Rájár a rúd a magyar nyugdíjasokra: hiába csökkent 10% alá az infláció, a boltokban nagyot nézhetnek

Októberben is folytatódott a dezinfláció, sőt, tizenhét hónap után először fordult elő, hogy 10 százalék alatti volt a pénzromlás mértéke az előző év azonos időszakához viszonyítva. Hogy ennek az eredménynek mennyire örülhetünk, az nézőpont kérdése – a mostani 9,9 százalékos magyar pénzromlás még mindig a legrosszabbnak számít az Európai Unión belül, ugyanakkor az is igaz, hogy az év első három hónapjában annak mértéke még a 25 százalékot is meghaladta.

Még ennél is nagyobb ívet járt be az élelmiszerek áremelkedésének görbéje – ez az érték az idei év első hónapjaiban még rendre több mint 40 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbi állapothoz képest. Ehhez képest a most októberi 10,4 százalékos adat már igazán nem annyira tűnik magasnak.

Ugyanakkor a nyugdíjasok szempontjából pozitívum, hogy akárcsak szeptemberben, úgy októberben is az összesített fogyasztóiár-indexnél valamelyest nagyobb mértékben csökkent a nyugdíjas fogyasztóiár-index – a KSH adatai alapján annak mértéke a szeptemberi 11,6 százalékról mostanra 9,1 százalékra csökkent.

A lakosság különböző rétegeit vizsgálva elmondható, hogy az alacsony jövedelmű háztartások esetében volt a legalacsonyabb az októberi árindex (8,9%), őket a nyugdíjas (9,1%), a három és több gyerekes (9,4%) majd a közepes jövedelmű (9,5%) háztartások követték a sorban. A fogyasztóiár-index októberben is a magas jövedelmű háztartások esetében volt a legmagasabb (10,8%).

Mennyi jutott a bevásárlókosárba?

Bár novemberben megérkezett a 3,1 százalékos nyugdíjkorrekció, most utoljára még a 208 168 forintos átlagos öregségi nyugdíjjal számoltuk ki, hogy hány darabot/kilót/litert vásárolhattunk volna az egyes termékekből az októberi árakkal számolva.

A zsemle darabonkénti fogyasztói átlagára ismét 68 forintra emelkedett – így a szeptemberi 3 107 darabbal ellentétben októberben mindössze 3 061-et tudtunk volna megvásárolni ebből a termékből. A tojás darabára minimálisan emelkedett (75 → 76 forint), így a szeptemberi 2 776 darab helyett ezúttal csak 2 739-et tudtunk volna vásárolni.

A 2,8 százalékos pasztőrözött tej ára tovább mérséklődött, a szeptemberi 455 forint helyett mostanra csak 453 forintot kértek el egy literért, így 458 liter helyett októberben már 460 litert is képesek lettünk volna megvásárolni az átlagos öregségi nyugdíjból. Ugyanakkor a párizsi kilónkénti ára visszadrágult az augusztusi 2 840 forintra, így ebből ismét csak 73 kilót tudtunk volna megvásárolni, szemben a szeptemberi 74 kilogrammal.

Ezúttal már kisebb mértékben, de tovább folytatódott a burgonya árának csökkenése (410 → 401 forint), így ebből az élelmiszerből októberben 519 kilót vásárolhattunk volna, ami 11 kilóval haladta meg a szeptemberi értéket. Az alma is olcsóbbá vált, a szeptemberi 520 forint helyett októberben már csak 504 forintot kértek el kilójáért, így a megvásárolható mennyiség 400 kilóról 413 kilóra emelkedett.

Igaz már jóval kisebb mértékben, mint augusztus-szeptemberben, de tovább csökkent a liszt ára is (194 → 192 forint/kg), így ebből októberben már 1 084 kilót lettünk volna képesek megvásárolni a korábbi 1 073 kilóval szemben.

A korábbiakhoz képest ugyancsak kisebb mértékben, de tovább csökkent a kristálycukor kilónkénti átlagára is (437 → 432 forint/kg). Az árcsökkenésnek hála a szeptemberi 476 kilóhoz képest októberben 6 kilóval többet tudtunk volna venni ebből a termékből. Ugyanakkor tovább emelkedett a sertéscomb ára (1 870 → 1 890 forint/kg), így ebből 111 kiló helyett múlt hónapban már csak 110-et tudtunk volna megvásárolni.

Akárcsak augusztus-szeptemberben, úgy szeptember-októberben is 10 forinttal csökkent a bontott csirke ára (1 360 → 1 350 forint/kg), így ebből a legutóbbi 153 kilóval szemben mostanra 154 kilót lettünk volna képesek megvásárolni.

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a zsemle, a tojás, a párizsi és a sertéscomb esetében emelkedtek, míg a tej, a burgonya, az alma, a liszt, a kristálycukor és a bontott csirke esetében pedig csökkentek a fogyasztói átlagárak szeptemberhez képest.

2023 első tízhavi átlageredményeit összevetve a 2022-es év átlagaival elmondhatjuk, hogy zsemléből, tojásból, tejből és burgonyából kevesebbet, míg almából, lisztből, kristálycukorból és sertéscombból többet tudtunk volna idén megvásárolni, mint tavaly. Párizsiból és bontott csirkéből egyelőre ugyanannyit tudtunk volna vásárolni 2023-ban mint 2022-ben (73 illetve 152 kilót).

Tovább árnyalja a képet, ha azt is megnézzük, hogy az egyes évben/hónapban megvásárolható mennyiségek hogyan viszonyulnak a 2016-ban megvásárolható mennyiségekhez (mivel zsemléből 2016-ban tudtuk megvásárolni a legnagyobb mennyiséget, így ezt az évet vettük 100-nak).

Magánál a zsemlénél továbbra is jelentős a visszaesés a 2016-os állapotokhoz képest – 2023 eddig eltelt időszakában átlagosan csupán a hét éve megvásárolható mennyiség 47,8 százalékát lettünk volna képesek megvásárolni. Tojásból 74,8 százalékát, tejből 74 százalékát, párizsiból 78,5 százalékát, burgonyából 70,3 százalékát, almának 95,1 százalékát, lisztnek 109,7 százalékát, kristálycukorból 143,4 százalékát, sertéscombból 114,7 százalékát, míg bontott csirkéből 98,1 százalékát lettünk volna képesek idén megvásárolni a 2016-os mennyiségnek.

Érkezik az emelés

Október elején a Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy novemberben 3,1 százalékos nyugdíjkorrekciót kapnak a nyugdíjasok. Ez az átlagos öregségi nyugdíj esetében 6 453 forintos emelést jelent (208 168 → 214 621 forint). Ez az általunk vizsgált termékek mennyiségére lefordítva 95 darab zsemlét, 85 darab tojást, 14 liter tejet, 2 kiló párizsit, 16 kiló burgonyát, 13 kiló almát, 34 kiló lisztet, 15 kiló kristálycukrot, 3 kiló sertéscombot és 5 kiló bontott csirkét jelent.

Ha szeretnéd tudni, hogy személy szerint számodra mit jelent majd a 3,1 százalékos nyugdíjkorrekció, akkor használd a Pénzcentrum saját nyugdíjemelés kalkulátorát.