Tömegével költöznek ezekre a vidéki településekre a pestiek: itt a 2024-es toplista

Rengeteg változást hozott az elmúlt 5 év az életünkben, kezdve a pandémiától a rezsiválságon át a horrorinfláción keresztül a hitelkamatok megugrásáig, ezek pedig nagyban kihatottak arra, hol szeretnénk élni. Az otthonteremtéshez igényelhető támogatások, hitelezés ugyancsak változott, átalakult a CSOK, kivezetésre került a babaváró. A négyzetméterárak sok helyen szöktek az egekbe, közben a home office mára közel sem olyan elterjedt, mint volt a koronavírus világjárvány kezdetén, a rossz energiahatékonyságú ingatlanok fenntarthatatlanná váltak, az agglomerációs települések annyira megteltek, hogy nyaranta már nem szokatlan a vízhiány. Ez pedig csak néhány körülmény, ami nagyban meghatározhatja a döntést, hová telepednének le a magyarok a következő években. A választást segítheti, ha látjuk, hová költöznek mostanában a legtöbben.

Megjelentette legfrissebb lakossági statisztikáit a Belügyminisztérium, ez alapján Magyarország állandó lakossága 2024. január 1-jén 9 765 254 fő volt, 0,4 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban. A népességcsökkenés mértéke az elmúlt években is nagyjából így alakult. A fővárosban 1 623 343-an, a városokban 5 106 611-an, községekben, falvakban 3 034 672-an élnek az bejelentett állandó lakóhelyük szerint. Budapesten 0,4, a városokban 0,6 százalékkal csökkent a lakosság, a falvakban elenyésző csökkenés mutatkozott. Nem egységes viszont a lakosságszám lassú növekedése mindenhol: míg egyes helyekről nagy mértékben fogy a lakosság, máshol ugrásszerűen nő, akár egy év alatt is.

A friss statisztikák alapján az elmúlt egy, illetve 5 évben rengeteg kistelepülésen figyelhető meg az állandó lakosság ugrásszerű növekedése. Ebben bizonyára szerepe volt a különböző családtámogatásoknak - mint például a falusi csoknak -, a négyzetméterárak emelkedésének egyes helyeken és a járvány hatásainak is. A rezsiválság miatt hirtelen elvesztették vonzerejüket a rossz energiahatékonyságú, felújítandó ingatlanok, az általánosan magas infláció és hitelkamatok pedig általánosságban vették el a kedvet a vásárlástól, költözéstől. Ezek ellenére továbbra is akadnak olyan slágertelepülések, ahová szabályosan áramlanak a beköltözők.

Azt fontos kiemelni, hogy a lakosságszám változás önmagában nem pusztán a beköltözőket mutatja, hanem a születések és halálozások is befolyásolják az adatokat. Viszont a kiugró növekedés mögött feltehetően nem csak a helyi népesség gyarapodása áll, bizonyára a beköltözőknek is fontos szerepe van. Mindenesetre az nem állítható, hogy a lakosságszám megugrása egy az egyben a beköltözőkkel lenne azonosítható, ezért a számokat ennek tükrében érdemes értelmezni. 

Továbbá az is fontos, hogy a toplistánkat a belügyminisztériumi nyilvántartás adatai alapján úgy állítottuk fel, hogy mely településeken nőtt a legnagyobb arányban a népesség az elmúlt egy, illetve 5 év során. Tehát nem a számszerű, hanem a százalékos növekedést vettük figyelembe. Így számos törpefalu található a ranglistán, hiszen egy 100 fős településre beköltöző plusz 10 fő jóval nagyobb változás, mintha egy 25 ezer fős városba költözik 1000 fő.

Magyarország slágertelepülései 2024-ben

2023-ról 2024-re a legnagyobb mértékben a Győrtől nem messze található Mezőörsön nőtt a lakosság, 968 főről 1266 főre. Míg az első helyet 30,8 százalékos növekedéssel tudta megszerezni a második helyen álló zalai Valkonya mindössze 14 százalékos növekedés mutatott fel. Ennek hátterében azonban nem a beköltözők özöne áll, hanem inkább a nyilvántartásban eszközölt kiigazítás. 2022 őszén derült ki ugyanis, hogy az 1989-ben elvileg Pérhez csatolt Mindszentpuszta területátcsatolása nem történt meg, így az önkormányzatoknak és a hivataloknak rendezniük kellett ezt a helyzetet. Ha megnézzük a belügyi adatbázist, Pér lakossága 233 fővel csökkent 2023-ról 2024-re, Mezőörsé pedig 298 fővel növekedett. 

Ilyen anomáliák előfordulnak évről évre, mint amikor 2014-ben Balatonakarattya önálló településsé vált, ezzel Balatonkenese népessége jelentősen csökkent. Mindenesetre Mezőörs, ha nem számítjuk a Mindszentpuszta hozzácsatolásával járó különbséget, ugyancsak helyet kapott volna a slágertelepülések top 50-es listáján, viszont inkább a 28-30. hely környékén. Az első három helyet pedig zalai törpefalvak, Valkonya, Baglad és Gombosszeg foglalnák el. Valkonya a horvát, Baglad a szlovén határhoz esik közel. 

