Rengeteg háztulaj bukhat bele az új felújítási támogatásba? Ezzel aligha számol bárki

Mint a Pénzcentrum is beszámolt róla, múlt pénteken bejelentette a kormány a legújabb otthonfelújítási támogatást, amelyet már idén nyártól lehet is igényelni, ha 1990 előtt épült házat szeretnénk felújítani belőle. A támogatáshoz egymilliós önerőre van szükség, ehhez az állam hatmillió forintot ad részben vissza nem térítendő támogatás, részben pedig hitel formájában.

A házban, melyet felújítani kívánnak az igénylők a támogatásokból, legalább 30 százalékos energetikai fogyasztáscsökkenést kell elérni, melyet úgy igazolhatnak a pályázók, hogy mind a támogatás felvétele előtt, mind pedig utána be kell nyújtani egy energetikai tanúsítványt az ingatlanról. Megnéztük, hogy állnak most a magyar lakóházak ebben a tekintetben megyénként, valamit szakértőket is kérdeztünk arról, szerintük lesz-e áremelkedés, illetve elég szakember?

Minden energetikai modernizációt érdemes megcsináltatni

Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője a Pénzcentrum megkeresésére azt mondta, hogy szerinte egyszerre lesz érdemes a háromféle energetikai fejlesztést megcsinálni, ugyanis a felújítási támogatás eddig ismert részletei is erre bátorítanak.

Háromféle felújítási szegmenst különböztethetünk meg ebben az otthonfelújítási támogatásban: a külső homlokzat szigetelését, a nyílászárók cseréjét, illetve a gázfűtés korszerűsítését. Külön-külön elvégezve ezeket a feladatokat nem lehet elérni a pályázati feltételekben támasztott 30%-os energetikai modernizációt, így én azt javaslom azoknak, akik belevágnak, hogy egyszerre mind a hármat végeztessék el. Sajnos a magyarországi családi házak közül nagyjából három és fél millió nagyon rossz energetikai besorolással rendelkezik, mert amikor ezek épültek, akkor még bőven nem volt "divat" figyelni az energetikai lábnyomra

- fogalmazott a szakember. Kérdésünkre azonban megerősítette, hogy mind szakember, mind pedig építőanyag lesz elegendő.

A szigetelésgyártási kapacitás Magyarországon kifejezetten jónak mondható, de szerintem a modern gázkazánokból, esetleg fűtőpanelekből is bőven áll majd rendelkezésre a lakosságnak. Arra persze lehet és kell is számítani, hogy a szakemberek esetén megnő a várakozási idő, és az áraikon is emelni fognak, illetve az anyagok is drágulni fognak, de biztosan nem akkor mértékben, mint például tavaly - az az áremelkedés annyira brutális volt az egész európai piacon, hogy kizárt a megismétlődése

- tette még hozzá Markovich Béla. 

Mindenből van elég, de lehet, hogy várni kell rá

Az Újház Centrum szerint nehéz előre meghatározni azt, hogy valóban áremelkedés várja-e a felújításba fogókat, ugyanis van olyan anyag, aminek havonta határozzák meg az árát.

A jövőbeni változásokról nehéz pontos becslést adni, hiszen a szigetelő építőanyagok árát számos külső tényező is befolyásolja, akár jelentős mértékben is. Például a legnépszerűbb szigetelőanyagnak, az EPS-nek az alapanyaga a sztirol monomer, aminek az árát havi szinten állapítják meg, és akár két számjegyű százalékos ármozgást is mutathat hónapról hónapra. A fentiekre rakódik az energia, logisztika és munkaerő költség változása és az árfolyam ingadozások hatása is. Ezek megítélünk szerint jobban befolyásolják a termékek végső árát, mint a kereslet önmagában

- írták a Pénzcentrumnak küldött válaszukban. Emellett arra is kitértek, hogy az anyagok árában most stagnálást lehet látni a piacon.

Sokakat meglephet, de mi azt látjuk, hogy bár ősz óta már emelkedés tapasztalható, de 2024 első negyedévében még így is kedvezőbb áron juthattunk hozzá a főbb termékkategóriákhoz, mint az előző év azonos időszakában. A tetőfedés és a nyílászárók esetében alapvetően stagnálásról beszélhetünk, azonban a vakolati és homlokzati kiegészítők terén nagyságrendileg 10-15 százalékkal, a hő és hangszigetelő haboknál pedig akár 20%-kal csökkentek az árak egy év távlatában

- tették hozzá.

