Ma is működik a legális nyugdíjtrükk: szinte bárki lecsaphat az ingyen százezrekre

Nemrég írtunk róla, hogy a kereső-eltartott arány felborulóban van Magyarországon, ez pedig a hazánkban működő, úgynevezett kirovó-felosztó rendszerben belátható időn belül nyugdíjkatasztrófához vezethet. Az állami nyugdíjrendszer alapja ugyanis az, hogy a befizetők finanszírozzák a jelenlegi nyugdíjasok ellátását. 

Az állam az adófizetőktől bejövő pénzt ráadásul nem forgatja meg, tehát az nem tud gyarapodni, így bár jelenleg még képesek kigazdálkodni az idősek ellátást, csak az a pénz áll rendelkezésre ehhez, ami folyamatosan befolyik a kasszába. Az aktív korúak és a 65 év felettiek aránya pedig, bár hosszú éveken keresztül 25 százalék körül mozgott, az Eurostat friss adatai alapján 2022-re már 31,7 százalékosra "romlott", 2050-re pedig becslésük szerint az 50 százalékot is túllépheti.

Az állam az adófizetőktől bejövő pénzt ráadásul nem forgatja meg, tehát az nem tud gyarapodni, így bár jelenleg még képesek kigazdálkodni az idősek ellátást, csak az a pénz áll rendelkezésre ehhez, ami folyamatosan befolyik a kasszába. Az aktív korúak és a 65 év felettiek aránya pedig, bár hosszú éveken keresztül 25 százalék körül mozgott, az Eurostat friss adatai alapján 2022-re már 31,7 százalékosra "romlott", 2050-re pedig becslésük szerint az 50 százalékot is túllépheti.

Érthető tehát, hogy a magyarok egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az állami nyugdíj a jelenleg aktívaknak már nem feltétlenül jelent majd garanciát a biztonságos időskorra.

Ennek megfelelően egyre népszerűbbek a különböző nyugdíj-előtakarékossági formák, különösen pedig ezek közül az államilag támogatott konstrukciók. Ezek közül három fő típust találni. A nyugdíjbiztosítást, az önkéntes nyugdíjpénztárat és a nyugdíj-előtakarékossági számlát.

Az ilyen konstrukciók egyik legnagyobb vonzereje az egyéb megtakarítási lehetőségekkel szemben az, hogy az államtól lehetőségünk van visszaigényelni a befizetéseink 20 százalékát.

Mivel elvileg ezt a pénzt a személyi jövedelemadónkból kaphatjuk vissza, értelemszerű, hogy bejelentett munkaviszony, vagy más jogcímen történő SZJA befizetés a dolog előfeltétele. Kevesen tudják azonban, hogy a nyugdíjbiztosítások esetén még ez sincsen feltétlen így.

A nyugdíjbiztosításnál nyitva maradt a kiskapu

A már közel félmillió magyar által választott nyugdíjbiztosításoknál az állami támogatás mértéke mindig befizetéseink mértékétől függ. Akár havi 10-15 ezer forinttal is belevághatunk, de egy ilyen alacsonyabb befizetéssel értelemszerűen az adójóváírás összege is csekélyebb lesz.

Utóbbi egyébként ennél a megtakarítási formánál évi 130 ezer forintban van maximalizálva, aminek eléréséhez havi 54 166 forintot kell befizetnünk a kasszába. Ahogy már írtuk, a visszautalt összeget elméletileg a személyi jövedelemadó után igényelhetjük vissza az adóbevallásunk elkészítésekor.

A nyugdíjbiztosításnál azonban létezik egy "kiskapu", melynek segítségével akkor is lecsaphatunk a kedvezményre, ha az adott évben akár egyáltalán nem fizettünk SZJA-t. Ahogy a neve is mutatja ugyanis, ez a megtakarítási forma jogilag biztosításnak minősül. A biztosításoknál pedig a szerződő és a biztosított személye eltérhet, tehát más is megkötheti ránk a szerződést.

A gyakorlatban ez úgy működik, hogyha a biztosított például gyesen lévő anyuka, KATA-s vállalkozó, de a szerződőnek bejelentett munkahelye van, akkor az utóbbi személyi jövedelemadójából kerülhet jóváírásra a a befizetések 20 százaléka a kedvezményezett nyugdíjbiztosítási számlájára.

