Kiderült a tűztitok: óriási veszélyben vannak házaikban a magyarok, ezek a végzetes helyiségek

A KSH legfrissebb statisztikái szerint az elmúlt 5 évben messze 2022-ben volt a legtöbb tűzeset Magyarországon, az adatok szerint egészen pontosan 45 602. Ehhez képest 2021-ben 36 209-et, de például 2018-ban 32 534-et regisztráltak. Ha csak az éves változást nézzük, akkor 2021-2022 között több mint 9 ezerrel több tűzeset történt hazánkban. Ehhez képest viszont a halálos esetek száma alig, csupán 6 fővel emelkedett, viszont a sérültek száma már 100-as nagyságrenddel 814 főről 923-ra.

Látva a bődületes tűzesetek számok növekedését, kíváncsiak lettünk arra, mi történhetett az országban, ami ekkora mértékű növekményt volt képes okozni. Azért hogy erre választ kapjunk, megkerestük a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát: számoljanak be a 2022-es évről a pusztító tüzek kapcsán, és segítsenek értelmezni a számok mögött rejlő valóságot.

Tényleg sokkal több tűz volta tavaly, mint tavalyelőtt

A katasztrófavédelem mindenekelőtt azzal kezdte, hogy a KSH statisztikái nemcsak a beavatkozást igénylő tűzeseteket tartalmazzák, hanem a tűzoltók kiérkezése előtt felszámolt tüzeket és azokat az eseteket is, amikor egy korábbi tüzet utólagosan jeleztek, valamint szerepelnek benne a szándékosan megtévesztő és téves jelzések is.

Téves jelzés az, amikor valaki jóhiszeműen riasztja a tűzoltókat, ám a tűzoltók a jelzett helyen csupán egy fűtés miatt füstölő kéményt, vagy kerti grillezést találnak. Szándékosan megtévesztő jelzés esetén a bejelentő félrevezeti a készenléti szerveket azzal, hogy olyan eseményhez riasztja őket, amely meg sem történt.

Ezek alapján fontos kiemelni, hogy a téves és megtévesztő jelzések nem takarnak valós tűzesetet. Úgyhogy ezek nélkül az elmúlt években azért jóval másképp alakulnak a tűzeseti számok. Amit a lenti táblázatban szemléltetünk:

Ahogy látjuk, az adatokból egyértelműen látszik, hogy valóságos tűzből jóval kevesebb van annál, mint amit a KSH adatokból látunk. Az viszont nem változott, hogy 2021-ről 2022-re sokkal több tűzesetet regisztráltak a katasztrófavédelemnél, több mint 7000-rel:

a tűzoltói beavatkozást igénylő tűzesetek száma 2022-ben 32,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ez egyértelműen az aszály miatt a szabadban keletkezett tüzekre vezethető vissza

- tájékoztatta a Pénzcentrumot a hatóság, amit a következő táblázat kitűnően alá is támaszt.

A katasztrófavédelem emlékeztetett arra is, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján 2022 nyara az átlagnál 2 Celsius-fokkal melegebb volt, 1901 óta a legmelegebb. A nyári csapadékösszeg országosan jelentősen elmaradt az átlagtól, így súlyos aszály alakult ki hazánkban. Ezek az időjárási körülmények pedig jelentősen megnövelték a szabadtéri tüzek kialakulásának kockázatát. „A kora tavaszi és a nyári időszakban tapasztalt extrém csapadékmentes és meleg időszakok miatt az erdő- és vegetációtüzek száma jelentősen megnövekedett az előző évhez képest” - közölték.

Ehhez képest a lakástüzek száma ugyanebben az időszakban érdemben nem változott. A hatóság szerint a minimális növekedés megfelel a lakásállomány növekedésének mértékével. A sérülések számának növekedésével kapcsolatában ugyanakkor azt a tájékoztatást kaptuk, hogy

azok a leggyakrabban lakástüzek során történnek, azonban számuk tavalyi emelkedésében is szerepet játszott a rengeteg szabadtéri tűz.

Hogyan keletkeznek a tüzek?

