Bevezethetik a nyugdíjbónuszt Magyarországon: nekik járhat az extra juttatás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új, 144 pontos javaslatcsomagjában a teljes foglalkoztatás fenntartása és termelékenység növelése érdekében veti fel - a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolásán, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatán túl - a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónusz emelését. Az idősebbek foglalkoztatásának növelését az öregségi nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó évi 6 százalékos nyugdíjbónusz emelésével kívánják elérni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatási adatbázisa alapján az idősödő korosztály foglalkoztatottsága így is évről évre emelkedik Magyarországon. Amíg a 2012-es évben még átlagosan 34,4 ezer fő volt a 65-74 év közötti foglalkoztatottak száma, addig 2022. első negyedévében már 105,7 ezer fő. Mindeközben az ehhez a korcsoporthoz tartozók száma is egyre emelkedett: 2012. január 1-jén a 65 év felettiek száma 1,676 millió fő volt, mely 2021-re 1,977 főre nőtt. A dolgozó nyugdíjas korúak aránya ettől függetlenül folyamatosan nőtt 2015 óta.

Az adatbázisból kinyerhető adatok alapján a 65-74 éves korosztály foglalkoztatottsága az utóbbi 10 évben erősen növekedett. A 2013-as, 2014-es években volt visszaesés, viszont éves adatok szerint 2015-től nagyléptékű, 10-20 százalékos volt a növekedés minden évben. 2021-re az idősödő korosztály foglalkoztatottsága meghaladta a 99 ezer főt, 2022. első negyedévében pedig már a 105 ezret is.

Természetesen, ahogy a legtöbb öregedő társadalomban, így Magyarországon is egyre nagyobb a lakosságon belül a 65 év felettiek aránya is - vagyis azt gondolhatnánk, nem csoda hogy az idős foglalkoztatottak száma is növekszik. Csakhogy amíg a 65 év felettiek aránya 2012 óta éves szinten 1,3-2,8 százalékkal lett több, összességében pedig 2012-ről 2021-re 17,9 százalékkal - a foglalkoztatott idősek aránya 1,8-5 százalékkal bővült éves szinten, és 2012. első negyedévétől 2022. első negyedévéig megháromszorozódott.

Az alábbi grafikonon látható, hogy hány ezer fő volt a 65-74 év közötti foglalkoztatottak száma az adott évben, illetve az adott év első negyedévében (hogy a friss 2022. I. negyedéves adattal is össze tudjuk vetni a számokat). Hogy lássuk az arányokat, azt is megadtuk (fehér pontokkal jelölve), hogy a teljes 65 év feletti korosztályból hány százalékot tett ki a foglalkoztatottak száma. Látható, hogy a 2015-ös évtől az arány is folyamatosan nő, 2021-re már meghaladta az 5 százalékot!

A grafikonon látható, hogy az idősödő foglalkoztatottak aránya a teljes 65 feletti lakossághoz viszonyítva ütemesen nőtt, a foglalkoztatottak számának bővülése pedig ingadozó volt, de 2015-től folyamatosan 10 százalék felett volt évről évre. 2018-ról 2019-re csaknem 30 százalékos volt az emelkedés.

EZ IS ÉRDEKELHET

Újabb nyugdíjkorhatár emelés jön Magyarországon? Változhat a számítás módja, a Nők40 program is

Az MNB módosítaná a nyugdíjszámítás módját, emelné a nyugdíjkorhatárt, viszont a korhatár elhagyása utáni munka utáni „nyugdíjbónuszt” is.

Milyen szakmákban dolgozik a legtöbb idősödő magyar?

Az adatbázis alapján azt is megnéztük, hogy a legfrissebb, 2022. I. negyedéves adatok alapján mely nemzetgazdasági ágakban dolgozott a legtöbb 65 év feletti Magyarországon. A legtöbben a humán egészségügyi és szociális ellátás területén dolgoznak (cirka 13,1 ezer fő); a feldolgozóipar (12,5 ezer fő); a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek (11,8 ezer fő) és a kereskedelem, járműgyártás (11,5 ezer fő) területe is sok idősödő magyarnak ad munkát. Utóbbi kategórián belül csak a kiskereskedelemben (gépjármű, motorkerék kivételével) nyolcezren dolgoztak. Legkevesebben pedig az információ, kommunikáció ágazatban vállaltak munkát (1,1 ezer fő).

2022. I. negyedévében a 65-74 év közöttiek az összes (15-74 éves) foglalkoztatottnak a 2,3 százalékát tették ki. Magas volt azarányuk az ingatlanügyletek területén (8,1%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek szektorában (5,1%), a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat ágazatban (4,6%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységi körben (4,6%) és a humán egészségügyi és szociális ellátás terén (4,2%). Legalacsonyabb az arányuk a feldogozóipar (1,3), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (0,8%) és az információ, kommunikáció (0,6%) ágazatokban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sokkal nagyobb baj lehet annál, hogy rengeteg nyugdíjas orvos praktizál: életek múlnak ezen

Az idősebb orvosok körzeteiben ugyanolyan volt a halálozás, mint a fiatalabbakéban, viszont kimutathatóan több volt a halálozás ott, ahol egyáltalán nem volt orvos.