A másik két népszerű nyugdíjmegtakarítási forma, tehát a NYESZ, illetve az önkéntes nyugdíjpénztár esetében sajnos ezt nem "játszhatjuk el", azok ugyanis jogilag más elbírálás alá esnek. Persze a nyugdíjbiztosítás szerződője emellett választhat saját időskori megtakarításaira egy másik lehetőséget is, amivel ilyen esetben jobban is jár.

Ez azért van, mert hiába fizeti a kedvezményezett családtag mellett a szerződő rokon is a nyugdíjbiztosítását, a visszaigényelhető befizetésekre érvényes maximum 130 000 forintos küszöb kettejük esetében sem lesz magasabb. Ez akkor is így van, ha a két külön számlára fizetett összeg 20 százaléka jóval meghaladja akár a havi 54 166 forintos határt is.

Ha tehát nem fizetünk SZJA-t, mégis képesek vagyunk havin néhány tízezer forintot félretenni, érdemes ugyan élni ezzel a nyugdíjtrükkel, de jobb, ha olyan családtag segítségét kérjük, akinek, ha vannak is saját megtakarításai ilyen célra, azt önkéntes nyugdíjpénztárba, vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára, esetleg más konstrukcióba fizeti.

A nyugdíjbiztosítás egyébként akkor éri meg igazán, ha nemcsak az inflációt követi, hanem ezen felül hozamot is termel. Bár az elmúlt év végén ugyan a 73 pénztári portfólióból csak 12 zárt pozitív hozammal, a szektor teljesítményét hosszú távon bemutató 10 és 15 éves – záró vagyonnal súlyozott – átlagos nettó hozamok értéke viszont 4,37 százalék, illetve 4,63 százalék lett a 2022. évi adatok nyomán. Mindez pedig az MNB friss elemzése szerint azt jelenti, hogy a pénztárak az alacsony tavalyi hozamok és a magas infláció ellenére egy és másfél évtizedes távlatban még mindig pozitív reálhozamot mutathatnak fel, változatlanul rendelkeznek hosszú távú értéknövelő képességgel.

Ha pedig fizetünk személyi jövedelemadót sokkal szélesebbek a lehetőségeink és adott esetben könnyen ajánlható a másik két, államilag támogatott megtakarítási forma is. Az önkéntes nyugdíjpénztár előnye lehet például az, hogy laikusok számára is könnyen átlátható a működési. Befektetési döntéseinket ennél a konstrukciónál ugyanis a pénztárak hozzák helyettünk. Ezen felül alacsony, akár 5-10 ezer forintos havi befizetéssel is elindítható, az állami támogatás felső határa pedig, ha magasabb összegű befizetést vállalunk itt még magasabb, 150 000 forint.

A nyugdíj-előtakarékossági számlának más. a vonzereje. Ez a három megoldás közül a legkötetlenebb befektetés. Költségei jellemzően alacsonyabbak, mint a biztosításnak, viszont minden téren rugalmasabb konstrukció, mint az önkéntes pénztárak, tehát mondhatni egyesíti a másik két forma erényeit. Az éves befizetéseinkre természetesen itt is jár a 20 százalékos visszatérítés, de az összeghatár itt a legalacsonyabb, 100 000 forintos.

A NAV is tud nyugdíjtrükkről

Kíváncsiak voltunk rá, hogy a nyugdíjbiztosítás  esetében elérhető „kiskaput” szándékosan hagyták-e meg a biztosítási formánál, illetve arra is, hogy hosszú távon is az élelmes magyarok rendelkezésére áll-e majd ez a lehetőség. A Pénzcentrum ezért korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól is megérdeklődte, mi a hivatalos álláspont a nyugdíjtrükkel kapcsolatban. A hatóság az alábbi választ adta:

A személyi jövedelemadóról szóló törvény arra a nyugdíjcélú megtakarításra is biztosítja az adó feletti rendelkezést, amikor a szerződő magánszemély helyett egy másik magánszemély fizeti a nyugdíjbiztosítási szerződés díját. Még akkor is, ha ezért a magánszemély adómentes bevételre tesz szert. A jogalkotás, az adójogi jogszabályok tartalmának meghatározása nem tartozik a NAV feladatkörébe, a NAV jogalkalmazó szervként az Szja tv.szerint teljesíti a magánszemély személyijövedelemadó-bevallásában tett nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban szereplő összegek átutalását

Az adóhatóság is tisztában van tehát a szerződő és biztosítotti viszonyban elérhető nagyszerű lehetőséggel és nem tervezi, hogy bármit is fellépjen az azzal élőkkel szemben. A dolog ugyanis adójogi szempontból is teljesen legális.