Nehéz az útja rengeteg magyar családnak: ezeket a gyerekeket fogadják örökbe tömegével itthon

Az elmúlt hetekben már többször foglalkoztunk a nehéz sorsú, árva gyermkek helyzetével. Írtunk a gyermekotthonokról és megnéztük a magyar inkubátor helyzetet is, most pedig az örökbefogadás főbb kérdéseit járjuk körbe. Megnéztük, hogy milyen korú és státuszú gyerekeket fogadnak örökbe, hogyan alakulnak a számok ebben a témában, és a cikk végén arra is kitérünk, hogy milyen feltételei vannak az örökbefogadásnak.

A cikkben a KSH által elérhető adatokból dolgoztunk. 2018-ban kiadott a hivatal egy részletesebb elemzést a témában, így a cikkben vannak ábrák melyek 2017-ig bezárólag tartalmazzák az adatokat, míg a minden évben számba vett örökbefogadási adatok 2022-ig állnak rendelkezésre (de azok kevésbé részletesek), tehát akad olyan statisztika is, ami 2017-nél frissebb adatokat tartalmaz. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Kevesen vállalják be: havi 80 ezer forintos extra juttatás jár ezeknek a magyar szülőknek

Ma Magyarországon minden gyermekvédelmi gondoskodásba került, 12 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni, ez nem tud megvalósulni.

Örökbefogadás és korcsoportok

Magyarországon az örökbefogadási eljárás során általában a gyermek korcsoportja szerint történik a kiválasztás és az örökbefogadás folyamata. A gyerekek általában különböző korúak lehetnek, és az örökbefogadó szülők gyakran meghatározott korcsoportban keresnek gyermeket az örökbefogadáshoz. Általában három fő korcsoportot különböztetünk meg:

Csecsemők és kisgyermekek: Ezek a gyerekek legfeljebb néhány évesek lehetnek, és általában azok az örökbefogadók érdeklődnek irántuk, akik szeretnének a gyermek korai életében részt venni, és saját családot alapítani velük. Az örökbefogadás ebben a korcsoportban általában nagyobb kihívást jelenthet, mivel a kisgyerekek iránt nagy a kereslet, és kevesebb a rendelkezésre álló gyermek.

Kisiskolások és serdülők: Ezek a gyerekek általában az iskolás korcsoportba tartoznak, és már kialakultak a saját személyiségük és érdeklődési területeik. Az örökbefogadók, akik ilyen korú gyereket keresnek, általában fel vannak készülve a gyermeknevelés kihívásaira, és készek segíteni a gyereknek az alkalmazkodásban az új környezethez.

Idősebb gyerekek és testvércsoportok: Ezek a gyerekek általában serdülőkorban vagy annál idősebbek, és gyakran testvércsoportokat alkotnak. Az örökbefogadó szülők, akik ilyen korú vagy testvércsoportú gyereket választanak, gyakran tapasztaltabbak és felkészültebbek az örökbefogadás kihívásaira. Fontos számukra, hogy segítsenek ezeknek a gyerekeknek a stabil otthon megtalálásában és a sikeres integrációban.

Összességében Magyarországon az örökbefogadási folyamat a gyerekek korcsoportjának megfelelően alakul, és az örökbefogadó szülőknek lehetőségük van arra, hogy megtalálják a számukra legmegfelelőbb gyermeket az örökbefogadásra. A következő ábrán a KSH által elérhető adatokból készítettünk egy diagramot a korcsoportok örökbefogadási számairól. Ehhez a legfrissebb adat 2017-es, így az ábrán is eddig láthatóak az értékek. 

Az örökbe fogadható gyerekek arányában a 3 év alattiak vannak a legkevesebben és a 10 év felettiek vannak rendre a legtöbben. Ennek oka elsősorban az, hogy az örökbe fogadni kívánó párok előnyben részesítik a kisebb gyermekeket. Így már a gyermek egészen kiskorától kezdve részt tudnak venni a szocializációja során, ami a gyermeknek és a szülőknek is előny. Azonban a nagyobb gyerekek családhoz kerülése is fontos, hogy számukra is lehetséges nyíljon a biztonságos családi környezetre. 

Az örökbefogadás típusai

Az örökbefogadás két fő típusa létezik a titkos és a nyílt örökbefogadás, illetve a legegyszerűbb és leggyakoribb este a rokoni vagy házastársi örökbe adás. Ez utolsó az, amikor a szülők egy rokon részére mondanak le a gyermekük gyámságáról és nem meglepő módon ez jár a legkevesebb jogi ügyintézéssel. 

