Bukhatja ezt a plusz juttatást több millió magyar nyugdíjas: ez fájni fog, sok pénzről csúsznak le

Jó eséllyel elmarad idén a nyugdíjprémium a magyar időseknek, miután az MNB várakozásai szerint a gazdaság növekedése 2023-ban nem éri el az ehhez szükséges három és fél százalékot - erről ma lapunk is beszámolt. Az viszont mindenképpen jó hír, hogy az inflációs várakozások nem romlottak, azokat továbbra is 15 és 19,5 százalék közé teszik a szakértők. Vagyis jelentős könnyebbséget jelenthet a nyugdíjasoknak az árcsökkenés - de hogy mi lesz velük pontosan, ha elmarad a nyugdíjprémium, arról két szakértőt is megkérdeztünk.

Nem ez a legfontosabb

Farkas András nyugdíjszakértő szerint bár minden forint számít, jelentős nehézséget azért nem fog jelenteni a nyugdíjprémium elmaradása. Baj akkor lenne, ha nyugdíjemelést se kapnának.

Fontos megjegyezni, hogy a nyugdíjasok esetében a prémium "mindössze" a harmadik helyen áll a listán, már amennyiben az értékeket nézzük. Megelőzi az idén már egyaránt megkapott nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj is, a nyugdíjprémium ugyanis csak átlagosan 10-20 ezer forintot jelent, ráadásul egy alkalommal egy évben. Persze, minden fillér számít, de a prémium hiányát talán nem érzik meg annyira a szépkorúak, mintha a másik kettő maradna el.

A szakértő arra is kitért, hogy az inflációval nem csak a bérből élő, a munkaerőpiacon aktív magyarok járnának jól: sokkal komolyabb segítséget jelent ez a szépkorúaknak.

Hatalmas segítséget jelentene a nyugdíjasoknak, ha az infláció valóban olyan mértékben csökkenne, ahogy azt a jegybank és a kormány is várja, és év végére valóban egy számjegyű lenne csak az áremelkedés mértéke. Meg kell itt jegyezni, hogy az idei nyugdíjemeléssel és 13. havi nyugdíjjal az ebben a járandóságban részesülőknek átlagosan 27%-al több pénzük van a tavalyihoz képest - csakhogy ez közelben sincs az élelmiszerár-inflációhoz és az energiaár-dráguláshoz képest, amelyek a nyugdíjasoknak a legfontosabb kiadások. Erősen bízniuk kell abban, hogy valóban csökken az infláció idén, mert ez több tízezer forintot könnyebbséget jelentene nekik minden egyes hónapban.

Jótékonyság a nyugdíjprémium?

Némileg borúlátóbb Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor nyugdíjszakértője. Ő a Pénzcentrum kérdésére azt válaszolta, hogy a nyugdíjprémium megtartása eleve egy jótékonysági intézkedés, de sokkal jobban is lehetne használni.

Érdemes visszaemlékeznünk, hogy a nyugdíjprémiumot eredetileg azért vezették be 2009-ben, hogy az idősek kompenzációt kapjanak a 13. havi nyugdíj kényszerű kivezetéséért. Mostanra a 13. havi nyugdíjat már teljesen egészében újra visszaépítette a kormány, de egyúttal a nyugdíjprémium intézményét is megtartották, annak ellenére, hogy a létrejöttének okai már nem álltak fenn. Én ezt egyfajta bőkezűségként értékelem a kormány részéről. Ugyanakkor egyet tudok érteni azokkal a szakértői javaslatokkal, melyek szerint a nyugdíjprémiumra elkülönített összeget a legalacsonyabb nyugdíjak felzárkóztatására kellene fordítani, hiszen a kisnyugdíjasok küzdenek a legsúlyosabb anyagi gondokkal, különösen egy ilyen magas infláció időszakában.

Az elemző arra is kitért válaszában, hogy valóban azonnal csökkennie kellene az inflációnak - még akkor is, ha az nem azonnali árcsökkenést jelent. Ez ugyanis talán most a legfontosabb a nyugdíjasok életében.

Az infláció mérséklődése sajnos nem jelenti az árak csökkenését, csupán a lassabb drágulást. Az elmúlt 3 évben összesen 41% volt a nyugdíjas infláció, azaz hivatalosan ennyivel lett drágább az idősek megélhetése. De például az élelmiszerárak 65%-kal nőttek ugyanez idő alatt, márpedig az idősek a bevételeik egyre nagyobb részét költik erre a kategóriára. Ekkora áremelkedést a nyugdíjemelések közel sem fedeznek, ezért én arra számítok, hogy reálértelemben idén sem fog javulni az idősek anyagi helyzete, különösen akkor, ha valóban kivezetik az ársapkákat. Mindenesetre a múlt hónapban kapott 13. havi nyugdíj némileg enyhítette az idősek anyagi gondjait – más kérdés, hogy ezt is differenciálatlanul fizette ki a kormány.

De akkor mi a megoldás?

Süle-Szigeti Bulcsú elmondta nekünk azt is: törődni kellene végre az egyenlőtlenségek felszámolásában a nyugdíjak kérdésében, ugyanis az emelések jelenlegi rendszerétől csak az olló nyílik egyre jobban.

Igen nagyok az egyenlőtlenségek a nyugdíjak mértékét illetően. Ezért én híve lennék egy differenciált emelési módszernek, azaz hogy ne azonos arányban emelkedjenek a nyugdíjak, hanem az alacsonyabb nyugdíjak dinamikusabb ütemben zárkózzanak fel. Nem tartom indokoltnak, hogy miközben a 100 ezer forintos nyugdíjak 115 ezer forintra nőttek januárban, addig a 400 ezer forintos nyugdíjakat 460 ezer forintra emelték. Másrészt egy ilyen inflációs környezetben a nyugdíjak reálértéke átmenetileg nagyon le tud maradni, hiszen az árszínvonal hónapról hónapra is sokat emelkedhet, míg nyugdíjemelés (illetve nyugdíjkorrekció) legfeljebb évi 2-3 alkalommal történik. Ezt szokás úgy nevezni, hogy az idősek „hitelezik” az államot, azaz csak több hónapos késéssel kapják meg a nekik járó emelést. Ezen nagyon egyszerűen lehetne javítani egy gyakoribb, például havi vagy negyedéves rendszerességű nyugdíjkorrekciós módszerrel, amint azt több szakértő már régóta javasolja.

A szakértő még azt is hozzátette, hogy van olyan forgatókönyv, amely nyugdíjkorrekciót hozhat, de az azt is jelentené, hogy az inflációs várakozások nem teljesültek.

Egyelőre arról is vita folyik, hogy sikerül-e év végére elérni az egyszámjegyű inflációt. Sajnos jó esély van rá, hogy idén összességében 15%-nál magasabb lesz az áremelkedés üteme, például a Magyar Nemzeti Bank a március végén közzétett prognózisában 15-19,5% közé várja az idei inflációt. Januárban csak 15% emelést kaptak az idősek, ami ebből a sávból az alsó szélsőértéket fedezi, annál többet nem. Ha év közben beigazolódnak a kedvezőtlenebb forgatókönyvek, akkor minden bizonnyal érkezni fog az utólagos nyugdíjkorrekció.