Tömegével költöznek el ezekből a nagyvárosokból a magyarok: mégis, mi elől menekülnek ennyien?

A Pénzcentrum friss lakossági számadatokon alapuló cikksorozatában foglalkoztunk már Magyarország slágertelepüléseivel, illetve azzal is, melyek a leginkább elnéptelenedő falvak, városok. Már azt is megvizsgáltuk, mi a helyzet az egyik legfrekventáltabb régiónkban, a Balaton környékén, illetve górcső alá vettük a budapesti agglomerációt és a falusi csokos településeket is. Legutóbbi két cikkünkben a Tisza-tó és a Velencei-tó körüli települések, illetve a fővárosi kerületek lakosságszám-változását vizsgáltuk. Most pedig a nagyobb városaink, megyeszékhelyek, megyei jogú városok állandó lakosságszámának változásait elemezzük.

A Belügyminisztérium friss lakossági statisztikái alapján amíg 2023. január 1-től 2024. január 1-ig országosan és Budapesten 0,4, a városokban általánosságban 0,6 százalékkal csökkent a lakosságszám. A megyeszékhelyeken még nagyon a fogyás: 0,8 százalékos, amíg például a falvakban elenyésző csökkenés mutatkozott. 2019-hez képest pedig az országban 1,8, a fővárosban 3,7 százalékkal csökkent az állandó lakosok száma, a községeké és nagyközségeké viszont 1 százalékkal nőtt. A megyeszékhelyeken pedig 4,7 százalékos csökkenést láthatunk.

Ebből is kitűnik, hogy a különböző településtípusok közül a nagyvárosok lakossága apad a leginkább, innen vándorolhatnak el a legtöbben más városokba, vagy községekbe. Természetesen az állandó lakók száma természetesen függ a születések és halálozások számától is, de ahol az átlaghoz képest kiugró az eltérés, ott a beköltözők és kiköltözők száma is fontos tényező lehet, ebből indulunk ki. 

Ha külön-külön megvizsgáljuk egyes nagyvárosaink - megyeszékhelyek, megyei jogú városok és 25 ezernél nagyobb állandó lakosságú városok - lakosságszámát, akkor óriási különbségeket találhatunk. Nem mindenhol jellemző ugyanis a nagymértékű csökkenés, több helyen még növekedés is mutatkozott az elmúlt egy, valamint 5 év során.

Egy falunyi lakos tűnt el a magyar városokból

A megyeszékhelyeket vizsgálva látható, hogy 2023-ról 2024-re sehol sem volt növekedés, viszont például Kecskeméten mindössze akkora csökkenés történt, amekkora országosan. A legnagyobb mértékű fogyás Salgótarjánban, Veszprémben és Békéscsabán látható százalékos arányt tekintve. Ha viszont számszerűen nézzük Miskolcról, Debrecenből, Pécsről és Szegedről - melyek egyúttal a legnagyobb lakosságszámú megyeszékhelyek is - 1200-1500 lakos tűnt el egy év alatt. 

Ha azt vizsgáljuk, hogy az elmúlt 5 évben hogyan alakult a lakosságszám, szintén csak csökkenést látunk. Nyíregyházán, Kecskeméten, Szombathelyen ez még 3% alatt marad, de Egerben, Szolnokon, Veszprémben, Miskolcon, Szekszárdon, Salgótarjánban meghaladja a 6%-ot is. Miskolcról több mint 10 ezer lakos hiányzik, Debrecenből 8423, Pécsről 7608, Szegedről 6817 fővel kevesebb az állandó lakosok száma.

A megyei jogú városok, illetve a 25 ezer fő feletti városaink már más képet mutatnak. Egy év alatt 0,7 százalékos, 5 év alatt 3,2 százalékos csökkenés látszik, tehát valamivel jobb a helyzet, mint a megyeszékhelyeken. Az is pozitív, hogy néhány helyen még növekedés is látható a lakosságszámban.

2023. január 1-től 2024. január 1-ig Érden 0,4 százalékos növekedés mutatkozott, Szigetszentmiklóson pedig 0,2 százalékos. Szentendre és Mosonmagyaróvár is mindössze 0,3 százalékos csökkenést mutat, ami kevesebb az országos átlagnál. Természetesen nagymértékű csökkenést is láthatunk a lista végén: Dunaújváros, Szentes, Nagykanizsa, Gyöngyös, Ajka, Baja, Orosháza 1 százaléknál nagyobb csökkenést mutatott egy év alatt.

2019. január 1-től pedig Érden 5,7 százalékos, Szigetszentmiklóson 3,2 százalékos, Szentendrén 2,7 százalékos növekedést láthatunk, ez országos szinten is kiemelkedő, nagyobb városok körében pedig pláne. Budaörsön, Vácon és Cegléden pedig az országos átlag alatt maradt a csökkenés. Óriási csökkenés látható ugyanakkor Dunaújvárosban, Gyöngyösön és Szentesen. Ha számszerűen is megvizsgáljuk, akkor azt láthatjuk: Dunaújvárosból 4393, Nagykanizsáról 3112, Gyöngyösről 2312, Ózdról 2191, Sopronból 2115 fő hiányzik. Mindeközben Érd közel 4 ezer fővel bővült.

Ahogy a korábbi években, idén is cikksorozatban vizsgáljuk a magyarországi települések lakosságszám változását, melynek a slágertelepülések volt az első része, második pedig az elnéptelenedő falvak, városok. Foglalkoztunk a legfrekventáltabb Balaton-parti településekkel és a fővárosi agglomeráció településeivel és a friss falusi csok listán szereplő települések lakosságszám-változásával is. Legutóbbi két cikkünk a nagyobb tavaink körül található települések és a fővárosi kerületek lakószámváltozását vizsgálta. Jelen cikkünkben pedig a vármegyeszékhelyekkel, megyei jogó városokkal és a 25 ezer fő feletti lakosságszámú nagyobb városokkal foglalkoztunk. A sorozatunkban megjelent cikkek itt találhatók.