Az Újház válaszában azt is írta, hogy a nyílászárók rendelkezésre állnak, azonban az előfordulhat, hogy például náluk kellhet egy kicsit várni - de ennek csak az az ok, hogy minden ilyen tartozék egyedi megrendelésre készül el.

Készen állunk az érdeklődők kiszolgálására, a szigetelőanyagokat legtöbb esetben raktárról azonnal szállítani tudjuk és a gyártói kapacitások is rendelkezésre állnak. A nyílászárók is elérhetőek, de ezek jellemzően egyedi megrendelésre készülnek, ezért néhány hetes átfutási idővel érdemes számolni

- mondták erről. Ahogy pedig Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője, ők is arra hívják fel a figyelmet, hogy nem szabad félmunkát végezni a felújításnál.

Fontos, hogy ne csak részlegesen, hanem az egész épületet szigeteljük, mert különben hőhidak alakulhatnak ki a kevésbé szigetelt területek határain. Emellett a nedves falaknál is kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő vízszigetelésre, hiszen enélkül a hőszigetelés hatékonysága csökkenhet. Feltétlen ajánlott szakértői segítséget igénybe venni a teljes folyamatba, melynek során figyelembe kell venni az épület egyedi adottságait (pl. fekvését, korábban alkalmazott technológiákat). Ez lehet a biztosítéka annak, hogy az elvégzett korszerűsítés valódi javulást eredményezzen: akár 50%-al csökkenhet az energiaköltség, azonnali hatásként jobbá válik a komfortérzet, és nő az ingatlan értéke, valamint egy olyan, hosszú távon fenntartható, környezettudatos lépést tehetünk, amellyel megalapozzuk gyerekeink és unokáink jövőjét is

- írták még kérdéseinkre.

Régi, rossz energetikájú lakásokban élnek a magyarok

A 2022-es népszámlálási adatokból az látszik, hogy a legtöbben Békés megyében fűtenek vezetékes gázzal, az összes lakás 76,1 százalékában, de nem sokkal marad el ettől Pest megye sem, ahol a lakások 75 százalékában vezetékes gáz a fűtőanyag. A harmadik ebben a tekintetben Heves megye, ahol a lakások 71,7 százaléka használja fűtésre a földgázt.

Ellenben Baranya megyében (44,3%) és Komárom-Esztergomban (45,6%) a lakások kevesebb mint felében fűtöttek földgázzal a népszámlálási adatfelvételkor. Ezeket Tolna megye követi, ahol a lakások 51,8 százalékában fűtöttek akkoriban földgázzal. Budapesten ez a lakások kétharmadára volt igaz, az országos átlag pedig 62,6 százalékot ért el.

A másik fontos dimenzió az új felújítási támogatásnál az építési idő is egy kulcspont: a támogatást csak az 1990 előtt épült ingatlanokra lehet felvenni. A népszámlálási adatok szerint ebből jócskán akad az országban:

összességében a lakások 86,1 százaléka 2000 előtt épült.

Az adatbázisban ugyanakkor nem lehet 1990 előtti építésekre szülni, de az a 10 év, ami még bekerült a mostani merítésbe, nem sokat javíthatott a helyzeten, így is a hazai lakásállomány jóval több mint háromnegyede lassan már 35 éve épült.

Sőt, mint a lenti ábrán látszik, 8 megyében konkrétan tízből több mint kilenc lakóingatlan 2000 előtt épült. Nógrád megyében a lakások majdnem 96 százaléka idősebb 24 évnél.

Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben a legjobb a helyzet, ott 80 százalék alatti ez az arány, de már Budapesten is a lakások 83,4 százaléka 24 évnél idősebb.

Bár azt kevesen tudják, de - ahogyan korábban Balogh József energetikai szakértő is elmondta, és a fenti adatok is alátámasztják - Magyarországon

a legnagyobb energiafelhasználó nem az ipar, hanem a lakosság.

A KSH 2019-es adatai szerint abban az évben a hazai gázfogyasztás 38 százaléka a háztartásokhoz kötődött (+2% a lakóépületek központi kazánjai), miközben maga az ipar csak 32 százalékos szeletet harapott a tortából. Mint a statisztikai hivatal akkor közölte, a 3 millió 496 ezer gázfogyasztó 93%-a háztartási felhasználó.