A titkos örökbefogadás során az örökbefogadás tényét és a biológiai szülők személyazonosságát titokban tartják az örökbefogadó és az örökbefogadott gyermek előtt. Ez azt jelenti, hogy

az örökbefogadott gyermek nem tudja meg az örökbefogadásról szóló információkat,

és nem kap semmilyen információt biológiai szüleiről, azokról a körülményekről, amelyek miatt az örökbefogadásra került sor, vagy bármilyen genetikai vagy öröklött egészségügyi információról.

A nyílt örökbefogadás során az örökbefogadók és a biológiai szülők nyíltan kommunikálnak egymással és egyezségre jutnak az örökbefogadás körülményeiről és a kapcsolattartási lehetőségekről.

Ez lehetőséget ad az örökbefogadott gyermeknek, hogy ismerje és kapcsolatot tartson fenn biológiai szüleivel,

valamint hogy megismerje saját származását és családi történetét. A nyílt örökbefogadás lehetővé teszi a biológiai szülőknek és az örökbefogadóknak, hogy közösen részt vegyenek a gyermek életében és döntéseiben, és támogassák egymást az örökbefogadás utáni kezelésben. A következő diagramon a KSH által erre fellelhető adatok alapján készítettünk egy ábrát.

Ahogy fentebb is írtuk a leggyakoribb a rokoni örökbe adás és ez az ábrán is igen látványos. A vizsgált 4 évben is az örökbe adások 60-70%-a is ebbe a típusba tartozott. Azonban az is látszik az ábrán, hogy mindegyik típusban növekedést láthatunk, ahogy az is leolvasható, hogy maga az örökbe adások száma is növekedésnek indult. 

A következő táblázatban azt vetettük össze a KSH-n elérhető adatok alapján, hogyan alakultak az örökbefogadási adatok, valamint külön kitértünk az örökbe fogadható gyermekek számára is különböző altípusok szerint. 

Az adatok alapján elmondható, hogy 2000 és 2022 között nincs jelentős változás az engedélyezett örökbefogadások számában. Van ingadozás, de átlagosan 900 körül mozog ez az érték. Ami viszont látványosabb, hogy a nyilvántartásba felvett örökbe fogadható gyermekek száma csökkent. Ha megnézzük a három nagy vizsgált kategóriát, látható, hogy a 3 év alatti gyermekekből van a legkevesebb, azonban ez nem meglepő, a legtöbben az egészen kis gyermekek, csecsemők örökbefogadását preferálják. 

2022-re a feltüntetett kategóriák ollója egészen bezárult, míg 2004-ben közel 10-szer annyi volt a 10 év feletti gyerek a nyilvántartott örökbefogadható gyermekek között, mint 3 év alatti, addig ez az érték 2022-re 215 darab gyermekre csökkent. 

Ki/kik fogadhat(nak)örökbe?

Magyarországon az örökbefogadás szabályait törvények és jogszabályok szabályozzák. Az örökbefogadók körét és feltételeit alapvetően az Alaptörvény, a Polgári Törvénykönyv és az Örökbefogadásról szóló törvény határozza meg. Általánosságban elmondható, hogy az örökbefogadási eljárás során az alábbi személyek fogadhatnak örökbe Magyarországon:

• Házaspárok: Magyarországon a házaspárok közösen tudnak örökbe fogadni, feltéve hogy a házasságuk legalább két éve fennáll.
• Egyedülálló személyek: Egyedülállók is örökbe fogadhatnak, azonban szigorúbb feltételekkel, és általában az egyedülállók csak idősebb vagy nehezen örökbe fogadható gyerekek számára választhatnak örökbefogadást.
• Együtt élő pár: Nem házas párok vagy élettársak is örökbe fogadhatnak, ha együttnevelési tervet nyújtanak be és egyéb jogszabályoknak megfelelnek.

Fontos megjegyezni, hogy az örökbefogadóknak meg kell felelniük bizonyos feltételeknek és követelményeknek, 

egészségügyi és pszichológiai vizsgálatoknak kell alávetniük magukat, valamint kellő anyagi stabilitással kell rendelkezniük ahhoz, hogy gondoskodni tudjanak a gyermekről.

Az örökbefogadási eljárás részletes szabályait a jogszabályok részletesen meghatározzák, és az eljárás során az örökbefogadókat alaposan ellenőrzik és tanácsokkal látják el az örökbefogadás folyamatában. A következő ábrán a nyilvántartott örökbefogadásra alkalmas személyek számát látjuk 2004 és 2022 között. 

Az ábra alapján látható, hogy a vizsgált periódusban egy erős növekedés látható az alkalmasnak vélt szülők körében, míg 2004-ben csupán 1 184 ember került a nyilvántartásba, addig ez a szám 2022-re 3 016-ra nőtt, de 2019-től már 3 000 alá nem ment ez az érték.