több intézmény esik ebbe a kategóriába, akkor értelemszerűen a listán is több a várokozók száma.

A várakozási idő leginkább az implantátum nélküli sérvműtétek esetében nőtt, pedig a várakozók száma kevesebb, mint a felére lecsökkent 2025-re. Jelentősen csökkent a várakozási idő viszont a gerincműtéteknél, és a várakozók száma is a felére csökkent. A szürkehályog, mandula, orrmandula műtéteknél és az ortopédiai nagyműtéteknél is jóval kevesebbet kell várni, miközben a várakozók száma még nőtt is.

Látható tehát, hogy felemás képet mutatnak a várólisták: egyes területeken javulás, máshol romlás mutatkozik (bár csak azon műtétek esetében megbízhatóan összevethetők az adatok, ahol kötelezően vezeti minden intézmény azokat, nem csak a kapacitáshiány miatt). A szaruhártya műtétek problematikus helyzetére kitértünk, azonkívül viszont a legfontosabb műtétek, amelyekről kötelező a listavezetés - térprotézis, csípőprotézis, szürkehályog, mandula és orrmandula, és gerincműtétek - csökkent az átlagos várakozási idő a megelőző 6 hónapban. Innen nézve tehát javulás látható.

Több mint 10 éve folyik a szélmalomharc

Már a pandémia előtt megkezdődött a szisztematikus küzdelem a hosszúra nyúlt várólisták ellen. Még 2013-ban – jellemzően az éves kasszamaradvány terhére – a NEAK lehetőséget adott a kedvezőtlenül alakuló várólisták intézményi csökkentésére és 2015 elejétől már tervezhetőbb keretek között, előre rögzített 1 milliárd forint forrásösszeggel, előfinanszírozott formában támogatta a várólista-csökkentést az alapkezelő. Azután 2015 májusától arról döntöttek, hogy a NEAK évente 5 milliárd forint többletforrást biztosít arra, hogy jelentősen csökkentse a várólista-köteles beavatkozások várakozási idejét (a kis műtéteknél maximum 3, nagyobb műtéteknél 6 hónap volt a meghatározott cél). A program elsődlegesen azokra az intézményekre összpontosított, amelyek várólistáinak várakozási ideje jelentősen eltér a fent ismertetett célértékektől. (Ennek eredményességét 2015 és 2018 részletesen vizsgálta a Lege Artis Medicinae folyóiratban megjelent tanulmány.)

A várólista csökkentő program eredményeit azonban a pandémia szinte rögtön keresztülhúzta: mivel a kezdetektől halasztottak mindent nem-életmentő műtétet, a várólisták óriásira duzzadtak. Egészségügyi szakértők már akkor azt vetítették előre, hogy a világjárvány lecsengése után közvetlenül inkább rosszabbodni, mint javulni fog a helyzet az elmaradt szűrővizsgálatok, rendszerből kiesett betegek miatt. Ezek a jóslatok valóra is váltak.

A várólista-csökkentési küzdelem újabb mérföldkőhöz ért 2022-ben: tavasszal jelentették be, hogy a kórházi várólisták csökkentésére a kabinet 13,6 milliárd forintot szándékozik fordítani. 2023-ban elsődlegesen ötmilliárd forint volt erre a célra elkülönítve, de még 2,5 milliárd forint plusz forrást is biztosítottak - mondta el egy éve Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója az Economixnek. A szakértő szavai szerint sok várólista csökkentő intézkedés van: pl. egy központi adatbázis lehetőséget biztosít a területi különbségek felderítésére. Azonban nemcsak a források jelentik a várólisták lefaragásának gátját: "Idén a kasszában még körülbelül hatezer olyan műtétre van forrás, amit a várólisták keretében elvégezhetnének a kórházak, de most azt látjuk, hogy nem fogják." A főigazgató szerint 2023-ban hatezer műtét ragadt benn rendszerben: ennyi beteg ellátása nem történik meg, miközben meg van rá a forrás. Arra viszont nincs konkrét válasz, hogy mi áll az elmarad műtétek hátterében, Kiss Zsolt szerint ugyanis ez önmagában nem magyarázható az orvos- és a szakdolgozó hiánnyal.

Ennek kapcsán Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke egy éve a Portfolio-nak adott interjújában elmondta, hogy az ellátások bővítése, a több műtét, a több beteg ellátása betegenként egyre több adósságot termel, akkor ez a gátja, hogy a műtéti várólisták csökkenjenek.

