Sok magyar tart attól, hogy ilyen házat, lakást vegyen Budapest környékén: pedig ezen rengeteget spórolhatnak

A tavalyi év azonos időszakához képest Csepelen és a déli agglomerációban is érezhető volt az élénkülés az idei év első három-négy hónapjában, a forgalom azonban még messze nem éri el a két-három évvel ezelőtt jellemző szintet - mondta Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlan csepeli és szigetszentmiklósi irodájának szakmai vezetője. Ez a növekedés leginkább talán a csökkenő hitelkamatoknak köszönhető, melyek révén kicsit “jobb lett a vevők kedve”, ugyanis egyedi konstrukcióban már akár 6 százalék körüli hitelkamatok is elérhetők.

Ennek ellenére az agglomeráció ingatlanpiacán továbbra “sincs nagy tolongás”, a kínálaton belül a családi házaknál 50-60 millió forint a lélektani határ, míg 30 millió forint a lakásoknál. Ezen árszintek alatt mutatkozik jelenleg számottevő érdeklődés az ingatlanok iránt, felettük nem igazán, kivéve ha valaki CSOK Pluszt és egyéb támogatásokat igénybe véve szeretne vásárolni. Az ilyen vevők az 50-60 millió forintos ár felett is nézelődnek, de viszonylag alacsony a számuk.

Az említett, 50 millió forintos összegért egyébként egy elfogadható állapotú, kisebb felújításokat igénylő, leginkább a ‘80-as években épült, 100-120 négyzetméteres házat lehet kapni a déli agglomerációban. Az ennél újabb, 10-20 éve épült, tehát adott esetben újszerűnek mondható házakért jóval többet kérnek az eladók, ahogy az újépítésű házak ára is 80 millió forintnál kezdődik. Akadnak ennél jóval drágább ajánlatok is, akár 120 millióért, de nincs is érdeklődés irántuk - hangsúlyozta az ingatlanközvetítő.

Az árak ugyan nem emelkednek már egy ideje, azonban nem is nagyon csökkentik őket az eladók. Ráadásul mindig megjelennek olyan tulajdonosok, akik a médiában elhangzott, valóságtól elrugaszkodott információk alapján úgy gondolják, hogy érdemes magasabb árakkal próbálkozni, ami azonban a szakértő szerint nem működik a gyakorlatban. Ő azt tapasztalta, hogy legfeljebb azok az ingatlanok eladhatók - és ezek sem feltétlenül -, ahol reális szinten állítják be a kínálati árat. Erre egyébként mostanában nagyon sokszor csak abban az esetben kerül sor, ha valakinek valamiért sürgős az eladás - tette hozzá.

A túlárazottság mértéke jellemzően 10-20 százalék körül alakul, legalábbis az irodánál, ugyanis olyan ingatlanokat már fel sem vesznek a kínálatba, melyeknél 30 százalékos túlárazással futna neki a tulajdonos az eladásnak - derült ki Marosvölgyi Gabi szavaiból. Ugyanakkor az eladásra kerülő ingatlanoknál az alkuk mértéke már nem túl jelentős: egy-két millió forintos alkukról lehet beszélni az 50-60 millió forintos családi házak esetében, de sokszor még 500 ezer forintot sem hajlandó engedni az eladó.

A befektetők sem erősítik most a piacot Marosvölgyi Gabi szerint: kevesen vannak, és aki vásárol is, az nagyon olcsón venne ingatlant. A felújítandó ingatlanok pedig még mindig nem igazán keresettek, mert továbbra is félnek tőlük a vevők.

Így tehát, habár némi élénkülést hozott az idei év eleje, azért a helyzet még nem optimális, ráadásul nem is nagyon látni a további irányt. Amennyiben a jelzáloghitelek kamatainak csökkenése folytatódna, az persze támaszt nyújtana az ingatlanpiacnak, a várakozások szerint azonban további jelentős esésre itt már nem nagyon lehet számítani - tette hozzá a Balla Ingatlan szakértője.