Óriási meglepetés érheti a magyar nyugdíjasokat a bolti kasszáknál: ennek rengetegen fognak örülni

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábban a Pénzcentrum által is közzétett adatai szerint 2024 júniusában 3,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Ez 0,3 százalékpontos csökkenést jelent a májusi 4,0 százalékhoz képest, így tehát ismét a pénzormlás mértékének lassulásáról beszélhetünk. Üröm az örömben, hogy az élelmiszerárak emelkedése ugyanakkor gyorsulást mutatott – ez a májusi 1,0 százalékról júniusban 1,1 százalékra emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest.

A nyugdíjas fogyasztóiár-index ugyanakkor szintén csökkent, méghozzá az összessített árindexszel megegyező mértékben – a májusi 3,9 százalékról 3,6 százalékra olvadt (-0,3%p).

Júniusban a lakosság egyéb rétegeinél is csökkenés volt megfigyelhető – a legnagyobb mértékű, 0,4 százalékpontos lassulást a közepes és a magas jövedelmű háztartásoknál regisztrálta a KSH. Ennek ellenére változatlanul a magas jövedelmű háztartások árindexe volt a legmagasabb (4,3%), míg a legalacsonyabb az alacsony jövedelmű háztartásoké maradt (3,1%):

• nyugdíjasok: 3,9% → 3,6%,
• alacsony jövedelmű háztartások: 3,2% → 3,1%,
• közepes jövedelmű háztartások: 3,8% → 3,4%,
• három és több gyerekes háztartások: 3,6% →3,3%,
• magas jövedelmű háztartások: 4,7% → 4,3%.

Mit vihettünk haza a 2024 júniusi nyugdíjból?

A KSH legfrissebb, májusra vonatkozó adatai szerint 232 269 forintra emelkedett az átlagos öregségi nyugdíj összege. Ezúttal tehát ebből az összegből kiindulva számoltuk ki, hogy a júniusi árak alapján hány kilót, darabot illetve litert tudott volna egy átlagos magyar nyugdíjas megvásárolni az általunk kiválasztott tíz termékből.

A zsemlék darabjáért változatlanul 66 forintot kértek el átlagosan a boltokban, míg az öregségi nyugdíj átlagösszege – mint már írtuk – emelkedett, így a májusi 3 510 darab helyett júniusban már 3 519-et tudtunk volna hazavinni ebből a termékből. A tojás darabára enyhe csökkenést mutatott – a korábbi 71 forint helyett már csak 70 forintot kértek el átlagosan ezért a termékért, így a megvásárolható mennyiség 3 263-ról 3 318-ra emelkedett a múlt hónapban.

Hét forinttal csökkent ugyanakkor a 2,8 százalékos pasztőrözött tej átlagára – 439 forint helyett már csak 432 forintot kértek el literjéért az üzletekben, ennek megfelelően pedig a korábbi 528 literről 538 literre emelkedett a megvásárolható termék mennyisége. A párizsi felvágott átlagára is csökkenést mutatott – májusban 2 660, júniusban már csak 2 620 forintot kértek el a termék kilójáért. Ennek megfelelően a megvásárolható mennyiség 87-ről 89 kilóra emelkedett.

Tovább nőtt ugyanakkor a burgonya átlagára – ennek kilójáért korábban 435 forintot kértek el, míg júniusban már 448 forintot. Az áremelkedés következtében a májusi 533 kilóval szemben júniusban már csak 518 kilóra futotta volna ebből a termékből. De nem csak burgonyából tudtunk volna kevesebbet hazavinni, hanem az almából is – ennek a terméknek 551 forintról 571 forintra emelkedett az átlagára, így a megvásárolható mennyiség 420-ról 407 kilóra csökkent.

