Megvan a hosszú élet titka? Itt a legmagasabb a várható élettartam Magyarországon

A napokban jelent meg a KSH TÉR-KÉP 2020 című kiadványa, mely a járvány első évének legfontosabb viszonyait tárja fel a számok mentén. Az összefoglaló körüljárja többek között a járvány és a turizmus, a társadalmi területi különbségek, a gazdasági környezet és a regionális különbségek témaköreit.

Ennek egyik alfejezete a járási szélsőértékekkel foglalkozik, bizonyos kiemelt mutatók alapján azt vizsgálja, hol a "legjobb", és a "legrosszabb" a helyzet például munkanélküliség, átlagkereset, orvoshiány, vagy éppen a várható élettartam tekintetében. A statisztikai adatok is alátámasztják, amit gyakorlatilag eddig is tudhattunk: akkora területi különbségek tapasztalhatóak határon belül, hogy a nyugati és észak-keleti vidékeken élők úgy érezhetik, mintha nem is ugyanabban az országban élnének.

A nyilvántartott álláskeresők

2020-ban – az év egészét tekintve – a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 460 ezer volt, Azt tudjuk a KSH folyamatos tájékoztatásából, hogy a nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 éves állandó népességből folyamatosan csökken, de még azért van hova javulnia a mutatónak. 2020 decemberében a számuk 290 694, az eloszlásuk országon belül azonban rendkívül egyenleten volt. Arányuk a csornai járásban 0,9 százalék volt, míg az észak-magyarországi encsi térségben 14,4 százalék.

Mint ahogy azt korábban a Pénzcentrum is megírta januárban, átlagosan 16 hónapba, 490 napba telik munkát találni Magyarországon, és bár a foglalkoztatás a kormányzat szerint rekordokat dönt, a képet a hosszú álláskeresési időszak mellett az is árnyalja, hogy az álláskeresők 40,3 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott, a tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők számában 16,8 százalékos növekedés látszik az egy évvel korábbi adathoz képest.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lesújtó számok: bődületesen sokáig maradnak munka nélkül az állást kereső magyarok

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint átlagosan 16 hónapba telik munkát találni Magyarországon.

Éves átlagkeresetek

Az egy adófizetőre jutó személyijövedelemadó-alapot képező éves jövedelem, azaz az éves bruttó jövedelem között is óriási különbségek vannak az ország egyes területein. Budapest II. kerületében ez az összeg 6 millió 157 ezer forint (havi bruttó 513 ezer forint), míg a cigándi járásban 1 millió 931 ezer forint (tehát havi bruttó 160 916 forint) - ez 3,1-szeres különbséget jelent.

Foglalkoztunk már a témával a Pénzcentrum hasábjain is, akkor megállapítottuk, hogy Nyugat- és a Közép-Dunántúli régióban átlag felett kerestek a munkavállalók, míg a Dél-Dunántúlon és az északkeleti megyékben jóval az átlag országos alatti a kereset.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyivel magasabbak a pesti bérek a vidékieknél: 14-szeres különbség is lehet

Budapesten havi nettó 260 ezer forint, a megyei jogú városokban 214 ezer forint volt a kereset, míg a többi városban 186 ezer forint, s végül a községekben 161 ezer forint. A legmagasabb érték Telkiben volt, ahol átlagosan 390 ezer forintot vitt haza egy munkavállaló, míg a legalacsonyabb Csenyétén (havi 31 ezer forint).

Fogy a magyar

Magyarország népessége 1981 óta csökken a természetes fogyás, vagyis a születéseknek a halálozásoktól évről évre elmaradó száma miatt. A rendszerint pozitív nemzetközi vándorlási egyenleg mérsékli a népességfogyás ütemét. 2021. január 1-jén 9 millió 730 ezren éltek Magyarországon, 40 ezer fővel kevesebben, mint egy évvel korábban. 2020-ban közel 141 ezren vesztették életüket, mintegy 11 ezerrel többen az előző évinél.

Az ezer lakosra jutó halálozás számai területenként nagyon eltérően alakulnak, ezt nyilván az is nagyban befolyásolja, hogy az adott térség mennyire sűrűn lakott. A bélapátfalvai járásban ezer lakosra jutó halálozás aránya 24,2% volt 2020-ban, a hajdúhadházi járásban viszont csak 9,6 %.

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutálisan csökken a lakosság: mi folyik Békés, Zala, Nógrád és Somogy megyében?

2021. január 1-jén az ország népességének lélekszáma az előzetes adatok alapján 9 millió 730 ezer fő volt, 39,6 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.

Meddig élünk?

Magyarországon valamivel javulni kezdett a születéskor várható élettartam 1990 és 2019 között: míg a férfiak átlaga 65,1-ről 72,9 évre nőtt, a nőké 73,7 évről 79,3 évre emelkedett. 2020, a járvány éve azonban ebben is változást hozott: csökkent a magyarok várható élettartama. A nőké átlagosan 78,7, a férfiaké 72,2 évre. Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam 2020-ban 78,74 év volt, területenként azonban ez is nagyon eltérő, döbbenetes a különbség: legkevesebb az edelényi járásban, 70, 1 év, legmagasabb pedig a főváros II. kerületében, 80,9 év.

