Mit hoz a karácsonyi csomag? Időben cseréld le a lakásod!

Ahhoz, hogy tisztában legyünk a javaslat elfogadásának súlyával, nézzük meg, hogy eddig milyen feltételekkel lehetett lakást eladni.

A személyi jövedelemadó törvény szerint az átruházásából származó jövedelem után a magánszemélyt adókötelezettség terheli. Ha eladunk egy lakást, akkor az után személyi jövedelemadót kell fizetni. Az adót a bevételből a megszerzésre fordított összeg, illetve az átruházással kapcsolatos kiadások levonása után maradó részre kell fizetni.

Ha a lakást a megszerzéstől számított 5 éven belül adjuk el, akkor a teljes összeg után kell adózni, az utána következő években viszont évente 10 százalékkal csökken az adó alapja. Vagyis a 15 évben vagy annál később történő eladás esetén már nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Az adó mértéke 25 százalék.

Emellett van még az úgynevezett lakásszerzési kedvezmény, aminek keretein belül ha az eladás előtti 12 hónapban, vagy az azt követő 60 hónapban az eladó lakásvásárlásra fordítja az eladásból származó összeget, akkor nem kell utána megfizetni, vagy ha már megfizette, akkor vissza lehet igényelni az adót.

A személyi jövedelemadó mellett viszont van egy másik kötelezettség is aminek eleget kell tenni, mégpedig az illetékfizetés. A fizetési kötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik, és alapja a lakás forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%. Lakástulajdon vásárlása esetén, viszont ha a vevő a másik (régi) lakását a vásárlást előtti vagy utáni egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakás forgalmi értékének a különbözete.

A jelenlegi jogszabályi keretek között ilyen feltételekkel és kötelezettségekkel lehet eladni egy lakást. Viszont a hétfőn elfogadott javaslat értelmében gyakorlatilag megszűnnek az eladáshoz kapcsolódó kedvezmények, vagyis nem biztos, hogy a különbözet után befizetett szja-t a lakásszerzési kedvezmény keretein belül visszakapja az eladó, ugyanis Index hírei szerint az APEH jogköre lesz eldönteni, hogy az adózó vagyoni helyzete indokolja-e a visszaigénylést. Ez alól egy kivétel lesz, ha az eladást követő két éven belül az eladó otthonba megy, és ennek fedezésére fordítja a vételárat.

A személyi jövedelemadót tekintve viszont a lakások eladásából származó jövedelem (a vételár és az eladási ár közötti különbözet) viszont 15 év helyett csak 5 évig lesz adóköteles, vagyis a hatodik évben az eddigiekkel ellentétben úgy adhatjuk el a lakást, hogy nem kell utána adózni.

A bevezetett változásokról Lőcsei Tamást kérdeztük, a PricewaterhouseCoopers Partnerét. Az eddig kapott értesülések mellett azt is elmondta, hogy aki két éven belül 3-nál több ingatlant értékesít, az már üzletszerű tevékenységnek fog számítani, és ezzela 4. ingatlan áfa-kötelessé válik.

Véleménye szerint viszont az értékalapú építmény és telekadó viszont az eladási szabályok változása mellett szintén nagy port kavarhat, bár egyelőre még mindenki reménykedik. Bár hivatalos forrás erről nincsen, sokan úgy gondolják, hogy a 2009-es bevezetése előtt enyhíteni fognak a kivetendő adó feltételein, és bevezetnek egy értékhatárt, ami alatt nem kell ezt az adónemet fizetni a lakástulajdonosnak.

Emellett viszont figyelembe kell venni azt a helyzetet, hogy az önkormányzatok már eddig is közel 80 százaléka szedte az építményadót, és a gazdasági helyzetük miatt nem lesz opcionális az adó kivetése, rá lesznek erre kényszerítve.

Mit hoz a változás az ingatlanpiacon? Megszólaltak a szakértők