Kellemes meglepetés éri a magyar nyugdíjasokat a boltokban: 2024 az ő évüknek látszik

Múlt pénteken közölte a fogyasztóiár-indexszel kapcsolatos legfrissebb adatait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ahogy a Pénzcentrum is beszámolt róla, az adatok nem túl szívderítőek – 14 hónap után megállt az infláció mértékének csökkenése, és a márciusi 3,6 százalékos pénzromlás után áprilisban ismét 3,7 százalékos volt az árindex, akárcsak korábban idén februárban. Az élelmiszerárak emelkedése még jelentősebb volt – a márciusi 0,7 százalékhoz képest áprilisban már 1 százalékra nőtt ez a mutató.

A nyugdíjas fogyasztóiár-index ezúttal együtt mozgott az összesítettel – a márciusi 3,6 százalék után most ez is 3,7 százalékra emelkedett.

A lakosság különböző rétegeit tekintve az alacsony jövedelmű és a három és több gyerekes háztartások fogyasztóiár-indexe még csökkent áprilisban, míg a közepes jövedelmű és a nyugdíjas háztartások esetében nőtt, a magas jövedelmű háztartások esetében pedig stagnált az árindex:

• nyugdíjasok: 3,6% → 3,7%,
• alacsony jövedelmű háztartások: 3,0% → 2,9%,
• a közepes jövedelmű háztartások: 3,3% → 3,4%,
• a három és több gyerekes háztartások: 3,3% →3,2%,
• magas jövedelmű háztartások: 4,4% → 4,4%.

Mire volt elég a nyugdíj 2024 áprilisában?

A KSH legfrissebb, 2024 márciusára vonatkozó adatai alapján legutóbb 231 495 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj, így mi most ebből az összegből kiindulva számítottuk ki, hogy az áprilisi árak alapján hány darabot/kilót/litert tudott egy átlagos magyar nyugdíjas megvásárolni az általunk kiválasztott tíz termékből.

Indexünk névadó termékének, a zsemlének ezúttal nem változott a fogyasztói átlagára – az változatlanul 66 forint volt. Ennek következtében a márciusi 3 504 darabbal szemben áprilisban valamivel többet, egészen pontosan 3 508 darabot tudott volna belőle megvásárolni egy átlagos nyugdíjas. A tojás darabára minimálisan csökkent is áprilisra (73 → 72 forint), így ebből a korábbi 3 168 darabbal szemben ezúttal 3 215 darabra futotta volna.

A 2,8 százalékos pasztőrözött tej átlagára is csökkent márciushoz viszonyítva (450 → 440 forint/liter), így áprilisban ebből a termékből 526 litert tudtunk volna megvásárolni, szemben a korábbi 514 literrel. A párizsi ára 2 750 forintról 2 700 forintra csökkent ezúttal, így ennek a terméknek az esetében is emelkedett a hazavihető mennyiség (84 → 86 kg).

Ugyanakkor a burgonya átlagára 415 forintról 424 forintra emelkedett, ennek következtében pedig 557 kilóról 546 kilóra csökkent a megvásárolható mennyiség. Az alma ára stagnált viszont (536 forint/kg), így a korábbi 431 kilónál minimálisan többet, 432 kilót tudott volna megvásárolni a magyar átlagnyugdíjas.

A liszt átlagára 176 forintról 178 forintra emelkedett, így a korábbi 1 314 kiló helyett áprilisban csak 1 301 kilóra futotta volna az átlagnyugdíj összegéből. Ezzel szemben a kristálycukor ára csökkent (365 → 361 forint/kg), így ebből a termékből 641 kilót tudtunk volna hazavinni a korábbi 634 kiló helyett.

Végezetül a sertéscomb és a bontott csirke átlagára is emelkedett – előbbi 1 870 forint/kilóról 1 880 forint /kilóra, míg utóbbi 1 340 forint/kilóról 1 350 forint/kilóra. Ennek megfelelően mindkét termék esetében csökkent a megvásárolható mennyiség – a sertéscombnál 124-ről 123, míg a csirkénél 173-ról 171 kilóra.

Továbbra is vegyes a kép

Áprilisban tehát zsemléből, tojásból, tejből, párizsiból, almából és kristálycukorból többet, míg burgonyából, lisztből, sertéscombból és csirkéből pedig kevesebbet lehetett hazavinni márciushoz képest.

2024 eddigi adatainak átlagolása esetén továbbra is elmondhatjuk, hogy idén egyelőre mindegyik vizsgált termékből többet lehet megvásárolni az átlagos öregségi nyugdíjból, mint 2023-ban lehetett. Ehhez azonban azt is hozzá kell tennünk, hogy az idei adatokat még jelentősen torzítja a februárban kiutalt duplanyugdíj – ennek hatása az idő előrehaladtával egyre inkább olvadni fog.

Összességében pozitívabb képet kapunk, ha a mostani adatokat a referenciaévnek használt 2016-os év adataival vetjük össze – ebben az esetben ugyanis a vizsgált termékek többségéből akár lényegesen többre futná most, mint 2016-ban. Ez a fogyasztói szempontból pozitív irányú eltérés a liszt esetében a legjelentősebb – ebből a termékből idén a 2016-os mennyiség 185,3 százalékát tudná hazavinni egy átlagos nyugdíjas. A másik legjelentősebb – csak éppen ellenkező irányú – elmozdulás éppen a zsemle esetében történt – ebből a termékből idén a 2016-os mennyiségnek mindössze a 68,3 százalékát lenne képes megvásárolni egy átlagos nyugdíjas.

Ugyanakkor összességében azt mondhatjuk, hogy 2024 eddig eltelt részében – legalábbis az általunk kiválasztott termékekből – többet lehet megvásárolni az átlagos öregségi nyugdíj összegéből, mint 2016-ban lehetett.