A harmadik – s egyben utolsó – termék, amelynek emelkedett az ára a liszt volt. Ebben az esetben 177-ről 178-ra emelkedett a termék kilójáért átlagosan elkért összeg, így 1 309 forint helyett júniusban már csak 1 305 kilóra futotta volna belőle. Csökkent viszont a kristálycukor átlagára (359 → 348 forint), így ebben az esetben 645-ről 667-re nőtt a megvásárolható termék mennyisége.

A sertéscomb ára változatlanul 1 870/kg volt júniusban, így a megvásárolható mennyiség sem változott májushoz viszonyítva (124 kg). Végezetül a bontott csirke ára ismét csökkenést mutatott – a korábbi 1 370 forintról 1 360 forintra olvadt az átlagár, így az átlagos öregségi nyugdíjból ezúttal 171 kilót vihettünk volna haza a korábbi 169 kilóval szemben.

Enyhén növekvő jólét a nyugdíjasoknál

Láthattuk tehát, hogy a termékek többségénél ha nem is jelentős mértékben, de emelkedett a megvásárolható mennyiség – a tíz vizsgált termék közül hatról (zsemle, tojás, tej, párizsi, kristálycukor, bontott csirke) mondhattuk ezt el. Ugyanakkor három termékből, nevezetesen burgonyából, almából és lisztből csökkent a megvásárolható mennyiség. Az utolsó, tizedik termék (sertéshús) esetében nem változott a megvásárolható mennyiség.

A termékek túlnyomó többségéről változatlanul elmondhatjuk, hogy 2024-ben havonta átlagosan többet lehetett volna belőlük megvásárolni, mint a 2023-as év hónapjaiban. Ugyanakkor most júniusban fordult elő először, hogy ez a kijelentés már nem mindegyik termékre igaz – kristálycukorból tavaly átlagosan havi 749 kilogrammra futotta volna az akkori átlagos öregségi nyugdíjból, míg az idei évben ez az érték mostanra már csak átlagosan 737 kg/hó. A cukornál tehát mostanra elolvadt a februári duplanyugdíj torzító hatása, amely nyomán az idei évi átlag sokáig jelentősen meghaladta a tavalyi átlagot.

Ugyanakkor a legtöbb termék esetében változatlanul pozitív a kép, amennyiben a mostani adatokat a referenciaévnek használt 2016-os év adataival vetjük össze, ugyanis többségükből akár lényegesen többet tudnánk megvásárolni idén, mint 8 évvel ezelőtt. Az eltérés változatlanul a liszt esetében a legjelentősebb, ugyanis ebből a termékből az idei év eddig eltelt időszakában a 2016-os mennyiség 173,2 százalékát tudta volna hazavinni egy átlagos nyugdíjas.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez az igazi zsemlekatasztrófa Magyarországon: mi lesz most a vásárlók kedvenc pékárujával?

Az utóbbi időszakban a liszt ára jelentős mértékben csökkent, ami a sütőipar egyik alapanyagának költségét kedvezően befolyásolta.

Változatlanul két olyan termék van, melyekből kevesebbre futná idén, mint 8 évvel ezelőtt – az egyik a burgonya (93%), a másik pedig az index névadó terméke, a zsemle (63,9%). (Azzal a kérdéssel, hogyan lehet, hogy a lisztből sokkal többet, míg a zsemléből sokkal kevesebbet tudnánk megvásárolni, korábban részletesen foglalkoztunk.)

Összességében tehát változatlanul elmondhatjuk, hogy 2024 eddig eltelt részében az általunk kiválasztott termékek többségéből többet lehetett megvásárolni az átlagos öregségi nyugdíj összegéből, mint 2016-ban.

Mi alapján választanak a fiatalok az elérhető diákszámla-konstrukciók közül?

Sokan az egyetemi tanulmányaik megkezdésével párhuzamosan nyitják meg első lakossági folyószámlájukat, ezért a pénzintézetek rendkívül kedvező ajánlatokat kínálnak az új ügyfeleknek. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy milyen szempontok alapján választanak a családok és a fiatalok az elérhető diákszámla-konstrukciók közül. 

Create your own user feedback survey