A Pénzcentrum értesülései szerint órákon belül elindul Magyarország elektronikus ingatlan-nyilvántartás rendszere, az E-ING.

Friss adatok szerint nem nőttek jelentősen a lakbérek: akkor mégis miért fizetünk mégis többet?
A KSH-ingatlan.com márciusi lakbérindexe szerint a fővárosi lakbérek 0,7 százalékkal emelkedtek februárhoz képest, országos szinten 0,1 százalékos volt a drágulás, ami lényegében stagnálás, éves összevetésben a budapesti 6,7 százalékos növekedést országosan 7,6 százalékos drágulás kísérte márciusban - közölte az ingatlan.com csütörtökön
Április elején a fővárosban az átlagos bérleti díj 250 ezer forint volt. Hozzátették, hogy már nincs olyan vármegyeszékhely, ahol 100 ezer forint alatt maradna az átlagos lakbér. A legdrágább nagyváros Debrecen, amely tizenegy budapesti kerületet is megelőz a 225 ezer forintos átlagértékével.
Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője a közleményben kifejtette, hogy a bérleti díjak növekedése jelentősen elmaradt a 2025 januárjában tapasztalt évi 9-10 százalékos emelkedéstől. Hozzátette, hogy a Budapesten márciusban bekövetkezett havi drágulás főként a pesti belső kerületeknek és a budai hegyvidéki városrészeknek köszönhető, amelyekben 1 százalékot meghaladó növekedés történt. Jelenleg országosan több mint 17 700 kiadó lakóingatlanból válogathatnak a bérlők, ám a kínálat az előző hónapokban látott befektetői aktivitás miatt még tovább emelkedhet - tette hozzá.
Az adatok szerint április első másfél hetében a XIII. kerületben volt a legtöbb elérhető kiadó lakás, az átlagos bérleti díj 250 ezer forintot tett ki. A második legszélesebb választékot a XI. kerület nyújtja 260 ezres átlagárral, a harmadik pedig a VI. kerület, ám ott 280 ezer forint a kiadó ingatlanok középértéke. Csepel a legolcsóbb, 180 ezer forintos átlagos bérleti díjjal.
A vármegyeszékhelyek közott a legdrágább Debrecent Győr, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Pécs és Veszprém követi, utóbbi vármegyeszékhelyeken 170-190 ezer forint az átlagos lakbér - ismertették a közleményben.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.