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a tüzek keletkezési okait vizsgálva különbséget kell tenni a szabadban és az épített környezetben keletkezett tüzek között. A rendkívül aszályos és meleg nyári időjárás hatására annyira kiszáradt a növényzet, hogy a legkisebb szikra és hőforrás is elegendő volt ahhoz, hogy akár több száz hektáros szabadtéri tüzek keletkezzenek. Ezek alapján a következők voltak a legmeghatározóbb okai a szabadtéri tüzeknek 2022-ben:

• nyílt láng használata (39%),
• hulladék- és zöldhulladék-égetés (9%),
• tarlóégetés (5%),
• tábortüzek (4%),
• grillezések (4%),
• eldobott cigarettacsikkek (3%),
• meghibásodott, felhevült mezőgazdasági munkagépek (2%) egyaránt vezettek tüzekhez.

Ehhez képest a tavalyi lakástüzeknél a leggyakrabban:

• elektromos probléma (24,%),
• nyílt láng használata (18%),
• a fűtési rendszer hibája (15%),
• sütés-főzés (8%),
• gaz, szemét égetése (5%),
• dohányzás (3%),
• vagy a kémény műszaki állapota (3%) vezetett tűzhöz.

Ha a lakástüzek keletkezési helyét vizsgáljuk, a leggyakrabban a konyha, a kémény, a hálószoba, a tárolóhelyiség, a nappali és a padlás volt érintett. Miközben 2022-ben 553 esetben merült fel szándékos gyújtogatás gyanúja, egy évvel korábban 578 alkalommal

- tájékoztatta lapunkat Mukics Dániel tűzoltó alezredes, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

A tűzkároknak komoly ára van

Bár a 2022-es adatok még nem ismertek, 2021-ben több mint 6100 tűzeset ügyében fordultak az ügyfelek a biztosítókhoz, amelyek ezekre összesen a hat és fél milliárd forintot meghaladó összeget fizettek ki – derült ki a Mabisz éves tájékoztatójából. Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, a 2021-es  viharszezon, (amely kirívóan katasztrofálisnak bizonyult és a lakásbiztosítási kárkifizetések egyik legnagyobb tételét jelenti) 9,1 milliárdos számlát hagyott maga után.

Érdemes ugyanakkor megjegyezni, míg ez utóbbi összeg az elmúlt tíz év legdrágább szezonját zárta, addig tűzkárokra fizettek már 9 illetve 7 milliárd forintnál is magasabb összeget a biztosítók egy-egy évben. Összesen pedig 2010 óta a 62 milliárd forintot is meghaladják az ezen a jogcímen, közel 77 ezer bejelentés nyomán térített összegek. Fontos ugyanakkor megjegyezni, az esetek számát illetően a tűzoltók statisztikái eltérnek a biztosítókétól, mivel nem minden károsodott otthon tulajdonosa számíthat a társaságok segítségére. 

2022-es adatok alapján ugyanis, a hazai akóingatlanoknak ugyanis csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással.

Fontos tudnivalók a tűzről

A hazai biztosítók nem győzik hangsúlyozni, számos esetben fordul elő, hogy a tűzhelyen felejtett serpenyőben, edényben lévő olaj meggyulladt, a bajt az okozta, hogy nem megfelelő módon kezdték oltani a tüzet. Ilyen esetben soha ne oltsunk vízzel, a legcélszerűbb, ha az edényre egy fedőt helyezünk! 

A Mabisz korábbi közlése szerint gyakori volt az is, hogy a fűtőberendezésekhez túlságosan közel helyezték el a különböző bútorokat, emiatt ezek meggyulladtak. Tüzet okozhat elektromos készülékeink hibás működése, de akár az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése is. Más esetekben a nem megfelelően karbantartott hálózat okozhat komoly károkat.

A szövetség szerint érdemes kiemelni azt is, hogy a lakástüzek többségénél nem közvetlenül a tűz okoz sérülést, hanem a felszabaduló füst vezet füstmérgezéshez, rosszabb esetben halálhoz. Mindez megelőzhető, ha füstérzékelőt helyezünk el a lakásban. Az eszköz 85 decibeles hangerővel jelzi a tüzet annak kezdeti stádiumában, amikor még könnyen meg lehet fékezni. "Ez a hangerő a legmélyebben alvó embert is felébreszti" – hívták fel a figyelmet.