Egy másik adatösszesítésben pedig azt a térképet is közölték, amely megmutatja, az egyes megyékben mekkora volt az épületek átlagos energiafogyasztása négyzetméterenként. A 2022-ben kiadott energetikai tanúsítványok (új és használt ingatlanokra egyaránt) vármegyékre átlagolt értékei alapján a legkedvezőbb energiafogyasztású ingatlanok Győr-Moson-Sopron megyében voltak (206,8 kWh/nm/év), de ettől nem sokkal maradt el Pest megye sem, ahol 207 kWh volt az egy négyzetméterre vetített éves átlagos energiafogyasztás. A harmadik helyen Budapest áll, ahol 210,4kWh/nm/év volt az érték.

A lista másik felén Nográd megye áll (332,9 kWh/nm/év), de nem sokkal takarékosabbak az ingatanok Békés megyében sem (314 kWh/nm/év), de Jász-Nagykun-Szolnokban is 300 kWh/nm/év felett van az érték. Országosan átlagosan 259,9 kWh/nm/év volt az ingatlanok energiafogyasztása.

Koji László: lesz anyag és szakember is

A Mapei ügyvezetőjének véleménye nagyjából egybevág azzal, amit Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke még múlt pénteken, az otthonfelújítási támogatás bejelentése után gyorselemzésében elmondott a Pénzcentrumnak. Ő úgy fogalmazott, hogy szakember és építőanyag is lesz, és csak az év második felében lesz majd drágulás, nem azonnal.

A felújítási program miatt az építési termékek drágulására jelenleg nem számítunk. Az év második felében, az általános gazdasági helyzet alakulásától függően lehetséges összességében 5- 6% körüli átlagos árnövekedés. Az elmúlt két évben (2022-2023 között) mintegy 40%-os átlagos árnövekedés volt tapasztalható. Lesz elegendő építési termék, ellátási nehézségekre nem számítunk

- mondta az ÉVOSZ elnöke lapunknak. Hozzátette azt is, hogy az ÉVOSZ nem számít arra, hogy az országban tevékenykedő vállalkozók száma ne lenne elégséges a megnövekedett igényekhez. Szerinte nem kell számítani arra sem, hogy a szakik hirtelen az egekbe lőnék saját áraikat.

Lesz elegendő szakember is, az agglomerációs övezetben lehetnek feszültségek a szakemberre várásnál. Ebben az évben átlagosan 10%-os bérfejlesztés van az ágazatban, a vállalkozók próbálják kigazdálkodni, egyenlőre emiatt az árakat nem emelik

- mondta erről Koji László.

Rossz irányba tartunk?

Nem volt azonban maradéktalanul elégedett a támogatások bejelentésével, pontosabban az abban foglaltakkal Balogh József energetikai szakértő. Ő pénteken, a bejelentés után azt mondta a Pénzcentrumnak: szerinte nem a gázzal fűtő lakosság az elsődleges probléma, hanem a panellakások energiafelhasználása, és erre kellene valami támogatás.

Nem a gázzal fűtőkre kellett volna lőni a dolgot, pont az lenne a cél, hogy leváljunk a földgázról. Magyarországon minden ötödik lakás panel, ezekre kellene koncentrálni, a korszerűtlen panelházakban rengeteg energia megy el, véleményem szerint inkább a Panelprogramot kellett volna újraindítani. A feltételként szabott, 30 százalékos energiamegtakarítás is elég légből kapott számnak tűnik, miért nem 25, vagy 40?! A hatmillió forint pedig a mai árak mellett nem annyira sok, hogy abból energetikai szempontból teljesen fel lehetne újítani egy házat: leszigetelni, nyílászárókat cserélni, fűtést korszerűsíteni. Sok esetben még külön-külön sem lehet elegendő az összeg ezekre

- mondta a szakértő lapunk kérdésére. Hozzátette még, hogy a legtöbb pénz a távfűtésre megy a Rezsivédelmi Alapból.

Összességében azt tudom mondani, hogy ez a most bejelentett támogatás nem oldja meg az igazi problémát. Az igazi probléma az, hogy ameddig a Panelprogramot be nem fejezzük, addig a magyar lakosság lesz a legnagyobb energiafelhasználó. A Rezsivédelmi Alapból a legtöbb pénz per fogyasztó a távfűtésre megy el (2014 óta nem volt áremelés a fogyasztók felé a rezsicsökkentés miatt), 650 ezer lakásban van központi fűtés Magyarországon. Nagy hányadukban régiek az ablakok, nincs szigetelés, sőt, még távhőszabályzó sem

- mondta Balogh József.

Címlapkép: Oláh Tibor, MTI/MTVA