Itt a friss ingatlanpiaci elemzés, ilyen árakra számíthatnak a lakásbérlők, lakásvásárlók 2025-ben

Az ingatlanszektor szereplői arra számítanak, hogy 2025 jó év lesz, ami többek között a növekvő tranzakciószámban és a mozgósított tőke volumenében is megmutatkozik majd. Ám hogy pontosan mennyire lesz kiemelkedő az idei év, az egyelőre kérdéses, ugyanis az ingatlanpiacot számos nem organikus tényező is befolyásolja. Az ingatlankereső és hirdetői oldal összegyűjtötte, milyen változásokkal és hatásokkal néz szembe a lakáspiac 2025-ben.

Ezer milliárdokat vonzhat be az ingatlanpiac

Egyelőre nehéz megjósolni a pontos összeget, de ezer milliárd forintos nagyságrendben áramolhat tőke a piacra, amennyiben az idén lejáró inflációkövető állampapírokat a befektetők nem újítják meg, hanem ingatlanba fektetik. Hasonlóan hozzájárul a dinamikus növekedéshez az aranyvízum program is, amelynek keretében 10 éves tartózkodási engedélyt kaphatnak harmadik országbeli állampolgárok, ha több százezer euró értékben fektetnek be ingatlanalapba Magyarországon.

Lakás- vagy telekvásárlási célra is fel lehet használni 2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat a 2024. szeptember 30-i önkéntes nyugdíjpénztári egyenleg erejéig. Arra viszont figyelni kell, hogy az ingatlan a pénztártag, vagy a házastársa, vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonába kerüljön. Hogy ez az intézkedés mennyire fogja ösztönözni az ingatlanvásárlókat, azt nehéz megbecsülni, mivel a nyugdíjpénztári adatok szerint egy átlagos nyugdíjpénztári tag másfél-kétmillió forintos felhalmozott összeggel számolhat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Durván megdrágultak az ilyen lakások 2025-re: jól taktikázott, aki eddig kivárt?

A középkorú magyarok többsége további drágulásra, nem is kicsi, átlagosan majdnem 20 százalékos áremelkedésre számít.

A lakáshitel változásai is befolyásolhatnak

Életbe lépnek olyan intézkedések is, amelyek nem közvetlenül, hanem a hitelpiacon keresztül hatnak az ingatlaneladásokra.

Ilyen az 5%-os lakáshitel-kamatplafon, amelyet a fiatalok első, zöld lakásra kaphatnak. A részletszabályok szerint az ingatlannak A+ energetikai besorolás és legfeljebb 68 kWh/m2/év primer-energiaigényűnek kell lennie, a bruttó négyzetméterárnak pedig 1,2 millió forint alattinak. Adatbázisuk szerint a budapesti ingatlanok nem, de a vidéki ingatlanok közül akadnak, amelyik megfelelnek ezeknek a feltételeknek.

A lakáshitelfelvételt is támogatja a munkáshitel bevezetése, amelynek lényege, hogy 4 millió forintos kamatmentes hitelt kaphatnak azok a 17 és 26 év közötti fiatalok, akik legalább 3 hónapja folyamatos tb-jogviszonnyal rendelkeznek, heti munkaidejük legalább húsz óra, nem rendelkeznek érvényes tanulói jogviszonnyal vagy diplomával, és vállalják, hogy öt évig Magyarországon élnek és dolgoznak.

A falusi lakásvásárlást pedig a vidékfelújítási program ösztönözheti. Ennek keretében energiakorszerűsítési beruházásokra kérhető támogatás legfeljebb 3 millió forint erejéig.

A munkáltatók kezébe is több eszközt ad a kormány, hogy segíthessék munkavállalóikat a lakáshoz jutásban. Ilyen a 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakáscélú munkáltatói támogatás, amit 35 év alatti alkalmazottaknak adhatnak a munkaadók albérletre vagy lakáshitel-törlesztésre. Mindemellett a SZÉP-kártyát mostantól bútor vagy lakásfelújítási eszközökre is fel lehet használni. 

Változások az albérletárakban

Az albérletpiacra hatással lehet az Airbnb-szolgáltatások szigorítását előíró jogszabálymódosítás, ami miatt a befektetőknek a jövőben nem feltétlenül éri majd meg rövid távú lakáskiadás céljából vásárolni ingatlant. A népszerű településeken ugyanis szobánként 150 ezer forint az éves adó mértéke. Hosszú távon közvetve befolyásolhatja a piacot a kormányzat gazdasági akciótervének kollégium és bérlakásépítésre vonatkozó programja is, amire 200 milliárdot biztosít az állam. A két intézkedés célja, hogy csökkentse az albérletdíjakat.

„A nálunk megtalálható kiadó lakások országos átlagos bérleti díja az év végén megközelíti a 250 ezer forintot, míg egy garzonért átlagosan 180 ezer forintot kérnek a tulajdonosok havonta. Budapesten év végén átlagosan 330 ezer forintért hirdetik a kiadó lakásokat, és a fővárosi garzonok átlagos bérleti díja is átlépte a 200 ezer forintot. A belső kerületekben pedig még ennél is pár tízezer forinttal magasabb árral kell kalkulálni jelenleg” - mondta Lipták Zsuzsa, a cég ügyvezetője.