Ezekben a megyékben a legrosszabb a magyar nyugdíjasok helyzete: nincs megállás ezen a lejtőn?

A magyar nyugdíjasok helyzetéről szóló cikksorozatunk első részében a Pénzcentrum legfrissebb kutatásának legfontosabb, általánosabb megállapításait közöltük, a sorozat második részében pedig azzal foglalkozunk, milyen eltérések mutatkoznak megyénként.

A magyar nyugdíjasok saját helyzetüket egyértelműen rosszabbnak ítélik, mint a még aktív válaszadók lapunk felmérésben, amelyből az is kiderült, hogy a jövőt illetően is sokkal pesszimistábbak a nyugdíjasok. A válaszok nagy arányban tanúskodnak arról is, hogy a koronavírusjárvány jelentősen rontott a helyzetükön. Ezúttal kifejezetten azt vizsgáltuk, melyik megyében hogyan oszlottak meg a válaszok. Sokszor született meglepő eredmény: nem feltétlenül abban a megyében a legpesszimistábbak a nyugdíjasok, ahol a legtöbbeknek romlott az anyagi helyzete, vagy egészségi állapota.

A felmérés egyik fő tanúsága, hogy Magyarországon nem sokan elégedettek jelenleg az életükkel jelenleg. A 10-es skálán a válaszadóink átlagosan 4,5 pontot adtak arra a kérdésre, hogy "Mennyire elégedett az életével mostanában?". Ha nemcsak az átlagot vesszük figyelembe, hanem azt is, hogy milyen nagy arányban választották az egyes kérdések esetén csak 1, 2 vagy maximum 3 pontot, akkor látható, milyen téren a legnagyobb az elégedetlenség.

Látható, hogy a nyugdíjas válaszadók legnagyobb arányban az anyagi helyzetükkel való elégedettségükre adtak alacsony pontszámokat, legnagyobb arányban pedig a szabadidejükkel elégedettek, azonban 31 százalékuk erre is 1, 2 vagy 3 pontot adott csak.

A nyugdíjas elégedettségi szint átlaga tekintetében Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun a sereghajtók, miközben az aktív válaszadók nem egy megyében rosszabb pontszámokat adtak. Kiugró a különbség Borsod, Komárom-Esztergom és Fejér megyében a nyugdíjasok és aktív lakosság értékelése között.

A legtöbb nyugdíjas úgy érzi, romlott az anyagi helyzete

A kutatásunkban számos anyagi helyzetre vonatkozó kérdést vizsgáltunk meg, a kapott válaszokból pedig az rajzolódik ki, hogy a nyugdíjas válaszadók között nagy arányban vannak, akiknek anyagi gondjaik vannak, nem tudnak félretenni, az anyagi helyzetükön a járvány jelentősen rontott, és nem remélik, hogy 2022-ben jobbra fordulna a helyzetük. Bár a nyugdíjasok 41,2 százalékának nem változott az anyagi helyzete azóta, hogy a koronavírus járvány elérte Magyarországot, és 4,8 százaléknak még javult is, mégis 53,3 százalék szerint inkább, vagy jelentősen romlott az anyagi helyzete. A válaszadók 44,7 százaléka pedig úgy véli, 2022-ben további romlás várható.

Érdekes, hogy nem is a legszegényebbnek tartott megyékben romlott a legtöbb válaszadó anyagi helyzete a járvány óta, az élen Komárom-Esztergom megye áll. Azok arányában, akik szerint a negatív tendencia 2022-ben is folytatódni fog, bár nem az első helyen, de szintén élen járnak. Látható az is, hogy Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben is 60 százalék felett van az anyagi helyzetük romlását tapasztalók aránya, míg a többi megyében nagyrészt az 50-55 százalékos sávban maradtak.

A jövőt illetően a Bács-Kiskun megyei nyugdíjasok, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom megyeiek a legpesszimistábbak, ugyanis a válaszadó nyugdíjasok több mint fele az anyagi helyzet romlását várja 2022-ben. A cikksorozatunk további részeiben arra is kitérünk, hogy csökkent, vagy nőtt-e nyugdíjasok jövedelme, tudtak-e félretenni, illetve csökkentek-e vagy nőttek a kiadásaik. Részletesen elemezzük, mely termékekre fordított kiadások viselik meg legjobban a pénztárcákat.

A nyugati megyék úszták meg jobban egészségromlás nélkül a járványt

Bár nem olyan mértékben, mint az anyagi helyzet (53,3%), a nyugdíjasok egészségi állapota is nagy arányban romlott a járvány óta. Összesen a válaszadók 46,4 százaléka érezte úgy, hogy inkább, vagy jelentős mértékben romlott az egészségi állapot az elmúlt időszakban. Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Fejér megyékben értékelték a legnagyobb arányban úgy, romlott az utóbbi két évben az egészségük. Bár a Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Zala és Somogy megyékben élő nyugdíjasok sokkal kisebb arányban érezték, hogy romlott az egészségük, még a somogyiak közül is minden harmadik nyugdíjas ezt a választ adta. Ez igen nagy arány.

A kérdőívben a mentális (lelki) és fizikai egészségre külön is rákérdeztünk. Az alábbi térképen azoknak a válaszoknak az aránya látható, amelyeket nyugdíjasok adtak arról, hogy mindennapi gondot okoz számukra a rossz egészségük. Fizikai egészség tekintetében Borsodban, Szabolcsban és Baranyában vannak a legtöbben, akiknek súlyos az állapota, a mentális egészség pedig Borsod, Szabolcs megyék mellett Nógrádban a legrosszabb.

A cikksorozatunkban még részletesen fogunk foglalkozni azzal, hogy milyen a nyugdíjasok egészségi állapota, közérzete, mennyivel több gyógyszert szedtek a járvány alatt, és mennyivel többet költöttek rá. A szöveges válaszokból az derült ki, hogy rengeteg nyugdíjas az egészségügyi állapotának romlását a járvány alatt szünetelő ellátásra vezeti vissza. A kontrollvizsgálatok, korábban rendszeres kezelések, életminőséget befolyásoló, de nem elektív műtétek elhalasztása nagyban hozzájárult a válaszadók szerint ahhoz, hogy rosszabb az egészségügyi állapotuk.

A kutatás teljes anyaga elérhető lesz a cikksorozat megjelenése után a Pénzcentrum Kutatások aloldalán.