Ez a kertes házban élő magyarok új mániája: és még olcsóbban is kijöhet, mint egy medence

A nyári szárazság miatt egyre több Pest megyei településen kénytelenek spórolni a vízzel, megelőzve ezzel az esetleges vízhiányt. Július 19-én  Érd mellett másik öt környező településen is részleges locsolási tilalmat vezettek be egészen augusztus végéig. Ennek értelmében reggel és este nem szabad ivóvízzel öntözni, sem medencét tölteni. De hasonló a helyzet a Duna-Menti Regionális Vízmű Szolgáltató tizenöt településén is. A hőség miatt pedig a megszokottnál jóval több vizet használnak, ezért a szolgáltató kénytelen spórolásra inteni a helyieket. Pomáz például már elsőfokú vízkorlátozást rendelt el, ami miatt reggel 6 és este 11 között takarékoskodni kell a vízzel.

A víz tehát fogy, ennek ma már Magyarországon is kézzelfogható jelei vannak. Ha a jövőben nem alakul át a víz értéke, a fogyasztási szokásaink, valamint nem korszerűsödnek a hálózatok, akkor egyre több család kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe nemcsak az agglomerációban, hanem Magyarország több pontján is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Újabb szigorítások jöhetnek: ezekben a városokban már korlátozták a vízhasználatot

A nyári szárazság miatt egyre több Pest megyei településen kénytelenek spórolni a vízzel, megelőzve ezzel az esetleges vízhiányt.

A 2020-as pandémia óta egyre többen építenek medencét, hogy otthon vakációzhassanak.Az ész nélküli, korlátlan vízpazarlás, a folyamatos locsolás és a több száz köbméternyi vizet elnyelő medencék feltöltése nem fenntartható már sokáig, pedig a folyamat.

A másik út

Létezik azonban más módja is az otthoni fürdőzésnek, mint a klóros műanyag vagy épített medencék, mégpedig a fürdőtavak: a biológiailag tisztuló medencék egyre elterjedtebbek Európa-szerte, Magyarországon is.

A bio-tavak és bio-medencék olyan ökológiai szempontból fenntartható vízgyűjtők, amelyek a természetes alapelvekre támaszkodnak, így elkerülhető a vegyszerek használata. Egy jó biotónál az ökofenntarthatóság a kulcsszó, tökéletesen kell alkalmazkodnia a környezetéhez, a tervezés és a természet tökéletes keveréke kell hogy legyen.

A fürdőtavaknak két fő része van, az egyik természetesen az úszófelület, ahol ugyanolyan tevékenységek végezhetők, mint egy hagyományos úszómedencében, mint sportolás, játék, pihenés egy gumimatracon. A másik a part nagyobbik részét határoló úgynevezett regenerációs- vagy szűrőfelület, amely egy 20-30 cm mély, vízzel borított rész. Ebben a részben vízi és mocsári növények élnek, amelyeknek azon kívül, hogy díszítenek, fő feladatuk a víztisztaság fenntartása, a szennyeződések szűrése, és az oxigéntermelés. Sokan kedvelik őket, mivel természetes hatást keltenek, emellett nem szükséges vegyszereket használnunk a fenntartásukhoz és így magunkat, és családtagjainkat sem mérgezzük például klórral és egyéb vegyszerekkel. A kert élővilága gazdaggá válik, hiszen a vízfelület és a növényvilág miatt idővel megjelennek új madárfajok, kisebb hüllők és ragadozó életmódú rovarok, mint a szitakötő. Ezek az állatok pedig csak jót tesznek nekünk, hiszen jelenlétükkel jóval kevesebb lesz a szúnyog a kertben.

Ne essünk neki ész nélkül!

Szucsik Attila okleveles kertészmérnök, a Biotó Kft. ügyvezető igazgatója tavaly a Pénzcentrumnak elmondta, hogy elsősorban egy megfelelő méretű területre van szükség hozzá. Tisztában kell lenni azzal is, hogy egy biotó nem csak a vízről szól, hiszen egy élő hely kerül a kertünkbe: a környező állatvilágnak is otthont és vizet ad, egy élő ökológiai rendszert képez. Ezt nem lehet összehasonlítani egy holt vizet tartalmazó úszómedencével. Az egyikben élő víz van, a másikban pedig gyakorlatilag döglött víz, agyonvegyszerezve. Nincs hasonlóság a kettő között.

A rendelkezésre álló minimum terület az 7x9 méter. A tapasztalt kertészmérnök szerint azonban mielőtt belevágnánk, pár dolgot feltétlenül meg kell vizsgálni, például a logisztikát, hogy egyáltalán megközelíthető-e a terület a szükséges gépekkel.  Fontos tudni előtte azt is, hogy a földet, amit kiásásra kelül, hova fogja tudni a tulajdonos elvitetni – hiszen ilyen esetekben az ökológia lábnyom kérdése is előkerül. El kell dönteni, hogy mire akarja a megrendelő használni: akar-e belőle öntözni például, szeretne-e benn fürdeni, tehát mi lesz a funkciója.

Az árak

Egy hagyományos „döglöttvizes” medence megépítése 2023-ban is viszonylag széles skálán mozog: az átlagára a Qjob felhasználói szerint valahol 3 millió és 7 millió forint között van. A végösszeg függ a medence méretétől, a munkavégzés helyszínétől, valamint attól, hogy a medence üvegszálas, vasbeton, vagy műanyag alappal készül.

Egy átlagos, 6X3X1,5 m-es méretű medence kialakításához üvegszálas megoldással 2.250.000 Ft-ot, műanyag használatával legalább 1.050.000 Ft-ot, betonmedence építése esetén pedig 3.100.000 Ft-ot fizetünk. Persze az ára attól is függ, az ország melyik részén van az ingatlanunk. Az ország északi részén 20%-kal többe kerül egy medence, míg délen többnyire kevesebbet fizetünk.

Ám a medence tulajdonosoknak további legalább 120 ezer forint éves kiadása keletkezik az alapvető karbantartási munkálatok, megnövekedett rezsi, valamint esetleges javítások miatt, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy növeli az ingatlanunk értékét.

A biotó, ha jól van megépítve, és működik az ökoszisztéma, különösebb anyagi ráfordítást nem igényel már: a vízforgató nem pörgeti a villanyóránkat, klórral nem szennyezzük a környezetet, de tény, egyes esetekben az egyensúly csak évek alatt áll be. Amire szükség van, az a növények metszése és a belehullott levelek, ágak kihalászása, tehát a folyamatos gondozásra. Az ára szintén milliókban mérhető, bár ez is soktényezős, de annyi elmondható, egy átlagos méretű vízfelületű hagyományos fürdőtó ára kb. 3,5 millió Forint + áfától kezdődik, de a határ itt is a csillagos ég.