Durva: annyiba kerül ma egy gyerek, mint Pesten egy lakás

Az elmúlt hetekben azt számolgattuk, hogy a gyermek bizonyos életszakaszaiban mekkora költséget jelent a nevelése. Tudományosan megalapozott kutatás már 10 éve nem készült Magyarországon: a TÁRKI 2007-ben számolta ki, hogy mennyibe kerül egy gyermek felnevelése 18 éves koráig, a tanulmányhoz viszont 4 éves adatokat használt, ezért így 2017-ben nem lenne szerencsés az abban közölt számokra támaszkodni. Az viszont már a 10 éves tanulmányban is szembetűnő, hogy eszméletlenül magas összeg jött ki a számolgatás végére: több, mint 30 millió forint. És ebben még nincsenek benne az egyetemi tanulmányok, és az azokhoz kapcsolódó származékos költségek. A TÁRKI-tanulmány készítői

A tanulmány szerint ugyanis a szülők évente 404 ezer és 1 millió 663 ezer forint közötti értékű munkát végeznek otthon, amelyek a gyermekneveléshez kapcsolódnak.

A TÁRKI-kutatás gondolatmenete szerint január közepén a HVG is készített egy gyors számítást, melyben már a 2016-os átlagfizetéshez viszonyították a költségeket. Arra jutottak, hogy az elmúlt években 3,9 millió forintba kerülhetett egy egyedüli gyermek, a szülei 731 ezer forintot költöttek rá és 3,2 millió forint értéket képviselt a gondozásához kapcsolódó munkák. Eszerint 18 éves koráig akár 70 millió forintot is áldozhattak a szülők az egykékre. Kétgyermekeseknél ez az összeg gyermekenként 41 millió forintra jött ki, nagycsaládosoknál pedig 38 millió forint gyermekenként. Ez az átlag és az egészséges gyermekekre vonatkozó számítás.

Mi a korábbi számításainknál kizárólag a költségeket vizsgáltuk, egészen a várandósság kezdetétől a középiskola végéig. Illetve korábban azt is kiszámoltunk, hogy mennyibe kerül a családnak, és milyen költségekkel kell számolniuk, ha egyetemre megy a "gyerek". Most összegezzük, mennyit is költenek a magyar szülők csemetéjükre.

Drága kezdetek

A várandósság ideje alatt a leendő szülők már felkészülnek a baba érkezésére. Első számításunk szerint, amelyben az orvosi költségeket és az alapvető, legszükségesebb (vagy annak vélt) olcsóbb babaholmikat vettük figyelembe, 412 ezer forintra tudtuk kihozni. Ebben az esetben használtak a bababútorok, és a babakocsi is, valamint mindenből a lehető legolcsóbbat kerestük. Ha a minőségibb, de messze nem luxus dolgokat vásárolják meg a szülők, akkor ugyanezeket a termékeket (plusz orvosi költségek) nézve 913 000 forintot költenek a babavárás során.

Az első hat év sem éppen pénztárcabarát: ha állami bölcsődébe és óvodába jár a gyermek, a szülei használt ruhákat is vásárolnak neki, és csak kevés játékot kap, akkor 1 millió 350 ezer forintra tudtuk kihozni a legolcsóbban. Egy olyan családnak, amely egy alsóbb árkategóriás magánóvodát megenged magának, új ruhákat, és picivel több játékot vesz a gyermekének, de még messze nem luxusban nevelik csemetéjüket, akkor ugyanez az időszak 4 470 000 forintba kerülhet.

Ha még csak az iskola táska lenne nehéz...

Az alsó tagozat még annyira nem jelent feltétlenül nagy költséget akkor, ha a család olyan vidéki városban él, ahol nincs szükség tömegközlekedésre, és a gyermek semmilyen különórára nem jár. Az iskolai költségek mellett még ruházkodást is számoltunk, az összköltség négy év alatt eléri a 800 ezer forintot. Abban az esetben, ha a gyermek jár különórára, tömegközlekedéssel tud csak eljutni az iskolába, nyáron egy-egy olcsóbb táborba is befizetik a szülők, akkor az alsó tagozatos évek (ebben még mindig nincsenek luxus cuccok) 1 500 000 forintba kerülhetnek.

