Ezt temérdek magyar elhibázza lakásfelújításkor: sok pénzük bánja a végén

Az ingatlanpiacon az idei évet mind a keresleti, mind a kínálati oldalon alapvetően a kivárás jellemzi, ebben szerepe van a hitelkamatok emelkedésének, a csökkenő reálbéreknek, valamint az átalakuló állami támogatásoknak is. „A lakáspiacot mozgató korábbi hajtóerők hiányában még a 2024-es évben sem várható jelentős változás, azonban a szegmentálódott piacon továbbra is előfordulhatnak jó üzletkötések és a nagyobb beruházóknak kedvező piacbővítési lehetőségek” – fogalmazott Valkó Dávid vezető elemző az OTP Bank és az OTP Ingatlanpont közös sajtóbeszélgetésén.

A KSH előzetesen elérhető adatai alapján tavaly a forgalom éves alapon körülbelül 13 százalékkal esett vissza, míg Valkó Dávid szerint 2023-ban a csökkenés mértéke 25-30 százalékos lehet, ami százezer körüli tranzakciószámmal 10 éves mélypontot jelentene. Véleménye szerint a 2008-2013-as válságnál ugyanakkor enyhébb, de akár évekig tartó lakáspiaci korrekcióval számolhatunk. Az már most is tapasztalható szegmentált piacműködés (terület, ingatlantípus, állapot, energetika szerint) tovább erősödhet és a zöld szempontok – részben kényszerből – egyre meghatározóbbak lehetnek az otthonválasztásnál.

Az ügyvezető igazgató szerint ügyfeleik körében a használt, kisebb értékű lakások iránt magas a kereslet, melyek fenntartási költségei alacsonyak és költséghatékonyan felújíthatók. Ezek jellemzően 1-2 szobás, 50 négyzetméter alapterületű lakások. A családi házak esetében a 70-90 négyzetméteresek a legnépszerűbbek, hiszen a házak beárazása nem egységes sokféleségük miatt, valamint itt továbbra is nyitottabbak az eladók a vevői alkura. Részben az emelkedő rezsiköltségek miatt a lakáspiacon egyre nagyobb teret kap az energiahatékonyság, az OTP Ingatlanpont tapasztalatai szerint hangsúlyosabbá váltak az új építésű otthonok, mivel ezek már garantáltan jó műszaki és energetikai minősítések szerint épülnek, így az üzemeltetési költségek sem olyan magasak.

A használt lakások energetikai korszerűsítésének és az új zöld otthonok vásárlásának vagy építésének hitelfinanszírozási lehetőségeiről Kasziba Erika, az OTP Bank lakáshiteleinek üzletfejlesztését végző csapat szakmai vezetője számolt be. A magas kamatok és az ügyfelek hiteltörlesztésre fordítható jövedelemének csökkenése miatt az idei évben a lakáshitelezési piacon is visszaesés várható, a 2022. évi 1200 milliárd forintról körülbelül a felére csökkenhet.

Az első a kamatkedvezmény, ez az egyik legfontosabb kérdés a mostani piaci helyzetben az ügyfelek részéről, ha lakáshitelt vesznek fel. A második a hosszútávú biztonság, a mai hozamkörnyezetben, ahol a rövid kamatperiódusú termékek kamatai rendszeresen változnak, felértékelődik a kiszámíthatóság de fontos marad az is, hogy egy kedvező hozamkörnyezetben legyen lehetőség kedvezőbb kamatot elérni. A harmadik pedig a felújítás.

A zöld hitelcélnak való megfelelés követelményei időről-időre felülvizsgálatra kerülnek attól függően, hogy a szabályozók hogyan látják elérhetőnek a klímaváltozás mérséklésére kitűzött célok teljesülését. A Magyar Nemzeti Bank már jelezte, hogy 2023. november 1-jétől módosítja a zöld hitelcélok feltételeit, így Kasziba Erika szerint a kérdés az, hogy lesz-e elég, az új energetikai feltételeknek megfelelő új lakás, azok milyen áron lesznek elérhetők, illetve milyen áron lesznek elérhetők a meglévő lakások korszerűsítéséhez szükséges anyagok és szakemberek.

Amikor energiahatékonyabbá szeretnénk tenni meglévő vagy új otthonunkat fontos, hogy ne az éppen kedvező árfekvésű energiahordozóhoz igazítsuk a munkálatokat, mert ezek értéke számos külső tényező hatására változhat. Ehelyett úgy kell megtervezni, hogy minél kisebb legyen az energiaigénye, és kevesebb a szén-dioxid-kibocsátása, mert akkor energiahordozótól függetlenül is alacsony marad a fenntartási költség

-  részletezte Vései Eszter, okleveles építészmérnök és épületenergetikus.

A zöld ingatlanok elsősorban olyan korszerűnek mondható ingatlanok, melyek átlagos fogyasztói magatartás mellett kevesebb energiát használnak. Ugyanakkor energetikai minősítés szerint a lakóingatlan csak akkor kaphat BB besorolást – közel nulla energiaigényű –, ha az energiafogyasztása nem haladja meg éves szinten a 80kW órát négyzetméterenként. Novembertől fontos változások jönnek az energetikai tanúsításokban, a szakértő szerint összességében azonban nem szigorodnak relevánsan a szabályok, inkább felhasználóbarát és transzparens módon segítik az ügyfeleket energetikai döntéseik meghozatalában.