Az valóban nem motiváló, hogy a sok várakozó beteg mellett a beavatkozások, műtétek számának a növelése útján nem csökkenthető az adósságállomány, hanem inkább fokozódik az. Ez egy állandó intézményvezetői feszültség és etikai dilemma is, hogy ha a betegek nagyobb volumenű és jobb ellátását célozzuk meg, annak értéke a menedzsmentek megítélésében eltörpül az adósságállománnyal kapcsolatos szempont mögött. Mert miközben az ítéletalkotásban az adósságállomány a legfőbb kérdés, azt csak az ellátás progresszivitási szintjének, minőségének és mennyiségének a tükrében szabadna értékelni

- emelte ki a szakember, hozzátéve: "Abban az esetben, ha az adósságállomány a teljesítmény javulása mellett képződik egyre súlyosabb betegek akár ráfizetéses ellátásával, akkor világos, hogy a lakossági igények jobb kielégítéséhez és több egészségnyereséghez kellett a több pénz."

Legutoljára 2024 novemberében, a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum konferenciáján értékelték a várólista-csökkentési programot. Megállapították, hogy öt év alatt látványosan alábbhagyott a kezdetben sikeres várólista-csökkentési program hatása és a 2024-es évre elkülönített ötmilliárd forintos forrásból hárommilliárd felhasználatlan maradt, miközben a betegek gyakran hónapokat kénytelenek várni egy-egy beavatkozásra. Ismét felmerült a kérdés, hogy ha van finanszírozás, miért duzzadnak mégis ennyire a várólisták.

"Év elején kiosztunk egy keretet, idén intézményenként kétezer műtétre szólt, aminek szeptember 30-ig időarányosan kevesebb mint a felét sikerült teljesíteni" – mondta a konferencián Pálosi Mihály, a NEAK főosztályvezetője, akinek szavai szerint kórházak fele még el sem kezdte ezen összegek felhasználását, ami főleg csípő- és térdprotézisműtétre vonatkozik. Arra is rámutatott, hogy az orvosok 20 százaléka végzi a műtétek 80 százalékát: "Ilyen műtét elvégzésére 200 orvosnak van kompetenciája, viszont a jelenlegi adatok szerint 54 orvos viszi az operációk negyedét" – mondta el a NEAK várólista elemzése alapján.

Az adatokat ismertetve azt mondta, hogy évente 800 ezer műtétet végeznek a hazai ellátórendszerben, ebből 240 ezer azok közé tartozik, amelyekről kötelező várólistát is vezetniük is intézményeknek. Az utóbbiak több mint tizede – mintegy 27 ezer műtét – esetében a betegek 60 napnál többet kényszerülnek várakozni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az állami rendszerből kiszoruló betegek egyre gyakrabban kényszerülnek a költséges magánellátás igénybevételére, ahol évente több százmilliárd forintot költenek.

2025-ben is cél a várólisták visszametszése és az adósságcsökkentés

Takács Péter egészségügyi államtitkár pedig novemberben a Portfolio-nak adott interjújában előre jelezte: más világ következik 2025-ben. Az államtitkár elmondása szerint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Nemzeti Védelmi Szolgálat ellenőrzi, ha valaki indokolatlanul hosszú várakozási időt szab, miközben a magánrendelőjébe irányítja a beteget. Takács Péter a magánszolgáltatóknál dolgozó orvosok esetében is új, szigorúbb előírásokat szeretne: aki nem szállít le bizonyos esetszámot az állami intézményben, az ne kapjon másodállás-engedélyt. Részben új világ köszönthet be a közfinanszírozott kórházak vezetői számára is: januártól érkezhet a havi 12,5 milliárd forintos többletforrás, cserébe az államtitkárság egy tolerálható adósságszintet határoz meg, és ha ezt a menedzsment túllépi, akkor annak lesznek következménye a vezetőség fizetésében.

A kórházi adósságok elleni harc is folytatódik, egyelőre nem látni a végét. 2024 novemberében, a Magyar Közlöny 117. számában megjelent határozat szerint 39 milliárd 481 millió 100 ezer forintot kellett a Pénzügyminisztériumnak elkülöníteni az adósságrendezésre, és ez nem először fordult elő 2024-ben. A nyári adósságrendezés után ismét növekedésnek indult az állomány, novemberben így a kórházi adósságokat harmadszor is konszolidálni kellett tavaly. A nyilatkozatok alapján további adósságrendezés várható 2025-ben is, megvannak erre a források, viszont szigorítások is jönnek. Hogy ezeknek milyen hatása lesz a várólisták hosszára, az el nem végzett műtétekre, egyelőre csak találgatni lehet.