EZ IS ÉRDEKELHET

10 ijesztő tény 2022-ben, amivel előbb-utóbb minden magyar nyugdíjas szembesül

Az elöregedő társadalmakra egyre nagyobb súllyal nehezedik a tb-, a nyugdíj-, az egészségügyi és tartós gondozási rendszerek problémái, vagy az időskori elszegényedés veszélye.

Idősgondozás: egyre aktuálisabb

A népesség öregedésével járó társadalmi, demográfiai problémák az elmúlt évtizedben világszerte az érdeklődés középpontjába kerültek, és mint tapasztaljuk, ezek súlya, jelentősége csak növekszik. Mivel az európai államokban, így Magyarország esetében is az öregedő társadalom már nem csak egy feltételezett jövőkép, hanem realitás, a társadalomnak fel kell készülnie az ebből adódó teendőkre. Pontosan ezért gyűjt a statisztikai hivatal is egyre pontosabb adatokat időseinkről. Ebből megtudhatjuk, hogy a házi segítségnyújtásban részesülők a 65 éves és annál idősebb népesség százalékában Budapest VI. kerületében 0,4 %, a sarkadi járásban pedig 35,3%.

EZ IS ÉRDEKELHET

Küszöbön az összeomlás: nincs, aki gondoskodjon több százezer idős magyarról

A szegény, tanulatlan, idősödő nőkből könnyen lesz feketén foglalkoztatott bentlakásos gondozó egy hazájuktól Nyugatra eső országban.

Az idősgondozás az egész kontinensen megoldatlan, ezért folyamatos a munkaerő, jellemzően nők áramlása Keletről Nyugatra. Tőlünk az Elbán túlra mennek, helyükbe pedig a keleti régióból érkeznek a gondozók, a legtöbben nem szakképzettek, legfeljebb rövid tanfolyamot végeztek. Elindult egy láncreakció, a nyugatra indulók óriási gondozási hiányt hagynak maguk mögött.

Belső migráció

Az, hogy az országon belül keletről nyugatra költöznek az emberek stabil megélhetés reményében, nem újdonság, ám a statisztikai adatok szerint ez a trend felgyorsult az utóbbi években, és úgy tűnik a covid erre még rátesz egy lapáttal. A KSH Térképe szerint az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási egyenleg 2020-ban a gönci járásban –17,4 % volt, Balatonalmádi környékén viszont +45,3%.

Hazánkban a legkedveltebb régiók Közép-Magyarország, Nyugat- és Közép-Dunántúl, de a régiókon belül egyáltalán nem homogén a kép, ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg  és  Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből volt a legnagyobb mértékű az elvándorlás.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lassan tényleg kiürül az ország keleti fele: tömegek menekülnek ezekről a településekről

Az, hogy az országon belül költöznek az emberek stabil megélhetés reményében nem újdonság, ám ez a trend felgyorsult az utóbbi években.

Üres praxisok

2010 és 2020 között 556 fővel (7%-kal) csökkent a praktizáló háziorvosok száma. A KSH legfrissebb (2020-as) adatai szerint a 5895 praktizáló háziorvos több mint 63 millió esetet látott el. Ha a területi megoszlást nézzük, kiderül, hogy az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 2020-ban 2694 fő volt a pannonhalmi járásban, a sellyeiben pedig 975 fő.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kritikus a helyzet ezeken a településeken: több mint 800 ezer magyar egészsége a tét

2019 év elején még 373 tartósan betöltetlen körzetet tartottak számon, 2021-re ez a szám 482-re emelkedett. 2022 januárjában pedig már 559 ilyen praxis volt Magyarországon.

2022 elején a háziorvosi praxisok 10%-a betöltetlen Magyarországon. A betöltetlen praxisok növekvő számának egyik oka, hogy a háziorvosok körében jelentős az elöregedés, azaz a nyugdíjba vonuló orvosok helyett nincs utánpótlás.

Iskolahiány, tanárhiány

De nem csak orvosból, iskolából és tanárból is nagy a hiány, egy kutatás szerint az iskolák 43 százalékában nincs elég matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai tanár, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika- és idegennyelv-tanár.

De persze sok helyen még ennél is rosszabb a helyzet, még iskola sincs számos magyar kistelepülésen. Az általános iskolák nappali rendszerű oktatásában tanulókból a más településről bejárók aránya 2020-ban a sellyei járásban 59,5% volt – ez a legmagasabb az országban, legalacsonyabb pedig a hajdúböszörményi járásban, ott 0,9 %.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nesze neked tanárhiány: őrülten kevés gyerek jut egyetlen pedagógusra a magyar iskolákban

Magyarországon átlagosan mindössze 10 diák jut egy általános iskolai pedagógusra. Ez majdnem az egyik legkevesebb szám az EU-ban.

Az EU-ban az egy tanárra jutó átlagos tanulószám az általános iskolákban 13,5. Magyarországon ehhez képest csupán 10, ami a negyedik legkevesebb az EU-ban.