Rengeteg pénzt bukhatnak a nyugdíjas korú magyarok, ha nem figyelnek erre az apróságra

A nyugdíjkorhatár nem változik, 2024-ben is marad 65 év. Így idén az 1959. január 1. és december 31. között született személyek töltik be a nyugdíjkorhatárukat. 2024-ben természetesen bármikor igényelheti a nyugdíját az, aki már korábban teljesítette annak feltételeit, de még nem vette igénybe a nyugdíját. Ez esetben különösen érdemes ide kattintva megkérdeznie, hogy esetleg nem  érdemes-e visszamenőlegesen igényelnie a nyugdíját.

Nők kedvezményes nyugdíja

A nők kedvezményes nyugdíja feltételei nem változnak 2024-ben. Eszerint egy nő a 65 éves nyugdíjkorhatára előtt idén is akkor igényelhet nyugdíjat, ha megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év, munkával szerzett szolgálati időt. Ez utóbbi feltétel 30 évre csökken, ha egy gyermeke súlyosan fogyatékosnak minősül. Az öt vagy több gyermekes édesanyák az ötödik gyermektől számítva egy-egy évvel, de összesen legfeljebb 7 évvel csökkenthetik a 32 év munkával szerzett szolgálati időre vonatkozó feltételt.

Sok félreértés forrása e kettős időfeltétel, mert sokan változatlanul azt hiszik, elegendő a 32 évi munkaviszonyt felmutatni a kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz. Ez azonban önmagában nem elegendő, a jogosító időnek minden esetben legalább 40 évnek kell lennie, és ebből a 40 évből lehet legfeljebb 8 év a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások (pl. csed, gyes, gyed, gyet) folyósítási idejével szerzett szolgálati idő. Ha egy nőnek nincs gyermeke, akkor a teljes 40 évi jogosító időt munkával szerzett szolgálati időnek kitennie.

Tekintettel arra, hogy a nők kedvezményes nyugdíja bevezetésének évében, 2011-ben a nyugdíjkorhatár 62 év volt - és ehhez igazították az előírt jogosító idő legalább 40 éves hosszát -, amely azóta 65 évre emelkedett, továbbra sem zárható ki az a kockázat, hogy a későbbi években a 40 éves feltételt e 3 évi korhatár emelkedést tükrözve 43 évre emeljék. Erre azonban 2024-ben még biztosan nem kerül sor.

Nyugdíjmegállapítás

A 2024. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyekről 2024. márciusában (legkésőbb április elején) jelenik majd meg kormányrendelet. E szorzók várhatóan 14%-kal magasabbak lesznek, mint a 2023-ban alkalmazott valorizációs szorzók voltak.

Nyugdíjemelés

2024. január 1-jétől a nyugdíjakat (és két tucatnyi egyéb ellátást) 6%-os mértékben emelik, vagyis a 2024. január 12-én utalandó nyugdíjak összege már ennyivel magasabb lesz, mint a 2023. decemberi nyugdíj összege volt. Egy százalékpontnyi nyugdíjemelés idén cca. 60-65 milliárd forint lehet, így a 6%-os emelés 360-390 milliárd forintba kerülhet a költségvetésnek, vagyis ennyivel több pénzből gazdálkodhatnak idén a nyugdíjasok.

Az államnak persze közel sem kerül ennyibe a nyugdíjemelés, hiszen annak jelentős részét a nyugdíjasok kénytelenek azonnal fogyasztásra (élelmiszer, energia, gyógyszer) költeni, ennek következtében viszont az emelés egyharmada vissza is áramlik adóbevételként (áfa, kiskereskedelmi különadó, jövedéki adó, és így tovább) az államkasszába.Ha idén a 2024. január-augusztus hónapokban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke (akár az általános, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint) meghaladná a 2024. januári 6%-os emelés mértékét, akkor 2024. novemberében is kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor.

További évközi rendkívüli emelés is lehetséges, ha a gazdasági vagy a politikai helyzet megkövetelné, amint erre bizonyság a 2021. júniusi és a 2022. júliusi rendkívüli évközi kiegészítő nyugdíjemelés.

Erre azonban a törvény nem kötelezi a kormányzatot, így 2023-ban nem is került sor ilyen rendkívüli nyári korrekcióra.Sajnos annak egyelőre továbbra sincs semmi jele, hogy a kormányzat idén átalakítaná a nyugdíjemelési eljárást, és figyelembe venné az infláció mellett a nettó nemzetgazdasági átlagkereset növekedését is, továbbá valorizációs és szolidaritási korrekciós tényezőket alkalmazna a nyugdíjas társadalom relatív elszegényedésének lassítása érdekében, ahogyan annak sincs semmi jele, hogy átváltanának az inflációt gyorsan és hatékonyan követő havi vagy negyedéves nyugdíjemelés rendszerére. Talán a 2025-re vállalt nyugdíjreform keretében módosulhat majd a nyugdíjemelési eljárás is.

13. havi nyugdíj, 13. havi ellátás

A 2024. február havi nyugdíjjal együtt utalják a 2024. januári, már 6%-kal emelt összegű nyugdíj (vagy egyéb jogosító ellátás) 100%-ával megegyező összegű plusz juttatást 13. havi nyugdíjként vagy 13. havi ellátásként. Ennek költségvetési vonzata a tavalyi 419 milliárd Ft után idén már 449 milliárd forint lesz. (Persze ennek közel egyharmada is visszaáramlik fogyasztási típusú adókból származó bevételként az államkasszába.)