KATTINTS! A gatyája is rámegy a szülőknek a magyar közoktatásra

Ahogy nő a gyermek, és belép a tinédzserkorba, egyre nagyobb költségek merülnek fel. Ehhez hozzátartozik persze az is, hogy szeretne továbbtanulni, és az ehhez gyakran szükség van különórákra is, és persze ha még hobbija is, az szintén plusz elfoglaltság, és plusz kiadást. Ráadásul a tizenévesek keresik magukat, alakul a személyiség, a stílus, ami gyakran szintén plusz költséget jelent, és az sem mindegy ebben a korban, hogy milyen ruhát viselnek. A felső tagozatosokat és a gimnazistákat egy lapon említjük, és a nyolc év költségeit összeszámoljuk: a tankönyveket, tanszereket, menzát, és még egy minimális ruházkodást, de nem jár különórára, nem volt osztálykiránduláson, és zsebpénzt sem kap, akkor kicsivel több, mint 3 millió forintra ki lehetett hozni a végösszeget.

Abban az esetben, ha a gyermeknek tömegközlekedéssel jár iskolába, kollégiumban lakik, vannak különórái, kap egy kis zsebpénzt, és időnként vesznek neki a szülei egy márkásabb cipőt, akkor a számolgatásaink alapján a nyolc év költsége 7 176 000 forint kiadást jelent.

Ennél a pontnál muszáj megállni egy kicsit, mert 18 éves, tehát papíron felnőtt lett a család csemetéje. Összegezzük, mennyibe is került a 18 év, ha mindenből a minimumot és a legolcsóbbakat vásároljuk, és mennyi a végösszeg akkor, ha egy átlagos életszínvonalon él és gazdálkodik a család. Az első összeg 5 602 000, a második viszont 14 043 000 forint.

Nem számoltunk viszont olyan szükséges kiegészítőkkel, mint új íróasztal, számítógép, és azzal, hogy egy tizenéves már nem szeretne Micimackót látni a szobája falán, és régen kinőtte már a bababútorokat is. A gyerekkor során legalább kétszer van olyan pillanat, amikor nincs mese, muszáj a komplett szobát átalakítani. Kinövi a rácsos ágyat, a bababútorokat, és a nagyobb méretű ruhák nagyobb helyet is foglalnak. Nem is beszélve a 18 éve alatt felhalmozódó kacatokról. A szoba kétszeri átalakítására nyugodtan számolhatunk másfél millió forintot.

A kalkulációnk során csak konkrétan a gyermeknevelésre költött forintokat számolgattuk, a felmerülő költségek összetételét és a piaci árakat vizsgáltuk. Az, hogy mekkora értékű munka az, amit a szülei az ő gondozására fordítanak, mennyit utaznak, vagy költenek családi programokra, illetve mekkora fizetéskiesést okoz (általában) az édesanyának az otthon töltött időszak, nem volt célunk összeszámolni. Mint ahogy azt sem, hogy a gyermek születésével, mennyivel emelkedik a szabadságok száma, és mennyi pluszt jelent a büdzsének például az, hogy jár családi adókedvezmény, családi pótlék, vagy esetleg iskolakezdési támogatás. A szociológiai felmérések szerint az is elmondható, hogy a család költségvetése a fizetések mértéke mellett a szülők iskolázottságától is függ.

Az igazán nagy különbség az érettségizett és a diplomások között látható, utóbbiak ugyanis akár kétszer-háromszor többet áldoznak a gyermek oktatására. A fenti példa tökéletesen mutatja, miért lehetetlen egy konkrét számot felmutatni, mennyibe kerül egy gyermek felnevelése. Nagyon széles skálán mozognak a költségek.

Ráadásul az esetek nagy részében a szülők "feladata" nem ér véget abban a pillanatban, amikor a gyerekük betölti a 18. életévét. Ma már az sem számít kirívónak, ha egy fiatal a húszas éveiben (gyakran még a harmincas éveiben is) otthon lakik. Egyre többen tanulnak tovább érettségi után, a felsőoktatásban töltött évek pedig szintén passzív időszaknak számítanak munkaerő-piaci szempontból. Ez az időszak megterhelő lehet a szülőknek, hiszen sok esetben még egy háztartást kell fenntartaniuk. És akkor még a félévente több százezres tandíjról nem is beszéltünk, mert nem mindenki államilag finanszírozott képzésen tanul. A diploma, a nyelvvizsga, és a jogosítvány is sokba kerül.

Az már csak hab a tortán, ha a szülők úgy engedik útnak csemetéjüket, hogy mindennel felruházzák, amire a felnőtt életében szüksége lehet, például lakást és autót is vesznek neki.