13 kérdés és válasz a CSOK-ról: mutatjuk a legfontosabbakat

Az alábbiakban néhány, a február 11-ei hatályba lépés után felmerült kérdést tisztázunk a CSOK-ról.

1. Jól értelmezzük-e, hogy vissza nem térítendő állami támogatást (pl. szocpolt) már igénybe vett igénylők esetében újonnan születő (korábban nem vállalt) gyermekre minden esetben az összes meglévő vagy vállalt gyermek után járó támogatási összeg és a már felvett támogatás különbözete vehető igénybe?

Igen.

2. Igényelheti-e a 10 millió forintos CSOK-ot harmadik gyermeke után az, aki ezt a gyermekét korábban előre vállalta? Ha "nem" a válasz, akkor van-e arra lehetőség, hogy mégis hozzájusson a 10 millió forintos összeghez, amennyiben felbontja korábbi támogatási szerződését?

Nem, csak akkor, ha a gyermekvállalás már teljesült. Amennyiben felbontja a korábbi szerződést, azzal szerződésszegést követ el, és a támogatás vissza kell fizetnie, amivel viszont támogatást igénybe vevőnek minősül, így csak a különbözeti összeget veheti igénybe.

3. Amennyiben hatályban marad a mostani szabályozás, jogosult lesz-e a 7,4 millió forintos különbözetre az, aki most felveszi a 2,6 millió forintos CSOK-ot, majd két év múlva harmadik, előre nem vállalt gyermeke születik, és egy másik új lakásra viszi tovább a támogatást?

Elviekben igen.

4. Jól értelmezzük-e, hogy a 3 százalékos kamatozású hitel esetében nemcsak a 30 millió forintos lakásösszeg-határt törölték el, hanem azt a szabályt is, hogy csak házaspár igényelheti ezt a hitelt?

Igen, az is eltörlésre került. Azonban, ha a teljes 10 millió Ft-os CSOK igénylésről (tehát nem különbözeti összegről) beszélünk, és a 3 gyermek eléréséhez vállalni is szükséges, ott továbbra is a fiatal házaspár lehet az igénylő. Viszont, ha a 3 gyermek már megvan (tehát nincs vállalás), ott nem előírás a házas családi állapot, az igénylő lehet egyedülálló vagy élettársi kapcsolatban is.

5. Jól értelmezzük-e, hogy a 3 százalékos kamatozású hitelt most már az is felveheti, aki korábban vett már igénybe kamattámogatott hitelt?

Igen. Az új és a használt lakásra vonatkozó szabályozás szerint is a támogatott lakásnak egyedi fűtési móddal kell rendelkeznie.

6. Ide tartoznak-e a távhős fűtéssel rendelkező lakások? Ha igen, miért, ha nem, miért nem?

A távhő központos fűtési módnak számít. Az egyedi fűtési mód: szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtés, elektromos hőtároló kályha, gázfűtés. A jogszabály ugyanakkor a "legalább" elvárásokat tartalmazza a lakás vonatkozásában, így az a lakás, amely távfűtéssel rendelkezik, megfelel "a legalább egyedi fűtésmóddal rendelkezik" elvárásnak.

7. Beszámít-e új építésű ház bekerülési költségébe a napkollektor, a napelem, a geotermikus fűtés és melegvíz, a saját udvari szélerőmű vagy a kútfúrás bekerülési költsége? Ha igen, melyik jogszabályi hely szabályozza ezeket?

Nem tartoznak bele, hiszen nem nevesíti ezeket (vagy ezek kategóriáit) a kormányrendelet.

8. Igényelheti-e a CSOK-ot egy egyedülálló és GYES-en, GYED-en lévő anya?

Nem, mert nem fog igazolást kapni az OEP-től.

9. Hogy kell értelmezni a két rendeletben azt a kitételt, hogy "az e rendeletben meghatározott kamatszámítás során a kamat nem tőkésíthető"?

Ez a késedelmi kamat esetében a kamatos kamatszámítás helyett egyszerű, lineáris kamatszámítás léptet életbe? Igen, lineáris kamatszámítás, lásd a fenti "büntetéseket." Használt lakásra is igényelhető CSOK, ha az igénylőnek legfeljebb 50 százalékos lakástulajdona van másik lakásban, és nem is kell megválnia lakástulajdonától.

10. Házaspárok vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élők esetében sem kell-e megválni az előző lakástulajdontól, ha 50-50 százalékos tulajdonrésszel rendelkeznek benne? Vagy nekik együttesen kell megfelelniük a legfeljebb 50 százalékos kritériumnak?

Együttesen kell megfelelniük ennek a kitételnek: az igénylőknek (párnak együtt) összesen lehet legfeljebb 50 százaléknyi tulajdona.

11. Hogy kell értelmezni azt, hogy a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása nem minősül a lakás bővítésének?

Például a terasz beépítése szobaként, vagy a konyha átalakítása szobává. A beépítetlen tetőtérben történő szoba kialakítása megfelel a jogszabályi elvárásnak.

12. Bővítésnek tekinthető-e a CSOK igénybevétele során, ha az üres tetőtérbe mindössze egy 10 négyzetméteres lakószoba kerül beépítésre?

Igen, mivel egy lakószoba minimális alapterületének a 8 négyzetmétert kell meghaladnia.

13. Igényelhető-e a CSOK üdülőövezetben lévő ház építéséhez? Mikor igen, mikor nem?

Amennyiben az építési engedély (vagy az egyszerűsített bejelentési szabályokhoz tartozó dokumentum) lakóház építésére szól, valamint annak felépítése után az ingatlan-nyilvántartásba is ilyen jogcímen kerül bejegyzésre, úgy igen. Azonban, ha ez nem valósul meg, úgy annak jogi következményeit az ügyfél viseli.