Nyugdíjprémium

Ha a 2024. évi várható GDP-növekedés meghaladná a 3,5%-ot (amire a jelenlegi előrejelzések alapján nem látszik nagy esély), akkor 2024. novemberében nyugdíjprémiumra is megnyílhatna a jogosultság. A nyugdíjprémium a ténylegesen várható GDP-növekedés 3,5%-ot meghaladó mértékének (mint szorzószámnak, ami legfeljebb 4 lehet) és a 2024. novemberi nyugdíj egynegyedének, de legfeljebb 20 ezer forintnak a szorzata lehetne - ennek azonban a jelen tudásunk szerint kicsi a valószínűsége.

Annak sem látszik semmi jele, hogy a kormányzat a nyugdíjprémiumra félretett összeget idén már inkább szolidaritási nyugdíjemelési célokra fordítaná és a legszegényebb négyszázhúszezer nyugdíjas ellátását növelné (éppen ennyien kaptak 2023. decemberében 120 ezer forintnál kisebb havi ellátást, ami a feltételezett létminimum, szegénységi küszöb alatti bevétel) - pedig a nyugdíjprémium a 13. havi nyugdíj teljes visszavezetésével már 2022-ben okafogyottá vált.

Nyugdíj melletti munkavégzés

A nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenységgel szerzett kereset 2024-ben is járulékmentes (nem kell fizetni a nyugdíjasnak a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot), viszont így a nyugdíj melletti munkavégzés idén sem jogosít nyugdíjnövelésre. A nyugdíjas munkavállaló keresete mentes a változatlanul 13%-os szociális hozzájárulási adó alól is, ezért a munkáltatók, foglalkoztatók érdekében is áll a nyugdíjas munkaerő alkalmazása, megbízása. A nyugdíj - a korbetöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja - mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett keresetet 2024-ben sem korlátozza semmi.

A nyugdíj mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2024-ben főszabályként változatlanul szünetel a nyugdíj az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára, kivéve azon közalkalmazottak, kormánytisztviselők és hasonló közszolgálati jellegű jogviszonyban állók (ideértve 2024. január 1-jétől a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat is) nyugdíját, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési vagy szakképzési területen dolgoznak a nyugdíjuk mellett.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas orvosok, ápolók esetén 2024-ben is fennmarad a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés rendszere, amely a szünetelő nyugdíjuk miatt kárpótolja az egészségügyi dolgozókat (nehogy otthagyják az egészségügyet). E tekintetben viszont továbbra is szükséges egy olyan törvénymódosítás, amely a 13. havi nyugdíjra is kiterjesztené a jövedelemkiegészítést (a gyakorlatban 2022-ben és 2023-ban a 13. havi nyugdíjjal egyező összegű plusz jövedelemkiegészítés kifizetése minisztériumi intézkedésekre jókora késéssel megtörtént ugyan, de a törvénymódosítás hiánya miatt az érintettek nem érezhetik teljes biztonságban magukat 2024-ben sem).

Egyéb ellátások melletti munkavégzés

A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett folytatott munkavégzésnek 2024-ben sincs semmilyen - sem időbeni, sem kereseti - korlátozása, sem a versenyszférában, sem a közszférában. A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett végzett munkával szerzett keresetre azonban továbbra is vonatkozik a minimálbér 18-szorosával egyező összegű éves keretösszeg korlátozása.

Az éves keretösszeg 2024-ben 18 x 266.800 = 4.802.400 Ft.

A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2024-ben változatlanul szünetelnek ezek az ellátások az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára, kivéve azon közalkalmazottak (ideértve 2024. január 1-jétől a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozókat is) fenti ellátását, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési vagy szakképzési területen dolgoznak az ellátásuk mellett.

A korhatár előtti ellátásban részesülők ellátását az egészségügyi szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt szintén szüneteltetik, de az ilyen ellátásokban részesülők számára is megigényelhető az ellátásuk összegével megegyező nettó összegű jövedelemkiegészítés.
 
A fenti szabályozások és kivételek egyre áttekinthetetlenebb káosza jelzi, hogy ideje lenne idén végre teljesen megszüntetni a nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban és bármilyen szférában dolgozó nyugdíjasokra vonatkozó összes korlátozást.

Korkedvezmény

A legkésőbb 2014. december 31-éig szerzett korkedvezmény (a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagjai esetében a 2011. december 31-éig szerzett korkedvezmény) 2024-ben is érvényesíthető (korhatár előtti ellátás igényelhető)

Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege

Egyelőre 2024-ben sem változik a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, amely idén 17. éve változatlanul 28.500 forint lesz. Az árvaellátás minimális összege 2024-ben is 50.000 forint marad.

Méltányossági lehetőségek

2024. január 1-jétől egyelőre változatlanul 120 ezer forint marad a kivételes nyugdíjemelés megállapíthatóságának jövedelmi korlátja.
 
Az egyszeri segély megállapíthatóságának jövedelmi korlátja is marad változatlan

• egyedülálló kérelmező esetén 120 ezer forint,
• a közeli hozzátartozójával közös háztartásban élő kérelmező esetén 100 ezer forint,
• rendkívül indokolt esetben (csak a MÁK Központ engedélyezheti) 140 ezer forint.