Küszöbön az összeomlás: 402 ezer magyar nyugdíjas kerülhet a tönk szélére 2024-ben

A magyaroknak 19,7 százalékát fenyegette a társadalmi kirekesztődés, valamint szegénység kockázata 2023-ban, ez az arány több, mint 1 százalékkal emelkedett a 2022-es évhez képest, az évek óta tartó javuló tendencia megtört. Az EU-ban magasabb volt az arány tavaly a magyarországinál: 21,4 százalék, ez 0,2 százalékponttal kevesebb, mint 2022-ben, a 2019-es állapotokhoz képest viszont még mindig valamivel magasabb. Magyarország nincs is a legrosszabb arányt felmutató országok között: a románoknál, bolgároknál, szerbeknél sokkal rosszabb a helyzet, de előttünk vannak például a spanyolok, görögök, németek, franciák és horvátok is. Az arány a cseheknél és szlovéneknél a legjobb, a 15 százalékot sem éri el.

Az, hogy egy országban magas az elszegényedés, társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya, nem feltétlenü jelenti, hogy ez az idős lakosságot halmozottan sújtja. Törökországban, Montenegróban, Spanyolországban vagy épp Luxemburgban jelentősen nagyobb a teljes lakosságra vetített arány, mintha csak a 65 év feletti korosztályt vizsgáljuk. Más országokban viszont valóban sokkal kitettebbek az időseknek ennek a problémának: például Észtországban a lakosság 24,2 százalékát fenyegeti az elszegényedés, viszont a 65 év felettiek körében az arány 47 százalékos. A letteknél, litvánoknák, horvátoknál és Máltán, Cipruson, Svájcban is nagy különbségeket láthatunk. Magyarországon csak az idősek korosztályát nézve már rosszabb a mutatónk (21,3%), mint az EU-átlag (19,8%).

A friss, 2023-as adatok szerint Magyarországon a lakosság 19,7 százalékát, mintegy 1,872 millió lakost fenyeget az elszegényedés réme, az idősödő, 65 év feletti korosztályban pedig 402 ezer lakost - így a 2022-es adatokhoz képest a teljes lakosságban ez 7 százalékos, az idősek körében 17,9 százalékos emelkedést jelent.

Amint a grafikonon is látható, a magyar lakosság körében megfigyelhető, évek óta tartó mérséklődési tendencia megtört, mivel a 2023-as arány magasabb, mint a 2022-es. A 65 év felettiek körében Magyarországon eddig 2020-ban volt a legmagasabb arány (20,3%), amely az EU-átlagot is meghaladta abban az évben. Azóta csökkenés mutatkozott, de 2023-ban ismét meredekebb emelkedés látszik, és a 2020-as értéket is meghaladta az elszegényedéstől, társadalmi kirekesztéstől fenyegetett idősek aránya (21,3%). Így már a 65 év feletti magyaroknak több mint az ötödét érinti ez a probléma:

Ha pedig megvizsgáljuk az összes korcsoportot, látható, hogy 2023-ban Magyarországon a 6 éven aluli korosztályban volt a legmagasabb az aránya az elszegényedés kockázatának kitetteknek, a kisgyermekek negyedét fenyegeti ez a probléma. Arányuk magasabb is, mint az EU-átlag, mely a 6-11 évesek és a 65 év felettiek korosztályára jellemző:

2022-ben egyedül a nyugdíjkorhatár betöltése előtt álló 55-64 éves korosztályban volt Magyarországon rosszabb arány, mint az Unióban. 2023-ra viszont Magyarországon sok korosztályban emelkedés történt, különösen a szépkorúak és a kisgyermekek körében. Csökkenés csak a nyugdíj előtt álló korosztályban látható.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt él a legtöbb egészséges, jómódú nyugdíjas az országban 2024-ben: mégis, mit tudhatnak?

Vannak olyan vármegyék, ahol már csaknem a népesség negyede nyugdíjaskorú, miközben Pest megyében mindössze 18 százalékos a 65. életévüket betöltöttek aránya.

Egyre nő a szakadék a nyugdíjasok között

Az elmúlt öt évben tovább mélyült az anyagi szakadék magyar nyugdíjas és nyugdíjas között. A folyamat, mely során az alacsony nyugdíjat kapók egyre inkább elszegényednek, a magas járandóságot kapók pedig egyre tehetősebbek lesznek, korábban lassan zajlott, azonban az utóbbi időben a többszöri magas nyugdíjemelések hatására felgyorsult.

2020-ban még háromezer nyugdíjas, illetve más ellátásban részesülő személy sem volt az országban, akinek a havi járandósága a félmillió forintot meghaladta volna. 2024-ben már több mint 60 ezres tábort alkotnak. Eközben van 181 ezer öregségi nyugdíjas, akinek még a 120 ezer forintot sem éri el a havi ellátásának az összege.A nyugdíjasok jövedelmi helyzetével mélyebben ebben az elemzésben foglalkoztunk.

Az EU-csatlakozás 20. évfordulója alkalmából a GKI azt is megvizsgálta, hogy a hazai vásárlóerő-paritáson számított nyugdíjak 76 százalékkal emelkedtek a vizsgált időszakban. Azt viszont hozzátették, hogy bár a magyar nyugdíjasok kilátásai jobbak, mint 20 éve voltak, régiós helyzetvesztésünk egyértelmű: az előző 20 évben a lengyel, a szlovák és a román nyugdíjak is lehagyták a hazaiakat. Ezzel a 2004-es 19. helyről a 23.-ra csúsztunk vissza 2021-re az Unióban.