A vevők leginkább a kisebb lakásokra vadásztak az elmúlt hónapokban is, melyek jelentős számban a panellakások köréből kerülnek ki.

Eljött a vízhiányos nyarak kora, több Pest megyei településen jeleztek korlátozást, az Alföldön gond van az öntözéssel is - jelentette a Népszava. Ez mostantól nem a kivétel, hanem a szabály, bár még lehetne rajta változtatni.
Az elmúlt napokban Budapest környékén a lakossági vízszolgáltatásban, valamint a Tisza mentén a mezőgazdaságban figyelmeztettek vízhiányra a vízügyi szakemberek. Az ilyen esetek immár nyaranta visszatérően ismétlődnek, gyakoriságuk és időbeli, illetve földrajzi kiterjedésük is növekszik. Ez pontosan úgy történik, ahogyan azt a szakértők már a 90-es évek elején megjósolták – igaz, akkor még valamivel távolabbi jövőre vonatkozóan, írja a lap.
A cikkben az okokat és az elméletileg lehetséges megoldásokat is összegyűjtik, de azt is kiemelik: nem létezik minden vízellátási problémára lokális gyógymód. Bár vízhiány már a 70-es és 80-as években is volt – amikor még alig beszéltek globális éghajlatváltozásról –, napjaink jelenségei egyre szorosabban összefüggenek a klímakrízissel. Nem arról van szó, hogy kevesebb eső esik: a Magyar Meteorológiai Szolgálat adatai szerint Magyarországon az éves csapadék mennyisége némileg csökkent ugyan a XX. század elejétől máig, de az elmúlt évtizedekben inkább növekszik.
Az éves csapadékmennyiséget tekintve inkább Nyugat-Dunántúlon figyelhető meg csökkenés, míg az Alföldön meglepő módon szignifikáns növekedés tapasztalható. Ugyanakkor egyszerre csökken – néhol radikálisan, például Debrecen környékén több méterrel – a talajvízszint és nő a csapadékeloszlás idő- és térbeli egyenlőtlensége. Ez nemcsak a folyók vízjárását teszi kiszámíthatatlanabbá – például villámárvizek formájában –, hanem megnehezíti a talaj vízutánpótlását is. A föld ugyanis egy bizonyos határon túl nem tud megbirkózni az egyszerre lehulló csapadékkal: ilyenkor a víz felszínen gyűlik össze és rövid idő alatt nagy pusztítást okozva levonul az alacsonyabban fekvő területek vagy az adott vízgyűjtő fő folyóvölgye felé.
A helyzetet súlyosbítja az emberi beépítés és közterek aszfaltozása-betonozása-térkövezése is, ami akadályozza a beszivárgást. A klímaválság megfékezésére irányuló intézkedések részletezésére itt nincs lehetőség, de tudva, hogy az éghajlat átalakulása elkerülhetetlen, vízügyi és felszínhasználati beavatkozásokkal alkalmazkodni lehetne hozzá.
A növekvő vízhasználat is problémákat okoz.
A magyar lakosság egy főre jutó napi 85 liter körüli vízfogyasztása alacsonyabb ugyan az EU-átlag 120 literes értékénél, de térségi összehasonlításban magasnak számít. Az elfogyasztott vízmennyiség folyamatosan csökkent 1990-től egészen 2017-ig: ha az 1990-es szintet 100 százaléknak vesszük, akkor 2017-re ez nagyjából 60 százalékra esett vissza lakossági fogyasztás esetében, míg vállalati szektorban alig érte el a 35 százalékot.
Az ipari fogyasztás csökkenése olyan hatalmas vízigényű iparágak eltűnésével vagy összezsugorodásával magyarázható mint például papíripar vagy alumíniumgyártás. A lakossági változás kulcstényezője pedig társasházi vízórák felszerelése és emelkedő vízdíjak voltak. Ám 2018 óta mind lakossági mind gazdasági szinten ismét növekedés tapasztalható. A gazdaságban különösen nagy szerepet játszik ebben az akkumulátoripar térnyerése: például Debrecenben épülő akkugyár teljes kiépítettségében annyi vizet fog fogyasztani mint egész város lakossága.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Bár uniós viszonylatban szerénynek mondható hazai lakossági vízfogyasztásunk is tartalmaz pazarló elemeket. Például tisztított ivóvizet használunk WC-öblítéshez vagy locsoláshoz esővíz helyett. Ezeken változtatva akár negyedével-harmadával is csökkenthető lenne felhasználásunk.
Súlyos gondok az agglomerációban
A legsúlyosabb vízhiány rendszeresen Budapest agglomerációjában jelentkezik ahol évente 12-15 ezer fővel nő lakosság érdemi infrastruktúra-fejlesztés nélkül. Ez természetesen nyomást helyez bővülő népesség által használt hálózatokra is. Például Érden tavaly június óta gyakorlatilag építési tilalom van infrastrukturális válsághelyzet miatt miközben csak 2021-ben mintegy 1400 fő költözött be városba. Lakópark-fejlesztők gyakran hagyják önkormányzatokra közműfejlesztést mely tevékenységet jelenleg leggazdagabb települések sem tudják vállalni megfelelő források hiányában.
Megoldást jelenthetne ha építési engedély kiadásának előfeltétele lenne infrastruktúra-szükséglet biztosítása amihez azonban teljes engedélyezési eljárást át kellene alakítani mivel processzus ma példátlanul liberalizált alapul arra hogy költségeket minél nagyobb hányadát hárítsák át közre vállalkozók illetve egyéni építtetők is.
Nem segít a „rezsicsökkentés” sem?
Magyarországi ivóvízhálózat európai térségi összevetésben rendkívül elhanyagolt állapotban van - írja a lap. Egy tavalyi iparági felmérés szerint vezetékeken elszivárgó hálózati veszteség átlagosan 20-25 százalék de egyes településeken eléri akár 80 százalékot is. Ilyen körülmények között lehetetlen rentábilis szolgáltatást nyújtani mivel kormány által szolgáltatókra kényszerített feltételrendszerben képtelenség forrásokat teremteni hálózat fenntartására fejlesztésére.
Jelenleg ország összes szolgáltatója veszteséges: probléma nem rosszul gazdálkodnak hanem jelen szabályok között lehetetlen jól nullszaldósan gazdálkodni. Ennek egyik oka rezsicsökkentésnek nevezett árbefagyasztás másik pedig ezzel párhuzamos különadó - írják. Elvonások önköltséget sem fedező bevételek miatt legalább egy évtizede nem költenek érdemben hálózat felhalmozott közműadósság több mint 3000 milliárd forint.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Húsvét előtti kuponnapok a SPAR üzletekben! (x)
Eljött a húsvéti készülődés ideje, vedd Te is az irányt a legközelebbi SPAR vagy INTERSPAR áruház felé, ahol akár 20-60 százalékos kedvezmények, valamint két darab 20%-os kedvezményre jogosító Joker kupon is vár rád 2025. április 3. és 15. között.
-
Harmadszorra is a Gránit Bank lett Magyarország leggyorsabban növekvő digitális bankja (x)
Sorozatban a harmadik alkalommal ítélte a Gránit Banknak a „Leggyorsabban Növekvő Digitális Bank Magyarországon” díjat a neves brit pénzügyi szaklap, a Global Banking and Finance Review magazin.
Green Transition & ESG 2025
AI in Business 2025
Biztosítás 2025