Érik a sírig tartó munka?

Egy magyar fiatal számára a munkás évek várható száma 2017-ben még 33,7 év, 2013-ban 30,8 év volt. 2020-as adatok szerint Magyarországon 36 évet tölthetnek majd munkával a 15 évesnél idősebbek. Az adatok szerint ráadásul a magyar férfiak átlagosan 3,8 évvel több időt töltenek munkával mint a nők. Mivel ezek a számok átlagot mutatnak, ez azt jelenti, hogy egyre többen vannak olyanok, akik a nyugdíjkorhatár elhagyása után is tovább dolgoznak - ahogy ez a fenti adatsorból is kiderült.

Mindeközben 2022. január 1-jétől ismét emelkedett a nyugdíjkorhatár: az 1957-ben születettek már csak a 65. életévük betöltése után vonulhatnak nyugdíjba. 2014 óta évről-évre sávosan emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár. Aki 1952. január 1-je előtt született, annak a nyugdíjbavonuláshoz a betöltött 62. életév volt a feltétel, az 1952-ben születetteknek a 62. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születettek számára pedig már a betöltött 63. életév. Viszont fontos tudni, hogy Magyarországon nincs nyugdíjkényszer, így a nyugdíját senki sem köteles igényelni akkor, amikor teljesíti annak feltételeit. Tehát nem kötelező a korhatár betöltése után nyugdíjba is vonulni.

"Hazánkban alacsony a korhatár betöltése után, a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozó nyugdíjasok száma, aminek egyik oka a nem megfelelő ösztönzőrendszer. Az idősebb korosztályok foglalkoztatásának növelése érdekében javasoljuk, hogy emelkedjen a korhatáron túli munkavállalás után járó évi 6 százalékos nyugdíjbónusz" - ítja az MNB a javaslatcsomagjában. Simonovits András nyugdíjszakértő szerint amíg más országokban bónusz jár a nyugdíjba vonulás halasztásáért, az általános korhatár előtt is, utána is, addig hazánkban az általános korhatáron túlra halasztott nyugdíjba vonulás változatlanul havi 0,5, azaz évi 6 százalékkal növeli az induló nyugdíjat. Ez egyáltalán nem kevés, de az érdekeltek alig tudnak róla, ráadásul 2021 óta a nyugdíj melletti munkavégzés esetén nem kell semmilyen járulékot sem fizetni, aláásva a bónusz hatását. 

Farkas András nyugdíjguru szerint is szükség lenne, hogy az állam tovább bátorítsa munkára a nyugdíjkorhatár elérése után is az embereket, bár erre most is számos módszer van. A szakértő szerint jelenleg sokkal jobban megéri a nyugdíj mellett is dolgozni, hiszen egyrészt semmilyen járulék nem terheli sem a munkavállalót vagy a munkáltatót, másrészt jóval többet kapnak így, mintha nem igényelnék a nyugdíjat, és folytatnák a munkát az évi hat százaléknyi nyugdíjbónuszért. A javaslat azzal sem számolt Farkas András szerint, hogy a nők korkedvezményes nyugdíja annyira népszerű, hogy a jogosultak kétharmada igényli, tehát a nők java része esetében fel sem merül, hogy tovább legyenek jelen a munkaerőpiacon.

EZ IS ÉRDEKELHET

Változhat a nyugdíjszámítás módja? Ennyivel többet fizetnének annak, aki tovább dolgozik

Simonovits András, nyugdíjszakértő szerint az új javaslatcsomag tartalmaz értékes gondolatokat, de "egészében véve ingatag lábakon áll".

Sokan nem is számítanak állami nyugdíjra

Minden második magyar szerint a nyugdíjasok rosszabbul fognak élni néhány évtized múlva, mint most. Abban továbbra is nagy az egyetértés, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő a megélhetésre, és abban is biztos a magyarok fele, hogy nyugdíjasként továbbra is dolgozniuk kell majd, mivel szerintük nem lesz elengedő a kapott összeg a jelenlegi életszínvonaluk fenntartására – derült ki egy kutatásból.

Az öngondoskodást valamennyivel többen tartják már egy lehetséges megoldásnak, mint öt éve. 2017. óta közel 10%-kal emelkedett azok száma, akik odafigyelnek arra, hogy havonta rendszeresen, tervezetten félretegyenek annak érdekében, hogy nyugdíjas éveikről gondoskodjanak: ez az arány idén már 43%. Az öngondoskodásra pedig számos lehetőség adott, ezek közül sokan választják azokat, amelyeket az állam is támogat adóvisszatérítéssel, mint a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes pénztárak vagy egyéb nyugdíjcélú megtakarítások.