Az első települések a listán, amelyek nem az apró- vagy törpefalu kategóriába esnek, Pest megyében találhatók. Vácrátót lakossága egy év alatt 8 százalékkal, míg Pilisjászfalu lakossága 7,4 százalékkal emelkedett. A Győr-Moson-Sopron-i Levél is nagyobb község kiemelkedő növekedéssel, mely rendkívül közel esik az osztrák határhoz. 

Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy 2019 óta hol nőtt a leginkább a népesség, akkor Rajka jár továbbra is az élen, ahol csaknem duplájára nőtt az állandó lakosok száma. Rajka így megőrizte első helyét, hiszen már tavalyi rangsorban is kimagasló növekedést mutatott. Ez nem véletlen, több település esetében is látható ugyanis, hogy Pozsony agglomerációjává váltak az elmúlt évek során. A határ menti települések így rendkívül felkapottá váltak. A témában korábban megjelent cikkünkben az ingatlanszakértők ismertették, hogy Rajka, Mosonmagyaróvár, Bezenye inkább a szlovák állampolgárok számára közkedvelt terület. Nagyobb részben szlovákok, kisebb részben szlovákiai magyarok vásárolnak ezeken a területeken.

A szlovákok aktivitása a hazai ingatlanpiacon nem új keletű, megközelítőleg 20 éve tart, azonban annyira nem számottevő a kereslet, hogy az kiugró áremelkedést generáljon Mosonmagyaróváron és környékén. Rajka esetében már érezhető az árak növekedése, 10 éves távlatban négyszeresére emelkedtek itt az ingatlanárak. Az idei évben az előző évekhez képest egyébként kevesebb vásárló érkezik

- mondta el lapunknak korábban Benedikt Károly a Duna House PR és elemzési vezetője a határ menti települések népszerűsége kapcsán. 

A ranglistán megtaláljuk azokat a törpefalvakat is, amelyeket minden évben, csak a sorrend változik. Ezeken a helyeken az 5, 10, vagy 20 fős növekedés is rendkívül jelentős. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy nem minden törpefalura jellemző, hogy nőnek az állandó lakosok száma, tehát azt nem lehet eltagadni, hogy kimagasló vonzó hatásuk lehet a községek között. 

Az első nagyobb lélekszámú település az 5 éves toplistán Nagytarcsa, ahol 2019-ről 2024-re 4703-ról 6530-ra nőtt a lakosok száma. Nagytarcsa a fővárosi agglomerációhoz tartozik és kétségkívül kiemelkedő vonzereje van. Korábbi, népszámlálási adatok alapján készült elemzésünkből kitűnik, hogy Nagytarcsa egy azok közül a települések közül, ahol az elmúlt két évtizedben több mint a duplájára nőtt a települések lélekszáma. Ilyen községek még Remeteszőlős, Pócsmegyer, Délegyháza, Telki, Csomád vagy Herceghalom, a városok közül pedig Veresegyház és Diósd. De ha csak a 2011 óta eltelt időszakot vizsgáljuk, Délegyháza, Nagytarcsa, Pócsmegyer, Budajenő és Szada lakossága nőtt kiugró mértékben.

Ugyancsak feltűnik az 5 éves ranglistán a Pest megyei Vácrátót és Pilisjászfalu, valamint a már említett Délegyháza, az osztrák határhoz közeli Levél és Nagycenk. Megtalálható az 1000 fő feletti lakosú települések között még Győrzámoly, Harka és Vámosszabadi, mind Győr-Moson-Sopron megyéből.

Legnépszerűbb magyar városok

Mivel a magyar törpefalvak és agglomerációs községek többnyire dominálják a ranglistákat, külön kigyűjtöttük, mely városokba költözhettek az elmúlt 1 és 5 évben a legtöbben. Sokan ugyanis városi lakóhelyet keresnek, azonban amíg egyes helyek virágzanak, mások folyamatosan néptelenednek el. 2023-ról 2024-re a városokban csökkent leginkább, 0,6 százalékkal a lakosságszám, de azért akadnak még töretlenül népszerű helyek Magyarországon.

A TOP50 város között is inkább a kisebb lakosságszámú helyek voltak versenyben. A városok toplistáit egyértelműen Zalakaros vezeti, egy és 5 év alatt is jelentősen nőtt a lakosságszám. Általában is igaz, hogy az idei listán dominálnak az üdülővárosok, fürdővárosok, amelyeknek megközelíthetősége, vagy más adottságai is vonzóvá teszik a települést. Megtaláljuk például a listában Igalt, Harkányt, Velencét, Gárdonyt, Adonyt, vagy épp Mórahalmot.

Természetesen számos agglomerációsnak tekinthető kisváros is akad a listában. Mint Újhartyán, Diósd, Halásztelek, Biatorbágy, Albertirsa, Monor, Veresegyház, Gyömrő, Budakeszi, vagy éppen Őrbottyán, Budakalász vagy Üllő. Megtalálható a ranglistán Kiskunlacháza is, mely 2021. szeptember 1-jén emelkedett városi rangra.

Ahogy a korábbi években, idén is cikksorozatban vizsgáljuk a magyarországi települések lakosságszám változását, melynek a slágertelepülések az első része. A sorozatban még foglalkozunk az elnéptelenedő falvakkal, a legnépszerűbb Balaton-parti és Tisza-tavi településekkel, a fővárosi agglomeráció legkedveltebb településeivel, és a falusi csok esetében preferált helyekkel is. A sorozatunk már megjelent cikkei itt találhatók.